Háda Istvánné

Alpolgármester,

Nyírlugos

Vidámsággal telik meg a helyiség, ahová belép. Fiatalos frizurája, karcsú termete, lendületes mozdulatai energiával töltik fel a környezetét. Ruhája színével harmonizáló szeme fürkészően figyel, mimikája, gesztusai kapcsolatot keresnek és találnak. Háda Istvánné első mondataiból kiderül, hogy nyitott lélek. Negyedik ciklusban képviselő Nyírlugoson, és az avatatlan vendég azt gondolná, tősgyökeres helyi személyiség. De nem. Élete gazdag másutt töltött tartalmas évekkel, és olyan tapasztalatokkal, amelyek birtokában vált a város tekintélyes polgárává. „Szabolcsveresmarton születtem, Tóth Ildikó a leánykori nevem”  – kezd tanárnénisen valamiféle életrajzba, de máris elkalandozik. – „Leninnel, Beethovennel egy hónapban, áprilisban. Tudja milyen gyönyörű tavasszal a Tisza part?” Jót nevetünk a párhuzamokon, magam is tudom, hogy a szőke folyó mindenkinek szép, de annak, aki a közelében gyermekként élt, annak különösen.

„A gimnáziumban későbbi apósom volt az osztályfőnököm, ennek az állapotnak az összes előnyével és hátrányával”, – idézi fel a serdülés esztendeit. Diploma után visszatért szülőföldjére, és ha nem is Veresmarton, de a nem távoli Gégényben próbálgatta szárnyait. Sorolja az ottani kollégákat, az első név után közös ismerősökre bukkanunk. Ha eddig a vendégnek szóló udvariasság volt a kedvesség és a mosoly, Láczay tanító úr nevének említése után, akihez rokoni szálak fűznek, az elfogadó rokonszenv múlja felül. Ennek megfelelően vaskosabb történetekkel fűszerezi a visszaemlékezéseket.

„Sosem fáradt el, mindig hegedült. Gyakran vendégeskedtünk nála kollégákkal, és hát az emelkedett hangulatban a férfiemberek viccesen minősítették a borát kétkutyásnak, hatmalacosnak. Pedig nem volt rossz az a nedű, különben nem itták volna meg.” Ha valaki kívülről hallgat bennünket, el nem tudja képzelni a nagy nevetéseink okát. Ildikó asszony komolyra fordítja a szót.

„Gégénybe ’67-ben azért is tudtunk jönni, mert a férjem, aki agrármérnök, a termelőszövetkezetben talált munkát. Később, a hetvenes években tsz-összevonások kezdődtek, és a gégényit a pátrohaival egyesítették. Minket akkor Virtics Feri bácsi, a nyírtassi elnök hívott. Az öreg Virtics körül nagyon jó csapat dolgozott. A legtöbb szakmai vezetője később nagy karriert futott be. Utána Técsi Laci lett az elnök, aki gégényi származású. Végül aztán, mielőtt elkerültünk volna arról a vidékről, tettünk egy kerülőt Pátrohára. Ott ’79-től ’87-ig igazgató voltam. Ez a nyolc év szakmai, vezetői munkám legszebb szakasza volt. Szerettem ott lenni, és engem is szerettek. Végül a nyírlugosi állami gazdaság egyik akkori vezetője, Kovács Berci elcsalt ide bennünket.

Akkoriban az agrármérnök-pedagógus házaspárok lakóhely- és munkahely-változtatását nagymértékben befolyásolta, hogy a férjnek kínálkozott-e valamilyen álláslehetőség. Háda István azzal gyarapította saját munkaerő-piaci értékét, hogy növényvédő szakmérnöki diplomát szerzett az alapvégzettsége mellé. Mivel pedig Nyírlugoson éppen akkor egy ilyen hely is betöltésre várt, azt mondhatjuk, szerencsés volt a csillagok együttállása. Vagy mégsem?

„Nagyon nehéz volt az első évem az idegen tájon, az új helyen”. Most először látok gondfelhőket átsuhanni az arcán. „Az igazi szerencse az volt, hogy egy nagyon jó nyolcadik osztályt kaptam, ahol osztályfőnök lehettem. A gyerekekkel megtaláltuk egymást, és ők segítettek meggyökerezni az iskolában, valamint Nyírlugoson. A férjem az állami gazdaságban dolgozott, a rendszerváltás után, a gazdaság megszűntével pedig falugazdász lett.”

