Dr. Fésüs László

Nyugdíjas tanszékvezető tanár,

Debrecen

hb_02-32_dr_fesus_laszlo.jpgDebrecen tornasportjának elmúlt fél évszázadával összeforrott dr. Fésüs László neve, aki az 1980-as évektől a szív- és érbetegek rehabilitációjában is elévülhetetlen érdemeket szerzett a városban. A Debreceni Orvostudományi Egyetem egykori tanszékvezető tanára, számos társadalmi szervezet tagja részt vett a Főnix csarnokban, 2002 novemberében megrendezett tornász-világbajnokságot előkészítő szervező bizottság munkájába is.

Fésüs László 1937. május 20-án született Debrecenben. Édesapja pékmesterként dolgozott, de még a háború utolsó napjaiban meghalt. A félárván maradt László tanulmányait a népiskolának számító, ám ennek ellenére erősen vallásos nevelést adó Pacsirta utcai általános iskolában kezdte, majd a református gimnáziumban folytatta. Ott ismerkedett meg Pál Nagy Balázs testnevelő irányításával az élete következő évtizedeit meghatározó sportággal, a tornával. A Debreceni Postásban sportolt, amikor 1955-ben egyéniben megnyerte az országos középiskolai bajnokságot, és I. osztályú minősítést szerzett.

Akkoriban a legjobb tornászokat mind elcsábították a fővárosba, de Fésüs László csak annyi időre hagyta el Debrecent, míg 1957–60 között elvégezte a pécsi tanárképző főiskolát testnevelés–biológia szakon. Hazatérve fél évig Ebesen lett testnevelő tanár, majd a Csapókerti általános iskolában, azt követően pedig egy évtizeden át a Kossuth általános iskolában tanított és óraadó tanár volt a Kossuth-gimnáziumban. Végül a DOTE testnevelési tanszékének lett a vezetője.

Közben levelezőn elvégezte a Testnevelési Főiskola tanári szakát, majd ugyanott megszerezte a torna szakedzői képesítést is. Később még elvégezte a Kossuth Lajos Tudományegyetem pedagógia szakát is, és pedagógiatörténeti kutatásokat folytatva 1982-ben doktori címet szerzett.

A DOTE tanszékvezető tanáraként ismerkedett meg a tornának azzal a speciális ágával, amit a gyógyászatban lehet hasznosítani. Dr. Horváth Sándor egyetemi adjunktussal 1983-ban indították be országosan egyedülállóan ambuláns formában, a szív- és érrendszeri betegek mozgásterápiás rehabilitációját. A módszereik és eredmények közzétételével később országszerte elterjesztették a sikeres gyógymódot.

Ami Fésüs László sportkarrierjét illeti, legjobb eredményének az egyik szerenkénti magyar bajnokság bronzérmét tartja, de több alkalommal szerepelt második és harmadik helyezett csapatokban is az országos viadalokon. Versenyzett Franciaországban, Jugoszláviában, valamint Csehszlovákiában, nyert területi és vidékbajnokságot, de csak a kerettagságig vitte a válogatottban. Huszonhét évesen hagyta abba a tornázást, ám addigra már edzőként is bemutatkozott a DEAC női csapatánál, amelyet edzőtársaival a harmadosztályból az elsőbe sikerült feljuttatniuk.

Feleségét, Hurai Katalint is így ismerte meg, a tanítványa volt, majd később együtt tanítottak a Kossuthban. Életüket 1966-ban kötötték végleg össze, később két fiúk született, László és Tamás. Ma már ők is családosak.

