Nyíregyháza

Parányi tanyát, a Tiszavasvárihoz tartozó Szorgalmatost tartja szülőföldjének dr. Szabó László, a nyíregyházi Zelk Zoltán Általános Iskola igazgatója. Azon kevés vezetők egyike, akik harminc éve töltenek be igazgatói tisztséget.

Tiszalökön született 1942. október 8-án. Édesapja, Szabó József, az egyetlen szorgalmatosi kisbolt dolgozója. Édesanyja, Kiss Erzsébet, háztartásbeliként tevékenykedett. József fivére sajnos, már nincs köztük, Julianna a vendéglátásban dolgozott. Neje, Horváth Ildikó, szintén pedagógus, biológia-földrajz szakos tanárként ment nyugdíjba. Két gyermekük született. Rita építészmérnök, és közgazdasági egyetemet végzett, a MÁV-nál gazdasági vezető. Férje, Lipták István, gépészmérnök, informatikus a Taurusban. Dóra és Anett lánya a nagyapa kedvencei. A másik gyermekük László, vállalkozó, és Nyíregyházán él.

Az igazgató úr a hajdúnánási Kőrösi Csoma Sándor Gimnáziumban érettségizett 1960-ban. Ezután felvették az épp akkor induló tanárképző főiskola biológia szakára. Részállamvizsga után a testnevelés szakot Egerben végezte el, levelezőn. A tiszavasvári Pethe Ferenc Általános Iskolában állt először a katedrára. 1967-ig tanított ebben az oktatási intézményben, majd innen a nyíregyházi tanyai kollégiumba vezetett az útja. Előbb beosztott nevelő, majd igazgatóhelyettes lett. 1970-től Szabó Lászlót bízták meg az igazgatói teendők ellátásával. Öt éven keresztül töltötte be ezt a tisztséget az igazgató úr. A benkőbokori iskola is ide tartozott, és közös irányítással oldották meg a vezetést. Szabó László ekkor vetette fel: jó lenne a tanyai diákotthont Váci Mihályról elnevezni. Többször találkozott a költő édesanyjával és megtartották a névadó ünnepséget.

A Jókai Mór Általános Iskolát 1975 és ’80 között irányította. Közben feldolgozta az intézményben folyó iskolai nevelés történetét. Mindig is szerette a történelmet, a pedagógiát. Fellapozhatta a polgáriként kezdő, majd államosított iskola képzeletbeli történelemkönyvének lapjait. Érdekességként jegyzi meg, hogy ma visszatérnek a régi dolgok, például az első világháború előtt a matematikaoktatásban a mostanihoz hasonló elveket vallottak. Az 1980-as évek elejére elkészítette a doktori disszertációját, amelyet Szegeden védett meg.

Az akkor még 19-es számú iskola első igazgatója lehetett dr. Szabó László 1980-tól. Pár év múlva felvették Zelk Zoltán nevét. A költő özvegye általában személyesen részt vesz a náluk megrendezett országos szavalóversenyen. Rajtuk kívül egyetlen iskolát sem neveztek el Zelk Zoltánról.

Nyíregyháza második legnagyobb iskolájában most hétszázhuszonöt gyerek tanul, hatvankét pedagógus és huszonöt technikai alkalmazott gondoskodik a zavartalan működtetéstől. A szülők nagyon szívesen hozzák ide a gyerekeiket. Társadalmi szempontból három rétegből érkeznek a tanulók: megtalálhatók köztük a jól menő vállalkozók gyerekei, a középréteget a több mint száz pedagógusszülő jelenti, és járnak ide a tízemeletes panelgarzonban élő, igen szerény anyagiakkal rendelkező családokból is a hat–tizennégy évesek.

Az iskola profilját a két tannyelvű képzés fémjelzi. Már első osztályos kortól tanulhatnak magyar és német nyelven nemcsak irodalmat, hanem közismereti tantárgyakat is a gyerekek. Az elsősök heti öt órában foglalkoznak a német nyelvvel. Technikát, éneket, rajzot, környezetismeretet szintén idegen nyelven tanulnak. Az országismeretből és ezen belül a megye történelmi, földrajzi, biológiai adataiból saját tankönyvet szerkesztettek, szintén német nyelven. Most végeznek azok a nyolcadikosok, akik elsőtől járnak a két tannyelvű osztályba. Szintfelmérések tanúsítják, hogy igen jól beszélik a németet.

Az idegennyelv-tanítás mellett az informatika és a számítástechnika jelenti a másik profilt. Az A osztályokban a két tannyelvű oktatás folyik, a B jelűekben a Tolnai-módszer szerint az informatika, az angollal kombinálva, míg a C osztályokban a drámapedagógiára helyezik a hangsúlyt. Kiemelt sportág a tollaslabda. Nem véletlenül, hisz az igazgató úr hosszú évek óta az NYVSC tollaslabda szakosztályának az elnöke. Atlétikából is kiemelkedő teljesítményt nyújtott két tanulójuk az országos bajnokságon. Egykori válogatott sportoló, Bakosiné Senczi Erika irányítja a futó és az ugró atléták kiválasztását, felkészítését. Az országos tanulmányi versenyeken két diákjuk is az első tíz között végzett.

Közel négy éve Szabó úr vezeti az igazgatói munkaközösséget. Megpróbálnak egységes elvek szerint tevékenykedni akkor is, amikor az egyes intézmények gyakorta rivalizálnak egymással. Különösen az Európai Unióhoz csatlakozásra való felkészülés ad közös tennivalót. Új kihívás a minőségbiztosítás feltételeinek megteremtése. Mint az igazgató utal rá: igen nehéz mérni a nehezen összehasonlítható teljesítményt. Mindenesetre az a cél, hogy széleskörű ismeretekkel rendelkező, kreatív pedagógusok oktassák a gyerekeket. Az igazgatónak pedig menedzsernek kell lennie, hiszen a gazdálkodási feladatok soha nem tapasztalt hangsúlyt kaptak.

 (Szabolcs-Szatmár-Beregi Almanach 9. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2000.)