Huszár Boglárka alkotása 60×60 cm. olaj, vászon. Nem is tudom mióta áll ez a nagyon régi épület, kicsit elvarázsolt szépségével kastély, kicsit bástya szerű repkénnyel befutott oldalával. Az idő ... Tartalom megtekintése
Kovács Lajos
Polgármester,
Újkenéz
A falu, amelynek első említése 1226-ból, a Váradi Regestrumból való 1302-ben a Gut-Keled nemzetség birtoka volt. Régi, a XVI. századtól használt neve Cserepeskenéz volt, melynek utótagja szláv eredetű méltóságnév, előtagja akár lakói cserépégető foglalkozásáról, akár cserepes fedelű templomáról ragadhatott rá. Régi nevét 1888-ban veszítette el, mert a falu ez évben a Tisza-part omlása miatt új helyre költözött. Mai nevét ezerkilencszáznyolcban nyerte el hivatalosan. A szervezett telepítés eredményeként a kétutcás falu sakktábla szerkezetű, téglástelkekkel, fésűs beépítéssel.
A ma ezeregyszáz lelkes település polgármestere, immáron a harmadik cikluson át, Kovács Lajos, aki 1956. december 3-án született Vásárosnaményban. Szülei, nagyszülei révén tősgyökeres újkenézinek számít. Édesapja egykor MÁV-alkalmazott volt Záhonyban, ma már nyugdíjas. Édesanyja varrónőként egészítette ki a család jövedelmét, sajnos már nincs az élők sorában. Testvére néhánynapos korában meghalt, így tulajdonképpen egyedüli gyermeknek számít. Szülei nagy szeretetét élvezve gyermekkorát szülőfalujában töltötte. Az általános iskolában leginkább a történelmet, a földrajzot, a biológiát és a testnevelést szerette, jó tanuló volt. Középiskolai tanulmányait, mint a környékről oly sokan, a nevezetes Bessenyei György Gimnáziumban folytatta Kisvárdán. A testnevelés tagozaton a legendás hírű Oláh Tibi bácsi osztályába járt, Soós Béla, Mudri Béla, Zajcz László, Turtóczky Sándor voltak az osztálytársai. Kollégistaként illeszkedett be a városi forgatagba, rengeteget sportolt, szerette az atlétikát, rövid távú síkfutásban ért el említésre méltó eredményeket.
A sikeres érettségi után Nyíregyházán, a tanárképző főiskola földrajz– testnevelés szakán, levelező tagozaton folytatta tanulmányait, közben képesítés nélküli nevelőként dolgozott Miskolcon a 114. Számú Szakmunkásképző Intézetben. Két év elteltével szülei kívánságára közelebb költözött a szülői házhoz. Mándokon tanított, ahol tanítványai sikert sikerre halmoztak a körzeti versenyeken, és a Mándoki SE focicsapatának edzőjeként is helyt állt.
Négy év után innen került Mezőladányba a közös irányítású iskolába (Mezőladány és Újkenéz ekkor társközségek voltak), ahol Lakatos Mária igazgató felkérte az igazgatóhelyettesi teendők ellátására. Nyolc éven át töltötte be ezt a felelősségteljes posztot, és ezerkilencszázkilencvenben sok ismerőse és barátja kérésének eleget téve indult a polgármester-választáson, ahol a négy jelölt közül fölényesen nyert.
Harmincnégy éves fejjel meglehetősen fiatalnak számított ezen a pályán. A kezdetektől fogva eldöntötte, tevékenységét úgy végzi, hogy az itt élő emberek helyzetén, körülményein, hangulatán javítson. Mindenekelőtt a társközségi helyzetből származó hátrányokat kellett leküzdeni, az önállósulás sok új kihívást jelentett. Első feladat az apparátus megszervezése, a régi, megkopott épület felújítása volt. Hozzákezdtek a tizenkét utcából álló település útjainak pormentesítéséhez, ravatalozót is építettek. Hamarosan kiépült a gázhálózat és az itt élők ellátásának javítása érdekében fiókgyógyszertárat létesítettek. Ezerkilencszázkilencvenhétben épült az új általános iskola, ezzel sikerült megszüntetni a váltott tanítást. Felújították az orvosi rendelő, az anya- és gyermekvédelem épületét, központi fűtést alakítottak ki a régi iskolában és óvodában. A millenniumi emlékhelyet Schmidt Sándor remekműve teszi egyedivé. Mindeközben, a pénzügyileg nehéz helyzetben is folyamatosan sikerült biztosítani az intézmények működtetését.
