Béres Gábor

A templomépítő görög katolikus parókus,

Bátorliget

Bátorligeten a görög katolikus pap családban a péntek este a család egymásra találását jelenti. Béres Gábor és felesége Szilvia asszony, Dávid, Gergő és Máté szüleiként már csak a hétvégeken látják együtt az örökmozgó fiúkat, mivel Dávid Miskolcon tanul. Látogatásomkor is az esti órákban érkezett haza. Szinte „otthonról” érkezik, hiszen a szülők mindketten miskolciak. A főtiszteletű asszony egész eddigi élete a templomhoz kötődik, ugyanis szülei a Búza téri görög katolikus egyházközségben sekrestyésként szolgálnak. Érettségi után Nyíregyházán, a főiskolán folytatta tanulmányait, tanító és hittan tanár szakokon szerzett diplomát. Béres Gábor, szüleivel együtt ebben a templomban erősítette hitüket, akik már nincsenek közöttünk. A ministráló fiúcskára nagy hatással voltak a Búza téri Nagytemplomban szolgáló papok. Esztergomban, a Ferences Gimnáziumban érettségizett. Sok-sok vívódás után jutott el az elhatározásig, hogy a papi hivatást, Isten szolgálatát választja.

Tanulmányait Nyíregyházán a Görög Katolikus Hittudományi Főiskolán folytatta. Tudott, hogy a felszentelés előtt álló kispapok igyekeznek oly feleséget találni maguknak, aki egy életen át ott áll férje mellett a papi hivatás gyakorlása során. Gábor és Szilvia az egyidejű nyíregyházi főiskolai évek alatt nem titkoltan – a szülők örömére is – a közös jövőt tervezgették. Közben a szobába benyitó Szilvia férje vállára tette a kezét, és gyermekes pírral az arcán bevallotta, neki már ministráns fiúként is tetszett Gábor. Debrecenben kezdte papi szolgálatát, s a lakásgondokkal küzdő fiatalok helyzetén az akkori világi elnök, dr. Orosz Mária segített közel nyolc hónapon át. A gondviselőnek tulajdonítják, hogy Dávid születése előtt önálló lakásba költözhettek. A fiatal káplán a gyülekezet összetartását tartotta fontosnak. Ekkor mindössze 26–27 éves, s zarándoklatokat szervezett – 2000-ben – Görögországba, 2001-ben Olaszországba. A 10-10 napos úton a más országokkal való ismerkedés mellett a hitbéli megerősödés volt a cél, amelyhez feltétlenül szükség volt a kegyhelyek, templomok, zarándokhelyek felkeresésére.

Korosztályuk fiataljairól sem feledkeztek el, különösen a házaspárok kapcsolódtak be a lelkigyakorlatokba, ahol családi élettel kapcsolatos kérdésekről is beszélgettek, tanácsokat adtak egymásnak. Volt is tapasztalat, hiszen Dávid után megszületett Gergő is. Dr. Keresztes Szilárd, akkori görög katolikus megyéspüspök 2002-ben úgy döntött, hogy Béres Gábor káplánt a bátorligeti egyházközség élére küldi. Furcsa kép fogadta a fiatal káplánt, hisz Bátorliget lakott részétől távol állt az 1943-ban épített, erősen leromlott állagú Jézus Szíve templom. A parókia viszont a falu egyik legszebb helyén áll, s mellette a hatalmas tér szinte kínálta magát egy új templom építésére. Azt gyorsan felmérte Béres Gábor, hogy hiába hitüknek élő emberek a bátorligeti görög katolikusok, a távol álló templom harangja kevés embert hív be a liturgiára.

Az egyházközség döntött, a parókia mellett felépítik Bátorliget új templomát. Pénzük nem volt, de a hívek is fontosnak tartották, akárcsak az egyházi vezetők és a község elöljárói is. 2004 májusában lerakták az új templom fundamentumát, 2005. augusztus 28-án az egyházközség legnagyobb örömére, az Úr segítségével felszentelték Bátorliget új templomát.

Az építkezés idején és utána is rendszeresen eszembe jutott a pappá szentelésem alkalmára nyomtatott emlékeztető, amelyen ez olvasható: „Áldd meg, Uram, mindazokat, kik oltárodhoz segítettek.” Bizony, nélkülük nem ismerhettem volna meg azt az érzést, amit Isten házának építése ad. Ez vonatkozik az ikonosztázion szentelésére is, amellyel 2006-ban teljes lett a templom felépítése. Én abban a különleges kegyben részesültem, hogy ezt megismerhettem. Azóta Terem temploma is gazdagodott ikonosztázzal, valamint új haranggal, s a parókia is felújításra került. Közben megszületett Máté, a harmadik fiú, aki most kezdte az iskolát, s az első napok élményeit minduntalan megosztja velem. Anyával egy iskolába járnak, bár nem anya tanítja a „betűvetésre”. A gyülekezettel jártak már Bécsben, a Stephans dómban, ahol a máriapócsi első könnyező Szűz Mária képe látható. Jártak Mindszenti bíboros sírjánál, Csíksomlyóra is elzarándokoltak, voltak Felvidéken, most pedig Kárpátaljára készülnek. Felelevenítették az ősi bátorligeti Betlehemest, szerencsére még élnek azok a felnőtt emberek, akik kisgyermekként játszották valamikor. Segítségükkel újra megelevenedik immáron minden esztendőben ez a megindító szokás. A parókus más módon is figyel a betlehemi csillagra: a Teremtő művével, a Világegyetemmel megismertető hobbi az övé, az amatőrcsillagászat. A csillagos éjszakákon akár egyedül, akár az ország más részeiről érkezettekkel gyönyörködik Isten tüneményes alkotásában. A bátorligeti gyülekezet mellett Teremen, Sárgaházán, Újtanyán és Nagyfenéken élő görög katolikus hívek is várják örökké mosolygó papjukat, aki nem is feledkezik meg róluk soha.

(Északkeleti Almanach 26. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2010.)

Szerző: napkeletadmin 2018. 01. 17.

Ha még nincs közöttünk, csatlakozzon most az Unokáink is olvasni fogják oldal kedvelőihez a Facebookon!

Hasonló

Cserpák Ferenc

Antal Mihály

Zichar János

Őz Zoltán

Dr. Marozsán Károly és Maro...

Dr. Szabó Sándor

Jánvári Tibor

Papp Bertalan

Tamás Ferenc

Csoma Zoltán

Kaliba András

Dr. Szabó Sándor

Küzmös Mihályné

Bulátkó Kornél

Dr. Balázsy László

Nagy Sándor

Balla Istvánné

Dzsudzsák Balázs

Dr. Hancsicsák Mihály

Háda Istvánné

Ha még nincs közöttünk, csatlakozzon most az Unokáink is olvasni fogják oldal kedvelőihez a Facebookon!