A versenyzés és az edzősködés mellett más formában is kapcsolódott kedvenc sportágához Fésüs László, aki 1960-tól főtitkára volt, 1983-tól pedig elnöke a Hajdú-Bihar Megyei Tornaszövetségnek. Ezen kívül a Debreceni Akadémiai Bizottság sportbiológiai és mozgásszervi munkacsoportjának a titkára, a Hajdú-Bihar Megyei Sportszövetségek Szövetségének előbb az elnökhelyettese, majd elnöke, a Hajdú-Bihar Megye és Debrecen Torna Sportjáért Alapítvány, valamint a Szív- és Érbetegek Rehabilitációjáért Alapítvány kuratóriumi elnöke, a Hajdú-Bihar Megyei Sporttörténész Egylet elnökségi tagja.  Ugyancsak tagja a Magyar Kardiovaszkuláris Rehabilitációs Társaságnak.

Dr. Fésüs László a Debreceni Orvostudományi Egyetemen a kutatómunkába is bekapcsolódott, és sporttudományi eredményeiről kiadványokban, közleményekben számolt be rendszeresen. Részben önállóan, részben társszerzőként 27 ilyen munkát jegyez. Több könyvet is írt, így például 1988-ban jelent meg a Medicina Könyvkiadónál a Testépítés, izomfejlesztés című műve. Még abban az évben adták ki a dr. Horváth Sándorral közösen írt Infarktus után című könyvüket. Ugyancsak társszerzőként jelentkezett az 1990-ben megjelentetett az A hódítás iskolája címet viselő kiadványban. Ezt követően két sporttörténeti munkát jegyez: Hajdú-Bihar megye és Debrecen város sportkronológiája (1994), illetve Debrecen versenysportjának bölcsője a DTE (1997).

A tornasportért, valamint a betegek rehabilitációjáért sokat fáradozó Fésüs László munkáját többször jutalmazták: 1967-ben a Testnevelés és a Sport Érdemes Dolgozója, 1970-ben a Testnevelés és a Sport Kiváló Dolgozója kitüntetéseket kapta, 1971-ben Művelődésügyi Minisztériumi dicséretben részesült, 1980-ban a DOTE Kiváló Dolgozója lett, s még ebben az évben megkapta a Testnevelés és Sport érdemérem bronz fokozatát.

 (Hajdú-Bihari Almanach 2. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2002.)
Szerző: 2018. 01. 17.
Ha még nincs közöttünk, csatlakozzon most az Unokáink is olvasni fogják oldal kedvelőihez a Facebookon!

Hasonló

Varázslat

Huszár Boglárka alkotása 60×60 cm. olaj, vászon. Nem is tudom mióta  áll  ez  a  nagyon  régi  épület,  kicsit  elvarázsolt  szépségével   kastély,  kicsit  bástya szerű  repkénnyel  befutott oldalával.  Az idő ... Tartalom megtekintése

Az út  

Tüttő József alkotása Szinte  meggyötört  arcok,  holott  egy  életút  harcosai  a  születéstől  a  végsőkig.  Egyetlen  ember  akinek  annyiszor változik az  arca,  ahány állomást  tudhat  maga mögött.  Hogy sejthetnénk  gyermekkorban,  milyen ... Tartalom megtekintése

Pomaranski Luca portréja

Huszár Boglárka alkotása Csak általánosságban  szabad  beszélni, én  mégis  a portrézást  találom a legizgalmasabb alkotói  munkának.  Huszár  Boglárka  ragyogó   képet festett  Lucáról,  aki csak  éppen  bekukkantott  a  vászonra, hogy ... Tartalom megtekintése

Pince bejárat, Tokaj

Bíró  Ernő alkotása 30×42 cm, akvarell Ebben a rémítően  szomorkás időben  vágyódva  nézhetünk  erre  a  Bíró Ernő  által   megpingált  képre. Kirobbanó  fényekben  pompázik   a  pince  tetején  dúsan  hajtó ... Tartalom megtekintése

Emlék

Ősz Zoltán alkotása 25×30 cm, pasztell. 2024 “Jaj, a gyerekkor mily tündéri kor volt: egy ködbe olvadt álom és való, ha hullt a hó az égből, porcukor volt, s a... Tartalom megtekintése