Tüttő József alkotása Szinte meggyötört arcok, holott egy életút harcosai a születéstől a végsőkig. Egyetlen ember akinek annyiszor változik az arca, ahány állomást tudhat maga mögött. Hogy sejthetnénk gyermekkorban, milyen ... Tartalom megtekintése
Szilágyi Zoltán
Családi gazdálkodó,
Gacsály
Mozgalmas napok voltak – mondhatja évek múltán, ha kezébe veszi könyvünket, és visszaemlékezik arra a májusi délelőttre, amikor menyasszonyával, és szüleivel körbeültük a házuk egyik szobáját. Mondjuk így: a szülői ház. Akkor is, ha 1977. június 28-án nem itt, hanem a fehérgyarmati kórházban látta meg a napvilágot a házigazda. Ezekben a hetekben változik meg ennek a négy embernek a lakhelye, a családi állapota, az élete…
A vastag szemöldököt, ápolt szakállt viselő férfi külsőre mediterrán típus, azonban az arrafelé élők vibráló egyéniségével ellentétben nyugodt és magabiztos ember benyomását kelti.
– Debrecenben, a Református Gimnáziumban érettségiztem, és ugyanott folytattam tovább a tanulmányaimat – hangzik a válasza kérdésemre, amelyben a kezdetekről érdeklődöm. Szülei és kedvese olyan szeretetteljes kíváncsisággal figyelnek, mintha velem együtt először hallanák a történetet. – Ezután ipari biotechnológusi végzettséget szereztem – folytatja, de diplomát szereztem az Agrártudományi Egyetemen is, mégpedig a ritkának számító mezőgazdasági szakigazgatás-szervező szakon.
A kormányzati agrár-adminisztráció akkor tervezett szervezete jól járt volna az ifjú szakemberrel. Jó memóriára és precízségre vall, amikor tollba mondja:
– 2002. június 10-én hétfőn fél tizenkettőkor államvizsgáztam, és a két óra 40 perckor induló vonattal elindultam haza. Itthon várta a családi gazdaság, amelynek rendszerváltás után 8-9 hektár szántó, 4 hektár almás vetette meg az alapjait részben kárpótlásból, részben részarány-kiadásból. Amikor Zoltán hazajött, már egy kis tejelő tehenészetük is volt, ám nem sokáig, mert az akkori közgazdasági környezetben egyre rosszabb lett a jövedelmezősége.
– A következő hónap 23-án eladtuk – lep meg ismét egy pontos dátummal Szilágyi Zoltán. – Január 14-én hétfőn pedig vettünk 300 birkát – ismerteti, miként változott villámgyorsan a gazdálkodás szerkezete.
– Édesapámtól azt tanultam, hogy “tudni kell időben álljt kiáltani” – mondja csodálkozó tekintetemet látva. A megszólított helyeslően bólint, és kiegészíti fia szavait.
– Akkor el lehetett adni a tehenet, később rajtunk maradt volna.
Az apa hosszú évek során megszerzett tapasztalata és fia iskolázott és hozzá érett szakértelme meghozta gyümölcsét. Időközben a juh ágazatnak is bealkonyult, mert ma már egy darab sincs. A gazdaság viszont néhány lépcsőt feljebb lépett. 170 hektár szántó, 75 hektár gyep, 10 hektár gyümölcsös… És 38 hektár ötéves tölgytelepítés. Megnyugtató arányban emelkedett a saját tulajdonú földek területe, és igen jó a kapcsolat a helyből elszármazott, Madarassy családdal, amelynek a visszakapott földjeit hosszú távon bérlik.
A felsoroltakból világosan kitűnik, hogy a Szilágyi család létalapja még a mostani válságos időkben is eléggé szilárd. Annyira, hogy két Szilágyi családnak is elegendő. Június 23-án lakodalom lesz a Petőfi utcában. Mester Kinga, aki most szeretettel és ragaszkodással helyezi kezét vőlegénye vállára, egy “igennel” megerősíti azt, ami már most sem kétséges. A negyedik szomszédból származó lány – lassan írom, el ne tévesszem – “Rozsály-Zajta-Tisztaberek körjegyzőség aljegyzője, a munkavégzés helye Tisztaberek”. Ebben a családban nem szeretik a pontatlanságot. A leendő anyós is könyvelő volt egykor, tőle volt mit átvenni a fiának a precízségből. Az ifjú ara 2000-től 2003-ig járt az Államigazgatási Főiskolára, utána pedig Pécsett szerzett jogi diplomát.
