Nyírbátor

Szeptember közepén jelent meg a Nyírbátort bemutató kiadványsorozat első része, amely a történelmi város múltjával is foglalkozik. Ugyancsak szeptemberben tette közhírré a sajtó, hogy az ezredforduló táján 450–500 embert foglalkoztató gyárat hoznak létre a városban. 2000-ben ugyancsak zajlik az élet a Nyírbátorban. Az év elején a szép és kényelmesen berendezett idősek otthonát vehették birtokukba a helyi és a környékbeli idős emberek. Néhány héttel később a város peremén avatták az autóversenyzők régiós pályáját, ezt a létesítményt országos, sőt nemzetközi versenyek megrendezésére is alkalmassá teszik. Az Oktatási Centrumban nyugat-európai módszereket vezettek be a 2000/2001-es tanévben. A karitatív tevékenységet folytató Lions Klub országos kormányzója 2001 tavaszától egy nyírbátori pedagógus asszony lesz… A nagy múltú városnak lassan kirajzolódik a jövőképe.

A várost a tiszteletre méltó, megörökítésre érdemes millenniumi ünnepségsorozat idején Petróczki Ferenc polgármester irányítja, sokoldalú segítője, munkatársa Báthori Gábor alpolgármester. A megyénket bemutató könyvsorozatban Báthori Gábor vállalta Nyírbátor múltjának, jelenének bemutatását.

Nyírbátor történetét a XVI–XVIII. században több tényező határozta meg. A Habsburg uralkodó, Ferdinánd hívévé vált 1527-ben Báthori András, akit tárnokmesternek neveztek ki. A nyírbátori templomot Báthori György az 1550-es években adta át a reformátusoknak. Az országbíró ecsedi Báthori Istvánnak nem voltak gyermekei, ezért gyámságba fogadta Báthori István váradi főkapitány árváit. 1611-ben volt Báthori Gábor hajdútelepítése. A szabadságharc alatt II. Rákóczi Ferenc többször is tartózkodott Nyírbátorban. Az 1800-as években Nyírbátor a jelentősebb mezővárosok közé tartozott…

Ugorjunk egy nagyot a történelemben, tekintsünk vissza az utóbbi évtized történéseire. A fejlett ipari és élelmiszer-ipari központ vállalatai a rendszerváltás alatt meggyengültek, vagy a felszámolás sorsára jutottak. A privatizáció során a növényolajgyár (alapja a régi BONI Rt. volt) a CEREOL nyírbátori növényipari gyárává vált, itt jött létre az UNILEVER Rt. is. A cipőgyár olasz tulajdonba került. A Csepel Szerszámgépgyár nyírbátori gyáregysége német tulajdonba ment. A városban az egyéni vállalkozók többsége kényszervállalkozó. A legtöbben kereskedelemmel foglalkoznak, termelő tevékenységet kevesen folytatnak. Örvendetes, hogy a mezőgazdasági szektorban néhány vállalkozás fejlődik. Külön említést érdemel a Bátorcoop Mezőgazdasági Szövetkezet, amely 350 embert foglalkoztat. Megörökítendő, hogy az ipari park is alakul a városban. Az önkormányzat 2000. évi költségvetésében 179 millió forint helyi adóbevétel szerepel előirányzatként. Ennek 90 százaléka iparűzési adóból származik.

A városnak kedvező feltételei adottak a kulturális turizmus fogadására. A páratlan szépségű két műemlék templom is vonzerőt jelent a belföldi és a külföldi turisták számára. Igen híres a Nyírbátori Zenei Napok rendezvénysorozat, a Nemzetközi Utcaszínház és a Blues Fesztivál nagy nyári programja.

A sajtó a 2000. év nyarán a következőket írta: „Újabb gyár épül a szabolcsi homokon. Örülhetnek a nyírbátori és a környékbeli munkanélkülieknek, mert szeptember 1-jén Petróczki Ferenc, Nyírbátor polgármestere, egy tőkeerős külföldi cég képviselőivel szándéknyilatkozatot fogadott el egy jelentős ipari üzem beindításáról. Az üzem létrehozására egy hónap múlva, októberben teszik meg az előkészületeket.

Nyírbátorban, illetve vonzáskörzetében is szükség van egy jelentősebb munkahelyteremtő beruházásra, ezért a polgármester és a város önkormányzati vezetői már régóta keresik, hívogatják a hazai és a külföldi befektetőket. Végre találtak egy nagy mikroelektro-technikai termékeket gyártó céget, amely a következő mintegy félévben több mint 1 milliárd forint értékű beruházást valósít meg Nyírbátorban. A terv szerint az üzem a következő év tavaszán kezdi meg működését. Az indulásnál máris 450 dolgozónak biztosítanak munkát és megélhetést. A dolgozók többsége betanított munkás lesz, ám műszakiakat és szakmunkásokat is alkalmaznak majd. A befektetők később fejlesztik, bővítik a gyárat, ami létszámfelvétellel jár. Az is figyelmet érdemel, hogy a gyár iparűzési adót fog majd fizetni a városnak.”

Báthori Gábor, az egykori gimnáziumigazgató ma sem szakadt el a katedrától és „egyéb” közéleti tevékenységet is folytat. Két alapítvány kuratóriumának és a Református Egyház helyi presbitériumának is tagja. A millenniumi bizottság elnökeként közreműködött abban, hogy augusztusban felavatták Szent István domborművét, amely a városháza külső falán áll majd az idők végezetéig. A dombormű alatt Szent István egyik mondása olvasható: „A fiak kövessék az elődöket.” Az intelem napjainkban is megszívlelendő.

 (Szabolcs-Szatmár-Beregi Almanach 10. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2000.)