Nyírmihálydi

Az utóbbi három évben tovább gyarapodott Nyírmihálydi. A kilátások is biztatóak. Dinamikus, jó korban lévő férfi, Nyisztor Ferenc, a polgármester a településen.

2001 tavaszán a következő cikkben számolt be a faluról a megyei lap:

„Ezen a tavaszon Nyírmihálydi határában, az önkormányzati területen jelentős mezőgazdasági és erdőgazdasági munkákat végeztek közhasznú munkások bevonásával. Évről évre gyarapszik a közös vagyon – tudtuk meg Nyisztor Ferenc polgármestertől.

Az elmúlt év tavaszán egy új zárt kertben hét hektár gyümölcsöst avattak. Ősszel újabb négy hektárnyi gyümölcsöst telepítettek a meglévő mellé. Így már négy hektár alma, hat hektár meggy és egy hektár cseresznye van az önkormányzat tulajdonában. Már gondolnak arra, hogy a fák termőre fordulása után szükség lesz szakszerű tárolásra, az elhúzódó értékesítés, illetve az igények miatt.

Központi támogatás igénybevételével egy 30 vagon kapacitású hűtőtárolót akarnak építtetni. A terv szerint az új létesítményben bértárolást is végeznek majd, vagyis a kistermelők gyümölcsét is tárolják, a tárolási díj az önkormányzat kasszáját gyarapítja majd. Az említett 11 hektáros zártkertben idén még kicsik a fák, a lombok kevésbé árnyékolnak, ezért a fák sora közti területet hasznosítják. Húsvét előtt a sorok közé burgonyát, hagymát és zöldségfélét ültettek. Az önkormányzatnak saját fóliaháza is van. A fóliaházban egyebek közt 1500 tő dinnyepalánta cseperedik. A nagy mennyiségű zöldségfélére azért is szükség van, mert a község konyháján naponta százhetven személynek főznek, az alapanyag nagy részét megtermelik. Említést érdemel, hogy az önkormányzati földeken idén 10 hektáron kukoricát, három hektáron rozsot, négy hektáron paprikát termelnek. Közhasznú munkások és önkormányzati dolgozók végzik a nagy munkát, a munkaszervezésben, az irányításban maga a polgármester is részt vesz. Ám két mezőgazdasági szakember – Fodor Ferenc és Petrohai Mihály – felel a szakmai színvonalért.

Ezen a tavaszon 10 hektárnyi önkormányzati területre akácerdőt telepítettek. 1998-tól napjainkig összesen 45 hektár akácerdőt és 12 hektár nyárfaerdőt telepített a nyírmihálydi önkormányzat. A fák ápolása mellett a park gondozása és az utak portalanítása is munkát ad a helyi embereknek.”

A nyírmihálydi emberek büszkék lehetnek ősi településükre. Dicséretre méltó, hogy a jelenlegi önkormányzat támogatásával a községben létrehozták a Magtár Múzeumot. A gyűjtő, az ötletadó Szabó András lett a gondnok a múzeumban.

Egy prospektus így mutatja be a gyűjteményt: „Komplett, működőképes kovácsműhely őrzi a két nagy kovácsdinasztia emlékét. A legnépszerűbb műhely a cipészműhely, amely a néhai Szabó Sándor munkájának eszközeiből, használati tárgyaiból áll. Egy kiállítás a gabonatermesztést mutatja be. A szőlőtermesztési és borászati bemutató jeleníti meg a homoki bortermelés helyi gyakorlatát. A vallási életre vonatkozó tárgyaink között kell megemlítenünk az Árpád-kori református templomunk egykori kovácsoltvas csillárját és a vigyázó Krisztus képet. Falunk híres szülötte Balkányi Szabó Lajos, a közismert Kossuth-nóta szerzője. Az ő munkásságát hivatott bemutatnia tiszteletére rendezett kiállítás. A múzeum egy relikviát is őriz, a híres Bacsi muzsikus család kincsként őrzött hegedűjét.”

A történelmi időknél említjük, hogy a jelenlegi önkormányzat testvéri kapcsolatot alakított ki Kárpátalján egy történelmi településsel, Szolyvával. A kapcsolatról röviden csak annyit: a szolyvaiak küldöttsége Szent István napján, augusztus 20-án átjön ide, és közösen ünnepelnek a nyírmihálydiakkal.

Ami pedig a hétköznapi életet illeti Nyírmihálydiban, nemrég felújították a művelődési házat, a polgármesteri hivatal környékét. Megújult a Fürdő, a Zrínyi és a Toldi utca. Az egészségház felújítása az idei tervek közt szerepel. Befejeződött a szennyvízberuházás, megalakult a Víz- és Csatornamű Kht. A temetőt még idén tájba illő kerítéssel veszik körül. A közeli években önálló fogorvosi rendelőt szeretne az önkormányzat, cél, hogy valamennyi belső út portalanítva legyen. A kábeltévé-hálózat kialakítása is a tervek közt szerepel. Az önkormányzat büszke a helyi asszonykórusra, a cigány együttesre és a futballcsapatra.

Nyisztor Ferenc ősei földjén, Nyírmihálydiban nőtt fel. A debreceni gépipari technikumban szerzett oklevelet. Híres helyen, Csepelen, két évig géplakatosként dolgozott, majd hazajött a nagyvállalat nyírbátori gyáregységébe dolgozni. A nyírgelsei hűtőházban több beosztásban, műszaki vezetőként is dolgozott. 1998-ban választotta polgármesterré a helyi lakosság. A felesége óvónő. A fia abba a debreceni iskolába jár, ahová ő járt. A fiú már uniós oklevelet kap a vizsgák után. A lánya általános iskolás. Nyisztor Ferencnek 300 birkája és 10 hektár saját gyümölcsöse van. Sokat dolgozik. Használ a családjának, a falujának és a tágabb közösségnek is.

 (Szabolcs-Szatmár-Beregi Almanach 13. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2002.)