Nyírbéltek

Zajlik az élet mostanában Nyírbélteken. Munkahelyeket teremtenek, ipart telepítenek ide, előkészítik a szociális földprogram beindítását. Sok idős ember él a településen, ezért létrehozzák az idősek otthonát.

Május 5-én az idősek otthonának élére meghirdették a vezetői állást. Szintén május 5-én az önkormányzat egy kéthektáros területet adott át zöldmezős beruházásra. Az önkormányzat elkészítteti a település rendezési tervét, a terv elkészítéséhez május 8-án adták be a pályázatot. Ugyancsak május 8-án Nyírbéltek testvéri kapcsolatot alakított ki a román–magyar határ szélén lévő Érmihályfalvával. Ősszel országos túrát rendeznek, a túraútvonal Nyírbélteket is érinti majd.

A nyírbéltekiek 2002 őszén Csík Mihályt választották polgármesterüknek. Ő a mozgatója, a fő szervezője a fent említett és még nem említett eseményeknek. Ő ment ki május 8-án Érmihályfalvára Muszta János nyírbélteki nyugdíjas pedagógussal, önkormányzati képviselővel, hogy szentesítse a testvéri kapcsolatot.

A polgármester a képviselő-testületet jól összefogva lendíteni akar egyet a fejlődés kerekén. Kik vezetik a választások óta ezt a határ menti nagyközséget? Jegyző dr. Somogyi Jánosné. A képviselő-testület tagjai: Fucskóné Kepics Katalin, Jantek Lajos, Káplár István, Kiss András, Madarász Tibor, Nádasdi Imréné, Tündik László, Gamil Elemér, Hornyák Gyula, Kiss János, Muszta János, és Zatureczki Sándorné. A cigány kisebbségi önkormányzat elnökévé Gamil Elemért választották. Bőven van teendője az önkormányzatnak, hiszen Nyírbéltek földrajzi fekvése nem mondható kedvezőnek.

A második világháború előtt és még utána is hátrányos helyzetűnek nevezhették ezt a települést. Szép erdő és szép, nagy legelő van Nyírbéltek határában. Az itteni föld aranykorona értéke azonban alacsony, nem beszélhetünk bő termésekről. A híres Ganz Művek Műszergyára 1993-ban bezárta a nyírbélteki gyáregységét, azóta nagy, mostanában 20 százalékos a munkanélküliség. Ám a nyírbéltekiek lassan már láthatják az alagút végét…

A munkahelyteremtést fontos feladatának tekinti az önkormányzat. A Nyír-Fa-Fém Kft. 270 féle terméket gyárt, igaz, nem mindegyik termék gyártása folyamatos. Ez a cég Nyírbélteken munkahelyteremtő beruházást valósít meg. Május elején a kft. a nyírbátori munkaügyi kirendeltség közreműködésével húsz munkanélküli átképzését kezdte el. A tanfolyamhallgatók vizsgák után lakat- és zárszerelő képesítést kapnak. A kft.-nek kiterjedt német kapcsolatai vannak, így érthető, hogy mostanában gyakran látnak németeket a nagyközségben.

Nemrég főleg pesti beruházók alapították a Nyírbélteken bejegyzett Fluxus Elektrotechnikai Szövetkezetet. Az új szövetkezet kétszázra akarja majd felfejleszteni a létszámát. Mágneses motorokat fognak itt gyártani. Terméküket Magyarországon már szabadalmazták. A világszabadalomra is beadták a pályázatukat.

A polgármester hangsúlyozta: a beruházásoknak nem csak a foglalkoztatás a haszna. A cégek jelentős iparűzési adót is fizetnek majd az önkormányzat kasszájába. A foglalkoztatásnál, a szociális ügyeknél örökítjük meg a könyvben, hogy a kisebbségi önkormányzat a közelmúltban megvásárolt egy tanyát, ősszel gyümölcsöst telepítenek ide.

Jövőre a hátrányos helyzetű, mondhatni szegény embereknek bevezetik a szociális földprogramot. A nagyközségi önkormányzat földügyi és környezetvédelmi bizottsága már el is kezdte a felmérést, az előkészítést a program bevezetéséhez. Tervezik, hogy megalakul nyírbélteki székhellyel a Délkelet-nyírségi Cigány Kisebbségi önkormányzatok és Civil Szervezetek Társulása.

A társulás célja a romák felzárkóztatása. Terheket vehet majd le ez a társulás az önkormányzat válláról. Egy kis bekezdésben említést teszünk a kulturális életről is. Jól működik itt a népdalkör és a nyugdíjas klub.

Muszta János megírta a nagyközség monográfiáját Község a homokon címmel. Az írás megemlíti, hogy egykor földvár maradványait fedezték fel itt. 2003 nyarán a debreceni és a miskolci egyetem diákjai Nyírbéltekre jönnek, innen elszármazott tanárukkal és a népi hagyományokat fogják tanulmányozni. A rendezési terv szerint uniós támogatásra pályázik majd az önkormányzat a faluközpont felújítására. Felújítják a középületeket, a templomot, a központban lévő, jól ismert parkot. Korszerűsítik a közvilágítást. Tanuszoda építését is tervbe vették. Jó pár év múlva a település központja városias képet mutathat.

Csík Mihály Nyírbélteken született 1946-ban. A nyírbátori középiskolában érettségizett, majd a budapesti közgazdaság-tudományi egyetemen diplomát szerzett. Okleveles közgazda. Az ÁFÉSZ-nél és a szociális otthonban gazdasági, pénzügyi vezető beosztásokban dolgozott. Tanácselnök volt a nagyközségben 1976 és 1990 között. Az első demokratikus ciklusban már volt itt polgármester. Két nagy fia és egy unokája van. Régi és új tapasztalataival, fiatalos lendülettel akar használni Nyírbélteknek.

 (Szabolcs-Szatmár-Beregi Almanch 15. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2003.)