Mozgalmas napok ezek Szilágyiéknál – ismételhetjük meg a bevezető mondatot. Várják a kőművest, mert befejezés előtt áll annak a háznak felújítása a szomszéd utcában, ahová a szülők költöznek. Nem a hagyományos “több nemzedék együtt él” modellben gondolkodnak. Itt, a nagyobb épületben indul az ifjú házasok élete. Feltehetően nem sokáig kettesben. Építkeznek, költöznek, este hívogatni járnak. Mert azért nem minden hagyomány alakul át. A vendégeket illendő személyesen megtisztelni az esküvői meghívó átadásával. Mivel egy hónap sincs már hátra a nevezetes eseményig, a nászút felől érdeklődöm. A válasz inkább az életmódjukba és a hétköznapjaikba enged betekintést.
– Attól függ, mikor érik a repce – világosít fel Szilágyi Zoltán. Ezen már nem mosolyog, hanem nagyot nevet menyasszonyával együtt. – A gazdaembernek sohasem tévesztheti szem elől azt, amiből él. – Egy kicsit előrehajol, és szenvedéllyel a hangjában folytatja. – Én ráadásul nagyon szeretem a földet. Én nem vadászok, nem is tudnám megölni az állatot. Akkor is beülök a terepjáróba, ha pihenhetnék, kimegyek a határba, és megnézem még egyszer amit pedig aznap már láttam. Nekem ez a hobbim, igaz, Kinga – fordul a menyasszonya felé.
Egy bensőséges meghitt mosoly a válasz.
– Igen.
(Északkeleti Almanach 28. kötet In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2012.)
Hasonló
Dr. Király Jánosné
Gergelyné Bodnár Erzsébet
Badar Gyuláné, Kicska Malvin
Kállai Zoltán
Tarcza György
Dán Csabáné
Lőrincz Gusztáv
Nyilas László
Kanyó József
Adorján László
Juhos Sándorné
Nagy Roland
Dr. Hilbert László
Czuprák László
Herceg Zsolt
Kosán Attila
Oroszi István
Szabó Péter
Gyulai Zsolt
Adorján László
Az út
Hegyet hágék, lőtőt lépék, a sárkány farkán túráztam
Megtépett sziklák, leszakadt hegyormok, madeirai séta egy csángó ima ritmusára Légvonalban… Ha valahol tényleg látni is lehet, mit jelent ez a kifejezés, az a Ponta de São Lourenço, azaz a... Tartalom megtekintése
Pomaranski Luca portréja
Huszár Boglárka alkotása Csak általánosságban szabad beszélni, én mégis a portrézást találom a legizgalmasabb alkotói munkának. Huszár Boglárka ragyogó képet festett Lucáról, aki csak éppen bekukkantott a vászonra, hogy ... Tartalom megtekintése
Győr Bécsi kapu tér. Egy csepp harmónia
Hargitai Beáta alkotása Győr talán legszebb tere a Bécsi kapu tér. Szinte minden épülete műemlék, barokk, copf, és kora klasszicista stílusú homlokzatokkal. (Wikipédia) A tér ragyogása, elegánsan hangolt épületei a ... Tartalom megtekintése
Egy kis nyelvészkedés a Piña Coladaval kapcsolatban
Szűrt ananászt jelent magyarul, szögezném le Móricka kedvéért… …akinek mint tudjuk, mindenről ugyanaz jut eszébe. Felhívnám továbbá a figyelmét az “ ñ ” betű kalapocskájára, ami által “ ny “-ne... Tartalom megtekintése
Történetek a füstölődő szalonnatáblák mellől
A régi házak padlásai mindig is kincseket rejtettek és rejtenek magukban Éreztem én ezt már gyerekkoromban, ugyanis állandóan azon siránkoztam, hogy mikor mehetek már fel én is a hijúba, ami... Tartalom megtekintése
Pince bejárat, Tokaj
Bíró Ernő alkotása 30×42 cm, akvarell Ebben a rémítően szomorkás időben vágyódva nézhetünk erre a Bíró Ernő által megpingált képre. Kirobbanó fényekben pompázik a pince tetején dúsan hajtó ... Tartalom megtekintése
Emlék
Ősz Zoltán alkotása 25×30 cm, pasztell. 2024 “Jaj, a gyerekkor mily tündéri kor volt: egy ködbe olvadt álom és való, ha hullt a hó az égből, porcukor volt, s a... Tartalom megtekintése
Csend a sziklák tövében
Biszák László alkotása 35x60cm. Lüktető világunk tele van meglepetéssel, olyannyira, hogy belefér bármilyen szokatlan torz, pszicho, sci fi, csak rettentsen! Nehéz elhatárolódni, nehéz kimaradni, így azután egyszer... Tartalom megtekintése
Rekviem-féle egy pót-nagyapához, és az ő Erdélye egy évszázadához
Tata nyáron mindig a garázs tetején ült. Ült és nézett le az utcára, élvezte a nyarat, az árnyékos szőlőlugasban, ami teljesen befutotta a garázs lapos tetejét, árnyas kuckót formálva. Ha... Tartalom megtekintése