Nyíregyháza

Maroknyi szakembergárdájával járja a megyét, ismer ezernyi homokdombot, dűlőutat, fasort. Úgy ismeri szűkebb hazánkat, mint a tenyerét. S neki − a költő szavaival élve − nem csak térkép e táj. Persze az is. A térkép az egyik munkaeszköze. Budai Gábornak hívják, ő a Nyír-Kartográfia Földmérő és Térképész Kft. ügyvezetője.

A nyíregyházi Bocskai utcán lévő dolgozószobáját érdekes térképek ékesítik. Ebben az épületben sok olyan térkép, szakrajz és dokumentum található, amely földrajzi, vagyoni és egyéb helyzetet tükröz. Múlt és jelen keveredik itt a szoba falán, a fiókokban és a számítógépek regisztereiben. Külön kis világ. Van egy kis gyűjteménye, amely a régmúlt időket idézi. Itt van például az 1897-ben készült kisajátítási tervrajz, mely a Tiszalök-Polgár közti vasútvonal építésével kapcsolatos. Egy szakmai utasítás 1904-ben íródott, részben kézzel, szálkás betűkkel. Az egykori műszaki rajzolókat is helyettesítő számítógépek a jövőbe mutatnak…

Ezek után emlékezzünk e cégnek, illetve jogelődjének az eredetére. A naptár 1973-at mutatott, amikor nem is a megyeszékhelyen, hanem Mátészalkán nyitott irodát az Országos Kartográfia Vállalat. Rá két évre, 1975-ben osztályvezetőként állt munkába itt Budai Gábor. Az ő javaslatára, kezdeményezésére települt be a cég a nyíregyházi Dózsa György utcai épületbe 1976-ban. A boldognak mondott hetvenes években a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium megbízásából a községek új felméréseit végezte el a cég, tehát főleg a falvakban volt bőséges munka, feladat. Már ekkor is jócskán akadt lakossági megrendelés, hiszen egyre-másra épültek a családi házak, szükség volt telekmegosztásra, egyebekre. A meliorációs, vagyis földjavító munkálatok szintén nagy feladatok elé állították a céget, s nemcsak megyénkben, hanem a szomszédos Hajdúságban is. Dolgoztak a világhírűnek mondható nádudvari tsz területén. A Hortobágyon a rizstelepek felmérése volt folyamatban. Ebben az időben Balkányban az ipartelepítésnél kellett egyedi és precíz munkát végezniük.

A rendszerváltás, a privatizáció a cég életében is jókora fordulatot jelentett. Az állami megrendelés gyakorlatilag megszűnt. A cég 1992-ben kft.-vé alakult át. Ettől a kétirányú tevékenység egyirányúvá változott, a térképészfeladatok tulajdonképpen megszűntek, a földmérés a fő profil. Ahogy az a szervezeti átrendeződéseknél lenni szokott, ebben a kft.-ben is meg kellett hozni néhány fájdalmas döntést. Persze hogy a létszámleépítésekre kell gondolni. A cég fénykorában 51 dolgozót számoltak, most, 1996 elején 16 a létszám. Már a kft. megalakulásánál elkezdték a korszerű műszerek és a számítógépek vásárlását. (A gépeknek létszám-megtakarító jelentőségük is van.)

A kárpótlás, a részarány-tulajdon bevezetése megrendeléseket hozott a kft.-nek. Beszélgetésünk reggelén a társaság néhány szakembere az eldugott faluba, Hermánszegre indult szakmai munkát végezni. Sürgős feladat volt ez, hogy a helyi gazdák tudják kezdeni a téli metszést. Itt említhető, hogy a munkatársaknak a helyszínen, kint a terepen nem kell már jegyzőkönyvet, helyszíni rajzokat készíteni, a terepen akkumulátorral dolgozik az automata mérőállomás. A kft.-ben jók a személyi és technikai feltételek. Néhány munkatárs továbbképzéseken vett részt.

Mostanában nagy munkát végez a kft. Nyíregyházán. A Szabolcs utcán lévő Geodéziai Részvénytársasággal közösen készítik a város új, digitális térképét. Ami pedig a jövőt illeti: szeretnének bekapcsolódni a nemzeti kataszteri programba. Vagyis az országos számítógépes rendszerbe. E rendszer része lehet a megyei adatbázis.

Nosztalgiázva kanyarodjunk vissza a múltba. A megyei lapban 1985. szeptember 26-án színes tudósítás jelent meg Térképészek a levegőben címmel. Egy rövid idézet a cikkből: „A Kartográfia szakemberei előkészítik a területet a légi fényképezéshez. Fehér köröket, ékeket, háromszögeket helyeznek ki a terepre. Ezek a felmérési alappontok ugyanis jól látszanak ezer méter magasságból is. Felszáll a repülőgép, s a légi fotogrammetriai eljárás segítségével olyan felvételeket készítenek a fedélzetről, amelyeket később sztereoképekké alakítanak át. Egy alumínium lapra, azaz síkra rajzolják át ezután, majd értékelik a felvétel adatait.” Egy másik régi tudósításban ez áll: „A Titász Vállalat a megrendelője annak a kartográfiai munkának, amely a megye városainak elektromos szakági felmérését igényli, s a közmű-nyilvántartás térképes célját szolgálja.”

Budai Gábor a székesfehérvári földmérő főiskolán szerzett diplomát, a MÉM ösztöndíjasaként. A megyei földhivatalban állt munkába, innen jött a céghez. Felesége a bíróságon dolgozik, lányuk földmérő egy betéti társaságban.

A családnak a csodálatos Tokaji-hegyen van egy kis szőlője, présháza. Jó itt pihenni, kikapcsolódni a szellemi munka után.

 (Szabolcs-Szatmár-Beregi Almanach 4. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 1996.)