Nyírbéltek

Az erdőkkel övezett határ menti település, Nyírbéltek egyik jellegzetes és lényeges települése megyénknek. Ezért is fontos, hogy szerepeljen a megyénket bemutató könyvben. Itt, a sívó homokon, mindig is nehezen éltek az emberek, most is nehezen élnek, ahol lehet, termőre fogják a homokot, küzdenek az aszállyal, s ha megterem a munka gyümölcse, szaladgálnak, mert nem a termelő, hanem a felvásárló az úr. Sok itteni embernek nem a sok munka, ellenkezőleg: a munka hiánya okoz gondot. Nyírbéltek az isten háta mögött van, a földrajzi fekvés teherként nehezedik szinte mindenkire. Itt a kövesút véget ér. Itt a vége a „Zsuzsi” kisvasútnak, amely régebben Debrecennel, az európainak mondható nagyvárossal kötötte össze Nyírbélteket. Nos, a gondok ellenére az utóbbi pár évben új létesítményekkel gyarapodott a nagyközség. Az ezredfordulón a helység szülötte, Üveges Mihály itt a polgármester.

A 2000. év májusában ezt jegyezhette fel a krónikás: „Hat, halmozottan hátrányos határ menti település pályázott közös szennyvízberuházásra: Nyírbéltek, Ömböly, Encsencs, Nyírpilis, Penészlek és Piricse. A kivitelezés, a beüzemelés gesztora Nyírbéltek önkormányzata lesz. A beruházás egy kicsit felpezsdítheti az életet Nyírbélteken. A jövőbe mutat, hogy a nyírbélteki önkormányzat a közeljövőben majdnem négyszáz hektár földet kaphat tulajdonba, esetleg a kezelési joggal is megelégednek. A hatalmas földterület megoldhatja a nagyközség gondjainak jelentős részét. Anyagi és foglalkoztatási gondok persze még lehetnek a 3200 lelkes településen a földvisszaszerzés után is” – hangsúlyozta Üveges Mihály polgármester. Mindenekelőtt megemlítette, hogy az egykori, sok embernek munkát és kenyeret adó ipari üzem, a Ganz Műszergyár éppen tíz éve 1990-ben bezárta kapuit, s azóta senki sem nyitotta ki ezt a kaput. Több befektető jelentkezett, de minden az ígéret szintjén maradt. Mondhatni: a földrajzilag is hátrányos vidék az ígéret földje. Nyírbélteken a munkaképes lakosság fele munkanélküli, vagyis 50 százalékos a munkanélküliségi ráta. Roma kisebbségi önkormányzat is működik itt, némi eredménnyel. Felzárkóztató és gyógynövénygyűjtő tanfolyamot indítottak a romáknak, ennek hasznát veszik, pénzt keresnek általa. A gondok ellenére hitel nélkül gazdálkodik az önkormányzat, és jól működteti intézményeit. Az iskolában már van számítógépes rendszer, még új padokat akarnak ide. Tavaly új óvodát avattak a nagyközségben (64 millió forint állami támogatásból és 16 millió forint saját erőből), belátható időn belül az óvodában is bevezetik egy-két idegen nyelv oktatását. Az utóbbi években az önkormányzat száz hektár erdőt telepített. A jövőben is az erdőn és a mezőn akarnak pénzt keresni. (Természetesen továbbra is várnak befektetőt az üres üzembe.) Az állami tartalékból kapott majdnem négyszáz hektárnyi föld egy részére gyümölcsöst és erdőt telepítenek. Várható, hogy e jókora területen bevezetik a szociális földprogramot is.

– Egyházi beruházásokra is sor kerül – mondta a polgármester. Már készül a Római Katolikus Egyház új plébániájának építési terve. A Görög Katolikus Egyház is új parókiát épít. A régi parókián az önkormányzat az egyházzal közösen alakítja ki a rászoruló idős emberek otthonát. Az utóbbi pár évben új iskolával és parkkal gazdagodott Nyírbéltek. Feljegyezhető még, hogy nyugdíjas szövetség működik a településen. A Nyírbélteki Népdalkör éppen a közelmúltban, 2000. május 6-án ünnepelte megalakulásának 30. évfordulóját. Van itt polgárőrség és önkéntes tűzoltó egyesület. A polgármester jogos büszkeséggel mondta, hogy a futballcsapatuk a megyei második osztályban jól szerepel, most épül a sportöltöző, a kondicionáló terem és a lelátó, remény van arra, hogy a csapat felkerül a megyei első osztályba. Elkészült a nagyközség címerének tervezete. Várható, hogy a műemlék templom, egy fa, dohány és egy szív szimbolizálja majd a címerben a község sajátosságait. A szív a szeretet, az összefogás fontosságára utal. A címer tervezete múltat idéz, kifejezi a jelent is. Község a homokon címmel Muszta János megírta Nyírbéltek történetét. Ebből kitűnik, hogy a ma is fennálló római katolikus templom a XIII. században épült. A kenderáztató környékén ritka állat, földi kutya élt, utolsó példányait 1975-ben látták utoljára. A kuruc korban győztes csata színhelye volt a nyírbélteki határ. 1945 előtt malom és olajütő működött itt. A Ganz Műszergyár itteni gyáregységéről a szerző feljegyezte: az üzem 1984-ben 379 embernek adott munkát és kenyeret.

Üveges Mihály tősgyökeres nyírbélteki, valaha a feleségével együtt a műszergyárban dolgozott. Betegesek és nem éppen gazdagok voltak a szülei. A közgazdasági technikumban szerzett oklevelet. Fia is, lánya is Debrecenben él. A hivatali munkát fizikai munkával folytatja. A kis földecskéjén krumpli, egres és meggy terem. Bő termést, jó átvételt kívánunk – neki és minden nyírbéltekinek!

 (Szabolcs-Szatmár-Beregi Almanach 10. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2000.)