Háda Istvánné

Alpolgármester,

Nyírlugos

Vidámsággal telik meg a helyiség, ahová belép. Fiatalos frizurája, karcsú termete, lendületes mozdulatai energiával töltik fel a környezetét. Ruhája színével harmonizáló szeme fürkészően figyel, mimikája, gesztusai kapcsolatot keresnek és találnak. Háda Istvánné első mondataiból kiderül, hogy nyitott lélek. Negyedik ciklusban képviselő Nyírlugoson, és az avatatlan vendég azt gondolná, tősgyökeres helyi személyiség. De nem. Élete gazdag másutt töltött tartalmas évekkel, és olyan tapasztalatokkal, amelyek birtokában vált a város tekintélyes polgárává. „Szabolcsveresmarton születtem, Tóth Ildikó a leánykori nevem”  – kezd tanárnénisen valamiféle életrajzba, de máris elkalandozik. – „Leninnel, Beethovennel egy hónapban, áprilisban. Tudja milyen gyönyörű tavasszal a Tisza part?” Jót nevetünk a párhuzamokon, magam is tudom, hogy a szőke folyó mindenkinek szép, de annak, aki a közelében gyermekként élt, annak különösen.

„A gimnáziumban későbbi apósom volt az osztályfőnököm, ennek az állapotnak az összes előnyével és hátrányával”, – idézi fel a serdülés esztendeit. Diploma után visszatért szülőföldjére, és ha nem is Veresmarton, de a nem távoli Gégényben próbálgatta szárnyait. Sorolja az ottani kollégákat, az első név után közös ismerősökre bukkanunk. Ha eddig a vendégnek szóló udvariasság volt a kedvesség és a mosoly, Láczay tanító úr nevének említése után, akihez rokoni szálak fűznek, az elfogadó rokonszenv múlja felül. Ennek megfelelően vaskosabb történetekkel fűszerezi a visszaemlékezéseket.

„Sosem fáradt el, mindig hegedült. Gyakran vendégeskedtünk nála kollégákkal, és hát az emelkedett hangulatban a férfiemberek viccesen minősítették a borát kétkutyásnak, hatmalacosnak. Pedig nem volt rossz az a nedű, különben nem itták volna meg.” Ha valaki kívülről hallgat bennünket, el nem tudja képzelni a nagy nevetéseink okát. Ildikó asszony komolyra fordítja a szót.

„Gégénybe ’67-ben azért is tudtunk jönni, mert a férjem, aki agrármérnök, a termelőszövetkezetben talált munkát. Később, a hetvenes években tsz-összevonások kezdődtek, és a gégényit a pátrohaival egyesítették. Minket akkor Virtics Feri bácsi, a nyírtassi elnök hívott. Az öreg Virtics körül nagyon jó csapat dolgozott. A legtöbb szakmai vezetője később nagy karriert futott be. Utána Técsi Laci lett az elnök, aki gégényi származású. Végül aztán, mielőtt elkerültünk volna arról a vidékről, tettünk egy kerülőt Pátrohára. Ott ’79-től ’87-ig igazgató voltam. Ez a nyolc év szakmai, vezetői munkám legszebb szakasza volt. Szerettem ott lenni, és engem is szerettek. Végül a nyírlugosi állami gazdaság egyik akkori vezetője, Kovács Berci elcsalt ide bennünket.

Akkoriban az agrármérnök-pedagógus házaspárok lakóhely- és munkahely-változtatását nagymértékben befolyásolta, hogy a férjnek kínálkozott-e valamilyen álláslehetőség. Háda István azzal gyarapította saját munkaerő-piaci értékét, hogy növényvédő szakmérnöki diplomát szerzett az alapvégzettsége mellé. Mivel pedig Nyírlugoson éppen akkor egy ilyen hely is betöltésre várt, azt mondhatjuk, szerencsés volt a csillagok együttállása. Vagy mégsem?

„Nagyon nehéz volt az első évem az idegen tájon, az új helyen”. Most először látok gondfelhőket átsuhanni az arcán. „Az igazi szerencse az volt, hogy egy nagyon jó nyolcadik osztályt kaptam, ahol osztályfőnök lehettem. A gyerekekkel megtaláltuk egymást, és ők segítettek meggyökerezni az iskolában, valamint Nyírlugoson. A férjem az állami gazdaságban dolgozott, a rendszerváltás után, a gazdaság megszűntével pedig falugazdász lett.”

