Gacsály

A szépnevű gacsályi Kék Madár Ápoló-Gondozó Otthon fiatalos lendületű, magabiztos tudású, határozott fellépésű gazdasági vezetőjét Mátészalkán 1960 májusában, a béke világnapján anyakönyvezték, Kovács Erzsébet és Bodnár András elsőszülött gyermekeként. Katalin húga a fővárosban él, a Heim Pál Gyermekkórház élelmezési vezetője. Legfiatalabb testvére, Ágnes, tanítónő, gyógypedagógiai asszisztensként Nyírgelsén dolgozik. Erzsike férje, Gergely Sándor, betanított központifűtés-, víz- és gázszerelőként felesége mellett 1997-ig az otthonban dolgozott. Leányuk, Viktória, huszonegy éves. Ruhaipari technikusi végzettségével a nyírábrányi varroda minőségi ellenőre.

Erzsike 1978-ban, Fehérgyarmaton érettségizett a Zalka Máté Gimnázium orosz tagozatos tanulójaként. Azt követően került Kecskemétre, a Kertészeti Egyetem Kertészeti Főiskolai Karának hallgatói közé zöldség- és dísznövénytermesztés ágazatba. Kertészmérnöki diplomáját 1981-ben vehette át. Oklevelei számát tizenegy évvel később szaporította, amikor mérlegképes könyvelői vizsgát tett.

Megszerzett elméleti tudásának gyakorlati hasznosítását Kocsordon, az „Új Élet” Mgtsz-nél kezdte. Három év múltán Varsánygyürén találjuk mint a „Tisza” Mgtsz fóliatelepének vezetőjét. Agráripari munkásságának egy áthelyezés vetett véget 1988-ban, ekkor hívták át Gacsályba, az ápoló-gondozó otthon gazdasági vezetőjének. A kezdeti körülményekről szólóan elmondja, hogy az ápoltak és gondozottak elhelyezésére szolgáló épületet még 1910-ben építették, csendőrlaktanyának. Az egykori lóistállóból alakították ki a régi ebédlőt. Az otthon területén 1959 és 1970 közötti időszakban tüdőszanatórium működött. Szociális otthonná egy évvel később alakult át az intézmény. Az egészségügyi ellátási szerepek mellett változó volt a felügyeleti szervük is: hol Nyíregyháza, hol Fehérgyarmat városhoz tartoztak. Ezerkilencszázkilencven óta működteti az otthont Szabolcs-Szatmár-Bereg Megye Önkormányzata.

Erzsike, a gazdasági kihatású változások felsorolását az 1989-ben elvégzett szennyvízhálózati beruházással kezdte. Akkor újították fel, ugyanis a biológiai tisztítórendszert. Két évvel később kezdődött meg a vizesblokkok rekonstrukciója, és az otthon befogadóképessé­gének a növelése. Az újabb fejlesztések 1992-ben kezdődtek meg. Sor került a villanyvezetékek és a külső vízvezetékek cseréjére. A Szerencsejáték Rt. másfél millió forintos támogatásának felhasználásával egy nagyüzemi mosodát építettek. Ez a beruházás jelentősen megkönnyítette a további munkájukat. Az 1986-tól működő központifűtés-rendszer gázra való átállítását 1994-ben fejezték be. A nyílászárók cseréjét két épületben saját erőből és a felügyeleti szervtől kapott támogatásból tudták elvégeztetni 1996-ban.

Az otthonban dolgozó, összetartó közösség keze munkájából, és a Népjóléti Minisztérium pályázatán nyert összegből épült fel egy évvel később a tornaterem. Ezerkilencszázkilencvenkilencben, egy újabb pályázatban nyert pénzből, megkezdhették a központi épület teljes körű átépíttetését. A munkálatok eredményeként jött létre a párját ritkítóan rendezett és szép otthon, ami a hozzá illő „Kék Madár” nevet méltán viselheti homlokzatán. Az alapterület megháromszorozódása alapot teremtett egy XXI. századi színvonalon működtethető intézmény kialakítására. A korábbi 9–10 ágyas szobák helyett ma zömében 1–2–3 és 4 ágyasokat találunk. A hidegpadlót, a bútorokat, a konyhatechnikai berendezéseket kicserélték. A szociális blokkokban megépítették a mozgáskönnyítő létesítményeket.

A Szociális- és Családügyi Minisztérium modellkísérleti pályázatán nyert pénzből zene- és fényterápiás helyiség épülhetett meg, ahol az ápolás mellett szakemberképzés is működik. Az élelmiszer-biztonsági rendszer szigorú követelményeinek való megfelelését az intézmény kétezer-kettő óta tudja oklevéllel tanúsítani. Még ugyanebben az évben az 1993-as öreg Ford Transit kisteherautó mellé kaptak egy Seat Cordoba típusú gépkocsit is a megyei önkormányzattól. A még ritkának számító „simogatóház” felépítését szintén pályázattal tudták megvalósítani. Annak a berendezése még folyamatban van.

Az eredményekkel Erzsike méltán büszkélkedhetne ország-világ előtt, de nem teszi, mert hiszi és vallja, hogy azokat senki nem lett volna képes egyedül elérni. Meggyőződése, hogy az övék egy igazi jó csapat…

Saját elismerései: 2001 novemberében a szociális munka napján „Szociális területen” végzett munkájáért kitüntetést kapott. 2003 novemberében áldozatos munkájáért Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyéért emlékérem bronz fokozatával jutalmazták.

Gergelyné Bodnár Erzsébet gazdasági vezető hobbija a kertészkedés, az olvasás, a kézimunkázás, főleg a gobelinkészítés és az azsúrozás.

(Szabolcs-Szatmár-Beregi Almanch 19. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2004.)