Nyíregyháza

Porcsalmán született 1957-ben. Onnan nagyon hamar elköltöztek, úgyhogy Katalinnak úgyszólván semmilyen gyermekkori emléke nincsen a településről.

Annál több és kedvesebb van a nagyszülőkről, akik Porcsalmáról való eljövetelükkor befogadták a családot Család utcai házukba. Nagyszerű emberek voltak, sohasem tudná elfelejteni őket, annyi széppel és kedvessel ajándékozták meg.

Katalin édesanyja először házfelügyelő volt, majd leérettségizett és könyvelő lett a Zöldért Vállalatnál, onnan is ment nyugdíjba. Édesapja gépkocsivezetőként dolgozott a megyei tanácson, majd a Volánhoz került középvezetőnek. Egy bátyja van, aki a 107-es szakmunkásképzőben végzett elektroműszerészként. Jelenleg a szakmájában is dolgozik, de felcsapott mezőgazdasági termelőnek is.

Katalin általános iskolai tanulmányait a Színház utcai iskolában, majd a 2. számú gyakorlóban végezte. Jó tanítókat kapott, ezért szépek voltak ezek az esztendők, azt is lehetne mondani, hogy igazi gyermekkora volt, amelyben megfért a játék és a munka is. Nagy élményeket jelentettek a kisdobos- és az úttörőmozgalomban eltöltött évek, akkor a gyerekek nem az utcákon lődörögtek, hanem hasznosan töltötték az időt, mert közösségben voltak és sok mindent megtanultak.

Kicsi korában gyakran játszott boltost. Nem is emlékszik olyan játékra, ami gyakrabban visszatért volna, a boltosság valahogy teljesen lekötötte az érdeklődését. Így aztán természetes volt, hogy nyolcadik után a kereskedelmi szakközépiskolába jelentkezett, s kitanulta a szakmát. Lakberendező és kultúrcikkeladó lett belőle.

Első munkahelye egy játékbolt volt. Igazából itt tanulta meg a szakmát, hiszen más az elmélet és más a gyakorlat. A boltvezető sokat foglalkozott vele, megtanította, hogyan kell a vásárlóval bánni.

Ezerkilencszázhetvenötben férjhez ment, a férje abban az évben lett autószerelő. Egy év múlva − tizennyolc évesen − megszületett Zoltán, majd a következő esztendőben Katalin. Az Ószőlő utcában kaptak lakást. Nagyon boldogok voltak, Katalin nagyszerűen érezte magát az anyaszerepben. Mindketten fiatalok voltak, de hamar felnőtté váltak. Katalin most is meghatottan és boldog mosollyal emlékezik ezekre az évekre. Mindezt csak egy olyan ember mellett lehetett megtenni, mint a férje, Zoltán. Természetesen közöttük is voltak viták, de egymás nélkül sohasem tudták volna elképzelni az életüket. Ez a harmonikus kapcsolat mindmáig tart, s voltaképpen sokat segít Katalinnak abban, hogy a napi tíz-tizenkét órai munka után még legyen erő az otthoni feladatok elvégzésére.

Igaz, ezekben a teendőkben is nagyon sokat segít a férje, és persze rengeteget számít, hogy esténként együtt, egy asztalhoz ül le vacsorázni a család. Ilyenkor van mód arra is, hogy ki-ki beszámoljon a nap eseményeiről, beszélgessenek, megtervezzék a következő napokat. Nagyon jók ezek az együttlétek, Katalint is megtöltik erővel, energiával.

Van egy bernáthegyi kutyájuk, nélküle elképzelhetetlenek lennének az esték, olykor ő is bele-beleszól az esti társalgásba. Napközben pedig az a feladata, hogy a család rozsrétszőlői lakására vigyázzon, amit az elmúlt évek alatt sikerült otthonossá, kellemessé varázsolni.

Három évig volt gyesen, majd a Nyírfa Áruházba ment dolgozni. Jelenlegi munkahelyére voltaképpen véletlenül került. Az akkori boltvezető vásárolt nála, s megtetszett neki a fiatalasszony kedvessége, s meghívta az OFOTÉRT-ba dolgozni.

Nem állt messze tőle a fotózás, mert az édesapjától sok mindent ellesett. Egy idő után boltvezető-helyettes lett belőle, valószínűleg azért is, mert tele volt ötletekkel, igen kreatívan végezte a munkáját. Amikor a főnöke beteg lett, s elment nyugdíjba, felkérték, hogy vállalja el az üzlet vezetését. Közben a cég is átalakult, a Fotex-Optika Kft. tulajdona lett. Megváltozott szemléletű, nyugati stílusú üzlet lett belőle, abban az időben nagyon exkluzív jellegű volt.

Katalin úgy érezte, hogy alkalmas a feladat ellátására. Sikerült egy olyan csapatot összehozni, amelyik legfontosabb feladatának a vevők igényeinek a kielégítését tekinti. Ezért itt az eladók pedánsak, ápoltak, udvariasak, figyelmesek. Tudják, hogy a tanácstalan vásárlót csak ismeretekkel felvértezve lehet döntésre bírni, ezért rendszeresen figyelik az új eredményeket, hogy lehetőleg naprakész ismeretekkel rendelkezzenek.

 (Szabolcs-Szatmár-Beregi Almanach 6. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 1997.)