Háda Istvánné számára az első esztendő helykeresése és a beilleszkedés után egyenes út vezetett ahhoz, hogy új lakóhelye megbecsült polgárává váljék. Az iskola szakmai életében nem volt nehéz felvenni a megfelelő szálakat. Korábbi tantestületeiben gazdag tapasztalatokat szerzett az úttörőmozgalomban, a munkaközösség-építésben. Szakmai múltja arra predesztinálta, hogy hamarosan az intézmény meghatározó személyiségei közé emelkedjen. 1998-tól 2002-ig az iskola igazgatója volt. Pályájának megkoronázása, hogy nem csak önkormányzati képviselőként, de alpolgármesterként is részt vehetett Nyírlugos közéletében abban a két évtizedben, amelyben lakóhelye párját ritkító fejlődésen ment keresztül.
„Valószínűleg elég agilisnak talált a polgármester úr, és kellően felkészültnek, hogy oktatási, művelődési és kulturális ügyekben, a pályázatok előkészítésében segítségére legyek, és alkalmanként önállóan teljes jogkörben képviseljem az önkormányzatot” mutat rá arra, miként került a várost építő és irányító csapatba. A városkép önmagáért beszél, az iskola pedig ékessége a településnek. Háda Istvánné nyugodt lelkiismerettel tekinthet vissza arra a négy ciklusra, amelyben szavazói visszaigazolták törekvéseit, és elismerték munkáját.

(Szabolcs-Szatmár-Beregi Almanach 25. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2008.)

Hasonló

Égi áldás az özvegyasszony házasságára

Ilus málnát, szamócát, medvehagymát árult a piacon, de Károly inkább a kezét kérte meg Ilus még akkor sem tudott örülni, mikor a postás meghozta az első nyugdíját. Minek? Éppen annyit... Tartalom megtekintése

Virágvasárnap Vatikánban a Szent Péter téren

Pálmaágakból lefektetett szőnyeg a Bazilika lépcsőin, olajágakkkal integető ünneplők Ilyen meghívót kap a vendég, ha a jó sorsa Rómában egy zarándokszállásra viszi. A Casa per ferie delle Suore Missionarie Pallottine néhány... Tartalom megtekintése

Varázslat

Huszár Boglárka alkotása 60×60 cm. olaj, vászon. Nem is tudom mióta  áll  ez  a  nagyon  régi  épület,  kicsit  elvarázsolt  szépségével   kastély,  kicsit  bástya szerű  repkénnyel  befutott oldalával.  Az idő ... Tartalom megtekintése

Az út  

Tüttő József alkotása Szinte  meggyötört  arcok,  holott  egy  életút  harcosai  a  születéstől  a  végsőkig.  Egyetlen  ember  akinek  annyiszor változik az  arca,  ahány állomást  tudhat  maga mögött.  Hogy sejthetnénk  gyermekkorban,  milyen ... Tartalom megtekintése

Hegyet hágék, lőtőt lépék, a sárkány farkán túráztam

Megtépett sziklák, leszakadt hegyormok, madeirai séta egy csángó ima ritmusára Légvonalban… Ha valahol tényleg látni is lehet, mit jelent ez a kifejezés, az a Ponta de São Lourenço, azaz a... Tartalom megtekintése

Pomaranski Luca portréja

Huszár Boglárka alkotása Csak általánosságban  szabad  beszélni, én  mégis  a portrézást  találom a legizgalmasabb alkotói  munkának.  Huszár  Boglárka  ragyogó   képet festett  Lucáról,  aki csak  éppen  bekukkantott  a  vászonra, hogy ... Tartalom megtekintése

Győr Bécsi kapu tér. Egy csepp harmónia

Hargitai Beáta alkotása Győr talán legszebb tere a Bécsi kapu tér. Szinte minden épülete műemlék, barokk, copf, és kora klasszicista stílusú homlokzatokkal. (Wikipédia) A tér  ragyogása,  elegánsan hangolt  épületei  a ... Tartalom megtekintése

Egy kis nyelvészkedés a Piña Coladaval kapcsolatban

Szűrt ananászt jelent magyarul, szögezném le Móricka kedvéért… …akinek mint tudjuk, mindenről ugyanaz jut eszébe. Felhívnám továbbá a figyelmét az “ ñ ” betű kalapocskájára, ami által “ ny “-ne... Tartalom megtekintése

Történetek a füstölődő szalonnatáblák mellől

A régi házak padlásai mindig is kincseket rejtettek és rejtenek magukban Éreztem én ezt már gyerekkoromban, ugyanis állandóan azon  siránkoztam, hogy mikor mehetek már fel én is a hijúba, ami... Tartalom megtekintése

Pince bejárat, Tokaj

Bíró  Ernő alkotása 30×42 cm, akvarell Ebben a rémítően  szomorkás időben  vágyódva  nézhetünk  erre  a  Bíró Ernő  által   megpingált  képre. Kirobbanó  fényekben  pompázik   a  pince  tetején  dúsan  hajtó ... Tartalom megtekintése