Nyírlugos

A falu jegyzője ebben a modern korban is „lámpásnak” számít. Ezerféle módon segíti a község lakóinak boldogulását. Közéleti emberként és magánemberként egyaránt. Szerteágazó jogi, igazgatási és egyéb ismereteinek felhasználásával hozzájárulhat a települése szellemi és anyagi gyarapodásához. Talán nem túlzás azt állítani: a jegyzőnek egy kicsit mindenhez kell értenie. Az emberismeret, a tapasztalat is nélkülözhetetlen a munkájához.

Nos, Nyírlugos jegyzőjéről, Hancsicsák Mihályról elmondhatjuk, hogy megfelel az említett és a nem említett feltételeknek. A falu közepén lévő jellegzetes polgármesteri hivatal az első munkahelye. Bő másfél évtizede itt dolgozik különböző beosztásokban. Az utóbbi két mondatból is kiderül, hogy fiatal emberről van szó.

Fiatalos lendülete, ambíciója, és immár gazdagnak mondható tapasztalata jól ötvöződik munkája során. Ennek hasznát veszik a helyi állampolgárok. Gondoljunk csak arra, hogy az utóbbi években a magyar települések, önkormányzatok sokféle pályázat útján sokféle pénzhez, támogatáshoz juthattak. Nyírlugos jelentősnek mondható pénzösszeget kapott. Köszönhető ez annak is, hogy a pályázatok szakszerűen és célszerűen voltak megírva, megszerkesztve, a jegyző úr közreműködésével. Nyertes pályázat nyomán például Nyírlugos határában most alakítják ki az uborkaültetvényt, az öntözéshez a mélyfúrású kút már kész van. Mire ezek a sorok megjelennek, talán már le is szüretelik az első termést. Lehet, hogy a község történetében mérföldkőnek számít az „uborkázás” elkezdése, hiszen itt és a környező falvakban is nagy és fájó a munkanélküliség, az ültetvény pedig mintegy háromszáz embert juttat jövedelemszerzéshez. Folytatódik a határban az erdőtelepítés is, újabb munkalehetőségeket teremtve, ezáltal is csökken a munkanélküliek száma. Igaz a szólásmondás, miszerint: Aki fát ültet, a jövőt tervezi. A 10-15 év múlva vágásérett fák érezhető hasznot hozhatnak majd a településnek.

A nyírlugosi határ fákban máris gazdag. Oka ennek a földrajzi környezet, a talajadottság, a klíma, köszönhető ez az ésszerű és tervszerű gazdálkodásnak is. A jegyző úr tájékoztatása alapján pillantsunk vissza Nyírlugos történelmébe. Az ismertetőjében ez áll: „Nyírlugos a Dél-Nyírségben, Nyíregyházától mintegy 50 km távolságra található. A 471. sz. útról a Nyírmihálydinál leágazó alsórendű úton közelíthető meg. Éghajlata a mérsékelten hűvös és a mérsékelten meleg öv határán van. Erdőtársulásainak jelentős részét akácfák, nemes nyárfák és fenyők alkotják. Viszonylag jelentős területen találunk tölgyet is. Kisebb területet foglal el az éger, a fűz, a nyír. Növénytársulásaira jellemzők a homokpusztarétek, a kökörcsin, a réti angelica. Talaja futóhomok, humuszos homok és kovárványos barna erdőtalaj, helyenként réti talaj.

A Lugos helynév a magyar lugos szóból származik, de a névadás indítéka még kiderítetlen. A Nyír előtag a tájra utal, s egyben megkülönböztető szerepe van. Egyik feltételezés szerint a Lugos elnevezést a föld minőségéről kapta a település: a talaj lúgos. A másik magyarázat szerint a községben sokan foglalkoztak szőttesek készítésével és a vásznat lúggal fehérítették. A település birtokosai 1354-től a Báthoriak voltak. Lugos a középkori Szatmár megye nyugati határán feküdt, történelme során azonban többször Szabolcs megyéhez is számították. A Barkócziak birtoklása idején kúria is épült a faluban. A Rákóczi-szabadságharc leverése után gróf Károlyi Sándor tulajdonába került a birtok. A község határában, a mai Szabadságtelep helyén feküdt Szennyes, egy középkori falu. A XIV. században a kisnemesi Szennyesi nemzetség tulajdonában volt. A XIX. században már Szennyespuszta néven említették. Nyírlugos 1989-től mint nagyközség szerepel.

Az 1990. évi választások során független polgármestert választottak, a testület tagjai közül egy az FKgP, egy a Vállalkozók Pártja támogatásával, kilenc pedig független jelöltként került megválasztásra. Az önkormányzat tisztségviselői most: Hovánszki György polgármester, Háda Istvánné alpolgármester, Hancsicsák Mihály jegyző. A képviselő-testület tagjai: Féki András, Göncző György, Hudák Imre, Jobbák Zoltán, dr. Katona György, Lisztes Pál, Molnár István, Pazurik István, Szulyák Imre és Vedrán Imre. 1960-ban 4299, 1970-ben 3866, 1990-ben 3007 lakója volt a községnek, most 3146 lelket számolunk a településen.”

Hancsicsák Mihály 1964-ben született Nyírlugoson. Debrecenben, a Bethlen Gábor Közgazdasági és Postaforgalmi Szakközépiskola ipari és számviteli tagozatán érettségizett. 1982-ben a nyírlugosi tanácsházán gazdálkodási előadóként kezdte a munkát. 1988. január 1-jétől vb-titkárnak nevezték ki. Az Államigazgatási Főiskola levelező tagozatán szerzett diplomát. A katonaságtól tartalékos hadnagyként szerelt le.

Felesége gyesen van. A nagyobb lányuk 5 éves, az ikerleánykák kétévesek. Vagyis három aranyos kislány boldog apukája.

 (Szabolcs-Szatmár-Beregi Almanach 7. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 1998.)