Nyíregyháza

Ha csupán annyit tudunk egy iskoláról, hogy az osztályok tanulmányi átlaga 4,01, akkor bizonyára a nem pedagógus olvasók is érzékelik a nem mindennapi teljesítményt. Pedig nem kevesebb volt a tét Czomba György igazgató előtt, amikor öt éve feltette önmagának a kérdést: lehet-e egy középszerű intézményből átlagon felülit kihozni? Ő is átlagon felüli hozzáállással és rendkívül nagy pedagógiai érzékkel látott ehhez a tevékenységhez. Fél évtized múltán pedig örömmel állapítja meg, hogy a nemcsak a Malomkertből, hanem távolabbról is hozzák, sőt visszahozzák a szülők a gyermekeket a Benczúr Gyula Általános Iskolába tanulni.

Czomba György világéletében a gyermek- és az ifjúsági mozgalomban élt. Családjában ugyan nem ismert korábban pedagógus mintát, az édesapja, néhai Czomba Ferenc, a buji tanácsnál járta végig a ranglétra fokait. Édesanyja, lánykori nevén Géczi Erzsébet, a háztartást vezette. Testvére, Csaba, magánvállalkozó Nyíregyházán. Nejét Salgótarjánból hozta: Novák Éva, magyar-drámapedagógus és népművelő, a 23-as iskolában tanít. Lányuk, Eszter, nyolcadikos a Zelk Zoltán Általános Iskolában. Diplomáciai vagy külkereskedelmi pályára készül. A buji iskolás éveket a Krúdy Gyula Gimnázium követte: biológia-kémia szakon érettségizett 1974-ben Czomba György. A sikertelen egyetemi felvételi után Biharnagybajomban képesítés nélkül tanította a biológiát és a földrajzot. Csak a térképről tudta meg, hol tették le a csöppnyi hajdú települést. Az itt töltött tizenkét év alatt az egész országot bebarangolta, vándortáborokban, úgynevezett állótáborokban huszonkét ismert turistaközpontban megfordult. Kilenc éven át még Zánkán az úttörővárosban is tanított egy-egy hónapot. 1975-ben rajvezető, egy év múlva csapatvezető, bekerült a püspökladányi városi úttörőelnökségbe, valamint a táborozási és turisztikai szakbizottság vezetésével is megbízták. Hajdú megyében is tagja lett ennek a testületnek. 1974 és ’87 között élt Biharnagybajomban. Időközben szerezte meg a Bessenyei György Tanárképző Főiskolán a diplomát, most pedig a BME-n a közoktatás-vezetői szakon tanul.

A szíve azonban hazahúzta, és az első hívó szóra jött. A nyíregyházi városi úttörőelnökség titkárává választották, s most már Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében vezette a táborozási és turisztikai szakbizottságot. ’89-ben városi úttörőelnök lett, ám a rendszerváltozás idején a pedagóguspálya iránti vonzalma határozta meg a további életét. Alapító tagja lett a 23-as, később Hunyadi Mátyásról elnevezett iskolának. Vezette a természettudományi munkaközösséget, majd ő lett a közművelődési igazgatóhelyettes. Mivel az akkor gomba módra szaporodó örökösföldi toronyházak mellett nem épült művelődési intézmény, az iskolának kellett felvállalni a lakótelepi közművelődési feladatokat is. Koncerteket, színházi előadásokat szervezett. Már akkor eredeti ötlettel gazdagította az induló iskola hagyományait: lóháton érkeztek az aulába a Hunyadi Napok vendégei, haranglábat vittek oda.

Látva a szép sikereket, Czomba Györgyöt izgatta a lehetőség, milyen lehet első számú vezetőként megtervezni az arculatát egy iskolának. Öt évvel ezelőtt megpályázta és elnyerte a Benczúr iskola igazgatói posztját. Akkor kezdte az iskola a hatvanadik tanévét, és már régen is viselte Nyíregyháza nagy szülöttének a nevét. Egyébként ez volt a megyeszékhely első állami iskolája. A lepusztult épület, a szürkeség tettekre ösztönözte, mindenekelőtt kiszámítható szülő-tanár kapcsolatot, egyedi profilt tervezett az igazgató úr. Az ötéves gyermekek szüleivel tízszer (!) találkoznak a tanév előtt, és már akkor meg tudják mondani, hogy ki lesz az osztályfőnöke elsőben, ki tanítja majd harmadikban, vagy éppen a felső tagozaton. Czomba György meggyőződése szerint a szülők örülnek, ha tudják előre, mire számíthatnak, és a leendő elsősök is „beleszoknak” észrevétlenül az iskolai életbe.

Profilként a számítástechnikát, a matematikát, informatikát, angolt jelölték meg az A osztályokban. A B osztályokban a természettudományokat és a német nyelvet tanítják nagyobb óraszámban. Kihasználják a lehetőséget, hogy néptáncot és modern táncot oktathatnak a kolléganőik révén. Pedagógust nem küldtek el a nagy leépítési hullám idején sem. Kiszámítható a tantestületben a kollégák szakmai fejlődése. Az iskolai törekvések eredménye abban is megmutatkozik, hogy igényes szülők gyermekei járnak a Benczúr iskolába. Rendszeresen logopédus keresi fel az intézményt, és ifjúságvédelmi felelős is tevékenykedik. Hamarosan kinevezik a harmadik igazgatóhelyettest.

Czomba úr szabadidejében a Nyírségi Gyermekunió elnöke. A közhasznúként bejegyzett társaság hetente kétszer, háromszor szervez vonzó programot a Kölyökvárban.

Az egyik szülőtől tudom, hogy az igazgató úr név szerint ismeri az iskola négyszázötvenegy tanulóját. A szokásos csínyekről is tud, és csak akkor avatkozik közbe, ha az szükséges. Jól érzik magukat itt a gyerekek, biztonságban dolgozhatnak a pedagógusok, és a szülők pedig jó alapot találnak a gyermekeik továbbtanulásához.

 (Szabolcs-Szatmár-Beregi Almanach 9. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2000.)