Bátorliget

Bátorliget, illetve környezete egyedülálló Európában. Itt van egy természeti gyöngyszem, amely a jégkorszakból való. Kis hazánk történelmében, pontosabban ipartörténetében szintén szerepel a település, igaz, az előző nevén, mint Aporliget. A villamosítási akció jegyében 1968-ban a magyar falvak között Aporligeten gyulladt ki a fény utolsóként. Utoljára ért ide a civilizáltabb, a kényelmesebb életet jelentő villanydrót. Emléktábla őrzi az avatás tényét, idejét. Bátorliget egy nagyobb körben is az érdeklődés középpontjába került 1998-ban, amikor majdnem csődöt jelentett be az önkormányzat. Ám Antal Mihály polgármester vezetésével kilábaltak a bajokból, s a település a fejlődés útjára lépett.

 A természet, vagy a Teremtő annak idején szépen megalkotta ezt a környezetet. Festő vásznára, természetrajzi film kópiáira illik a táj. Eldugottnak mondható a falu, nem járnak erre festők, filmesek. Egyelőre nem, talán később… Érdemes ide eljönni. Fák, virágok, állatok marasztalják a tekintetet, tüdőt javító, lelket melengető a levegő és idegnyugtató a csend. Patakocska szeli át a tájat, két oldalán jól terem a kukorica és a cirok. Ottjártunkkor május volt, bódított az akác- és bodzaillat. Az egyik nádas tavacska környékét tarka mezei virágokkal hintette be a természet. E tavacskához már csak kőhajításnyira van a Fényi erdő, ott pedig már egy új ország, Erdélyország, ha úgy tetszik, Románia kezdődik. A körbekerített természetvédelmi területre, az őslápra hármasban látogattunk el: a polgármester, e sorok írója és dr. Lenti István, a megyei Földművelési Hivatal vezetője, a nyíregyházi mezőgazdasági főiskola tanára, aki egyben az ősláp lelkes kutatója. (A kutatást a korábbi Környezetvédelmi Minisztérium is támogatta.) A Hortobágyi Nemzeti Park a „gazdája” ennek a területnek. Lenti doktortól tudtuk meg a laikus számára elképesztő adatokat: a bátorligeti őslápon ma is él és eredeti ősi környezetben virul ezeregyszáz növényfaj, négyezer-hétszáz (nem tévedés, 4700) állatfaj és hétszáztizenkét gombafaj. Néhány gombafajt Lenti István fedezett fel, pontosabban ő adott hírt ezek itteni létezéséről. Deszkapalló ropogott a lábunk alatt, úgy mentünk át egy vizenyős területen, aztán máris egy rétre érkeztünk, ahol elevenszülő ősgyíkot fényképeztünk. A vastag, lombos fák alatt kattogott a fényképezőgép, a kutató színes fényképeket és diákat készített. A 7 kötetes Magyar Lexikonban Bátorliget neve mellett az áll, hogy számos, jégkor utáni maradvánnyal találkozunk itt. Mind flórájában, mind faunájában megőrizte ez a rész az Alföld és a Nyírség történelem előtti képét. Az is írva van a lexikonban, hogy alhavasi virágok, ritka sás- és fűfajok díszlenek itt. Lenti doktortól megtudtuk: holland támogatással könyv és film készül az őslápról – a jövő évezrednek.

A környezeti lehetőségeket is kihasználva akarja felépíteni az önkormányzat a település jövőjét. A megyénk településeit, önkormányzatait bemutató összeállítás ezt írja Bátorligetről: Polgármester Antal Mihály független, jegyző Tóth Csilla. Önkormányzati képviselők: Cseszlai Attila István, Fekete György, Henver István, Karsai Mihály, Kukuly Mihály, Ravaszné Sájerman Margit és Sárosi Árpád, mind-mind független. A polgármester szervezésében az önkormányzati tulajdonban lévő régi tsz-irodát nemzetközi pályázati pénz felhasználásával át akarják alakítani. Az átalakított épületnek Ősláp turistaszálló lesz a neve. A 20 személyes szállórészre várják majd a turistákat. (A tanárokat és a diákokat is, biológiaórák keretében.) A vendégek ellátása munkát ad a település több lakójának. A hamarosan felépülő cirokfeldolgozó üzem 40–50 embernek ad majd állandó munkát és kenyeret. Tizenhatmillió forint pályázati pénzből és 4 millió saját erőből kiépült a belső úthálózat. A százlelkes Új tanyára vezetékes vizet akarnak vinni. Felújítják a kultúrházat, létrehozzák az öregek napközi otthonát. Megalakult a polgárőrség, de a határőr őrs tagjaival továbbra is igen jó a kapcsolat.

A nagy munkabírású Antal Mihály 1958-ban született Nyírbátorban, de Terem községben nőtt fel, ahol apja kőműves volt. A kecskeméti piarista gimnáziumban érettségizett, aztán kétéves elektrotechnikai műszerész iskolát végzett. Dolgozott a Ferihegyi Repülőtéren, a BKV-nál részt vett a cseh Tátra villamosok beüzemelésében. Apja halála után hazajött, és a bátori áfésznél műszaki eladó volt. Mátészalkán elvégezte a vendéglátóiskolát.

1984-ben Bátorligetre nősült. Antalné vállalkozásában egy kulturált vendéglátóhely és két bolt működik Bátorligeten. A fiuk, az ifjabb Antal Mihály most nyert felvételt a nyíregyházi kereskedelmi és vendéglátó-ipari szakközépiskolába.

A polgármester vallja: ékszerdoboz, irigylésre méltó település lesz Bátorliget pályázati támogatásokkal és a település lakosságának az összefogásával. Mondhatjuk: a polgármester is biztosíték arra, hogy Bátorligetnek nem csak múltja, jövője is van.

 (Szabolcs-Szatmár-Beregi Almanach 8. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 1999.)