Lukács Erzsébet

Gyógyszertárvezető,

Nyírbéltek

szszb_16-122_lukacs_erzsebet.jpgA román határ kiszögellésében fekvő Ömböly, Nyírbéltek és Penészlek közel hatezres lélekszámú lakosságát évtizedek óta ellátó Salix Patika vezetője és egyben tulajdonosa az 1946. szeptember 6-án, Nyírbátor városában, a ma 96 éves Gere Erzsébet és a már néhai Lukács Béla gyermekeként anyakönyvezett Lukács Erzsébet. Egyetlen testvére, dr. Lukács Béla, állatorvos.

Lukács Erzsébet szülővárosa neves gimnáziumában, a Báthori Istvánban érettségizett 1965-ben. Szülei kezdetben a pedagógusi pálya felé irányították figyelmét, de amikor pénztáros lett a 17/49-es számú gyógyszertárban, sorsa eldőlt. Munkaköre egyre szélesebbé válásával mind mélyebben látott bele a gyógyszerészi hivatás szépségébe és mélységeibe. Nem volt meglepő tehát, hogy 1971-ben felvételizett a Semmelweis Orvostudományi Egyetem Gyógyszerész-tudományi Karára, ahol diplomát 1976-ban kap. Az egyetem befejezését követően oda kerül vissza államvizsgázóként, majd később beosztott gyógyszerészként, ahol az érettségi után dolgozni kezdett. Fiatal gyógyszerészként helyettesítőként megfordult a megye valamennyi patikájában. Ebben a gyógyszertárban 15 évig teszi a dolgát lelkesen, hivatástudattól vezérelten. Majd 1991-ben már Nyírbélteken találjuk, mint a helyi gyógyszertár vezetőjét.

Az indulás meseszerű volt, hisz az épület minden porcikájában patikának készült, így akkori pályatársai közül bizonnyal sokan irigyelték is Erzsike szerencséjét. Nevetve említi, hogy a községbe érkezésekor a leendő egészségügyi intézmény tele volt forgáccsal, festékszaggal, ragasztóval. A falu akkori vezetése kérte őt és munkatársait, hogy amilyen gyorsan csak lehet, hozzák működőképes állapotba a patikát. 1991. április 18-án megnyitották az önkormányzati tulajdonban lévő épületben működő magánpatikát a közönség előtt, ami az akkori viszonyok között a legkorszerűbbnek számított.

Erzsikének a vezetői munka mellett volt kedve és energiája a szakvizsgák letételére, az asszisztensek oktatására is. Így mára gyógyszerügyi szervezési, gyógyszerhatástani, valamint szakfelügyelői szakvizsgával rendelkezik. Tíz évig az OGYI külső munkatársa is volt.

Pályája kezdetére visszagondolva, párásodó szemmel említi meg Dobribán Antal nevét, aki a nyírbátori gyógyszertárban oktatgatta, tanítgatta őt és társait. Valamennyiük példaképévé vált az idők során betegcentrikus szemléletével, emberségével, kiemelkedő szaktudásával.

A majd három évtizeddel ezelőtti legjellemzőbb betegségeket firtató kérdésünkre Erzsike elmondja, hogy kezdetben és még sokáig volt a „mindenre adható” Kalmopyrin és házi kevert por. Később jöttek divatba az újabb gyártású termékek: a Karil, a nagyhatású Quarelin stb. Kezdetben minden gyógyszertárban készítettek különféle főzeteket, teakeverékeket, pilulákat, kúpokat, krémeket és kenőcsöket. Mára csupán az utóbbi három készítése marad a gyógyszerésznek. Ma, a reklámok hatására mind gyakrabban fordul elő, hogy a belépő – köszönés helyett – az „Olyat tessék adni…” fordulattal ad munkát a patika munkatársának.

Erzsike elbeszéléseiben ma már szeretettel gondol vissza a vég nélküli, hétvégi és ünnepi ügyeletek hosszú sorára, amikért olyan nevetségesen kevés pénzt kapott, hogy már nem is emlékszik rá.

A nyírbélteki gyógyszertárban közel háromezerféle gyári készítményt forgalmaznak. A gyógyszernek nem minősülő, valamint a gyógynövénykészítmények aránya a többihez képest elenyésző. A homeopátiás szereket csak rendelésre hozatja a szavatossági idejük rövidsége miatt. Napjainkban a hagyományos gyógyszerek fogynak a legjobban. A vásárlási szokásokon jól megfigyelhető egyfajta periodikusság, azaz érzékelhető, hogy mikor érkezik meg a faluba a nyugdíj, mikorra esedékesek a segélykifizetések az önkormányzatnál.

Erzsike szakmai megfigyelései alátámasztják azt a vélekedést, miszerint a lakosság a szükségesnél több gyógyszert szed, többségüket ekkor is fölöslegesen. Mindennapos felvilágosító munkával, közvetlenül igyekszik a helyes irányba, akár az alternatív terápiák felé terelni a hozzá betérők szemléletét. Ez azért is fontos, mert egy-egy hatóanyagot többféle néven forgalmaznak. Úgy érzi, sokaknál van foganatja annak, amit elmond, de olyanok is vannak, akikről lepereg a jó tanács. A korábbi években jellemző magas vérnyomás, az asztma és a reumatikus megbetegedések mellett megjelentek a gyomor- és bélrendszeri, az idegi és pszichés megbetegedések, a daganatos elváltozások, a mozgásszervi bajok jelentkezése idényjellegű.

Lukács Erzsébet gyógyszertárvezető megemlíti, hogy munkájáért hivatalos elismerésként Kiváló dolgozó kitüntetést kapott. Amíg egészséggel bírja, gyakorolja szép hivatását.

Szabadidejében szívesen látogat el tűzzománc-kiállításokra, emellett porcelánokat és művészeti albumokat gyűjt.

 (Szabolcs-Szatmár-Beregi Almanch 16. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2003.)
Szerző: 2018. 01. 17.
Ha még nincs közöttünk, csatlakozzon most az Unokáink is olvasni fogják oldal kedvelőihez a Facebookon!

Hasonló

Varázslat

Huszár Boglárka alkotása 60×60 cm. olaj, vászon. Nem is tudom mióta  áll  ez  a  nagyon  régi  épület,  kicsit  elvarázsolt  szépségével   kastély,  kicsit  bástya szerű  repkénnyel  befutott oldalával.  Az idő ... Tartalom megtekintése

Az út  

Tüttő József alkotása Szinte  meggyötört  arcok,  holott  egy  életút  harcosai  a  születéstől  a  végsőkig.  Egyetlen  ember  akinek  annyiszor változik az  arca,  ahány állomást  tudhat  maga mögött.  Hogy sejthetnénk  gyermekkorban,  milyen ... Tartalom megtekintése

Pomaranski Luca portréja

Huszár Boglárka alkotása Csak általánosságban  szabad  beszélni, én  mégis  a portrézást  találom a legizgalmasabb alkotói  munkának.  Huszár  Boglárka  ragyogó   képet festett  Lucáról,  aki csak  éppen  bekukkantott  a  vászonra, hogy ... Tartalom megtekintése

Pince bejárat, Tokaj

Bíró  Ernő alkotása 30×42 cm, akvarell Ebben a rémítően  szomorkás időben  vágyódva  nézhetünk  erre  a  Bíró Ernő  által   megpingált  képre. Kirobbanó  fényekben  pompázik   a  pince  tetején  dúsan  hajtó ... Tartalom megtekintése