Háda Istvánné számára az első esztendő helykeresése és a beilleszkedés után egyenes út vezetett ahhoz, hogy új lakóhelye megbecsült polgárává váljék. Az iskola szakmai életében nem volt nehéz felvenni a megfelelő szálakat. Korábbi tantestületeiben gazdag tapasztalatokat szerzett az úttörőmozgalomban, a munkaközösség-építésben. Szakmai múltja arra predesztinálta, hogy hamarosan az intézmény meghatározó személyiségei közé emelkedjen. 1998-tól 2002-ig az iskola igazgatója volt. Pályájának megkoronázása, hogy nem csak önkormányzati képviselőként, de alpolgármesterként is részt vehetett Nyírlugos közéletében abban a két évtizedben, amelyben lakóhelye párját ritkító fejlődésen ment keresztül.
„Valószínűleg elég agilisnak talált a polgármester úr, és kellően felkészültnek, hogy oktatási, művelődési és kulturális ügyekben, a pályázatok előkészítésében segítségére legyek, és alkalmanként önállóan teljes jogkörben képviseljem az önkormányzatot” mutat rá arra, miként került a várost építő és irányító csapatba. A városkép önmagáért beszél, az iskola pedig ékessége a településnek. Háda Istvánné nyugodt lelkiismerettel tekinthet vissza arra a négy ciklusra, amelyben szavazói visszaigazolták törekvéseit, és elismerték munkáját.

(Szabolcs-Szatmár-Beregi Almanach 25. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2008.)

Hasonló

Téli alkony

Ősz Zoltán alkotása  Petőfi Sándor: ALKONY (részlet) Olyan a nap, mint a hervadt rózsa, Lankadtan bocsátja le fejét; Levelei, a halvány sugárok, Bús mosollyal hullnak róla szét. Néma, csendes a... Tartalom megtekintése

Buckavidék Fülöpszállás

Bíró Ernő alkotása Ezen a szélfútta  vidéken,  ahol mindig  változik a terep,  ahol a  cipő, és  zokni kérgessé  válnak az  éles  homoktól, nem  egy  sétatér.  Magasan a bucka tetején  kapaszkodnak... Tartalom megtekintése

Charles Bukowski

Biszák  László alkotása Ne szépítsünk,  nem kívánja  meg  tőlünk  senki  sem,  ha  valami, valaki nyers,  nem  bűn!!!  Legyen  egyenes,  őszinte, és  férfias!  Saját  maga is  kegyetlen  őszinteséggel  írta  meg  saját ... Tartalom megtekintése

Sceptrum

Tüttő  József alkotása A fordítás  szerint:   Ősi  hatalmi  jelvény,  ami alá  tartozik  az ítélkezés, igazságosság  a  jogszolgáltatás!!  Jogar!! Életünket  mindig   beszorítani  látszik  rendszabályok  közé,  mivel  bőven  akadnak,  akik ... Tartalom megtekintése

Santa Maria della Salute

Huszár  Boglárka alkotása Mit  kívánunk   egy  festménytől?  Mi keltette  fel a figyelmünket?  Ki  festette?   Ki  Ő?    ….és  még  lehetne   tovább is   faggatnunk  magunkat,  de nem... Tartalom megtekintése

Büszke lázadók

Hargitai Beáta alkotása Kis kitérővel jelentkezem, valami mással, amit tőlem megszoktatok, és a reakciókból olvasva, egyre nagyobb kedvvel festegetek csak úgy szabadon, minden megkötés, és szégyen nélkül. Élvezem a színek... Tartalom megtekintése

Amikor még megénekeltük Romániát

„Szeretem a Nyárád mentét, Gazdag a föld, szelíd az ég” A múlt század hetvenes éveinek a közepétől a nyolcvanas évek végéig hatalmas tömegeket megmozgató fesztiválláz tombolt Romániában. A  több szakaszból... Tartalom megtekintése

Az ínyencek piaca Tiranában

         

Hunyadi János albán fegyverbarátja, Szkander bég

Szent István Bazilika, Budapest

Huszár  Boglárka alkotása Kis  túlzással:  világjáró  Boglárkám    mindig  boldogan  fogadja  be  egy egy  idegen  ország  szépségeit,   áradozik  a helyszínen,  és  a  hazamentett  látnivalók  fotón rögzített  emlékek,  még  nagyobb ... Tartalom megtekintése