Kovács Lajos eddigi munkájának elismeréseként ezerkilencszázkilencvennyolcban a honvédelmi minisztertől vehette át az „Árvízvédelemért” kitüntetés első fokozatát, amit a térségből összesen két polgármester kapott meg.
– Az itt lakók támogatottsága nélkül nem lehettem volna sikeres immár három cikluson át – mondja a polgármester úr. – A magam egyszerű módján próbálom a lakók érdekeiket képviselni, megpróbálom magam elfogadtatni, közvetlen emberi kapcsolatokat teremteni, talán ezért is vannak bizalommal irántam. Ha csak egy hajszálnyi lehetőségem adódik, megpróbálom azt a helyiek javára fordítani.
Ezerkilencszáznyolcvanegyben kötött házasságot Horváth Erzsébettel, aki óvónő és hivatását a település óvodájában gyakorolja. Két gyermekük született: a tizenkilenc éves Gergő, a Debreceni Egyetem Természettudományi Karán geográfus szakon első éves. A tizenhárom éves Nóra hetedikes és mindenképpen tovább akar tanulni. A polgármester úr szabad idejében a kertjében érzi jól magát. Nagyon szeret olvasni, tájékozott a világ dolgaiban. Erre szüksége is van, hisz a tiszteletdíjas polgármesterség mellett igazgatóhelyettes az iskolában és testnevelést tanít. Eddigi életével, tevékenységével (beleértve a családi hátteret és a pedagógus pályafutást) elégedett, sikereit lépésről lépésre haladva, kemény munkával érte el.
(Szabolcs-Szatmár-Beregi Almanach 13. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2002.)
Hasonló
Vargáné Markos Ágnes
Jenei Erzsébet
Ignéczi Zoltán
Dr. Molnár Sándor
Dr. Mezey Károly
Zubály Bertalan
Takács Károly
Lakatos István
Takács Miklós
Soós Béla
Gyüre István
Hugyina Zoltánné
Gubikné Virga Margit
Kiss-Szabó Ferenc
Toroczkai Árpádné
Szőllősi Ferenc
Dr. Láczay György
Karászi László
Dócs Attila
Dr. Legény Zsolt
Varázslat
Az út
Tüttő József alkotása Szinte meggyötört arcok, holott egy életút harcosai a születéstől a végsőkig. Egyetlen ember akinek annyiszor változik az arca, ahány állomást tudhat maga mögött. Hogy sejthetnénk gyermekkorban, milyen ... Tartalom megtekintése
Hegyet hágék, lőtőt lépék, a sárkány farkán túráztam
Megtépett sziklák, leszakadt hegyormok, madeirai séta egy csángó ima ritmusára Légvonalban… Ha valahol tényleg látni is lehet, mit jelent ez a kifejezés, az a Ponta de São Lourenço, azaz a... Tartalom megtekintése
Pomaranski Luca portréja
Huszár Boglárka alkotása Csak általánosságban szabad beszélni, én mégis a portrézást találom a legizgalmasabb alkotói munkának. Huszár Boglárka ragyogó képet festett Lucáról, aki csak éppen bekukkantott a vászonra, hogy ... Tartalom megtekintése
Győr Bécsi kapu tér. Egy csepp harmónia
Hargitai Beáta alkotása Győr talán legszebb tere a Bécsi kapu tér. Szinte minden épülete műemlék, barokk, copf, és kora klasszicista stílusú homlokzatokkal. (Wikipédia) A tér ragyogása, elegánsan hangolt épületei a ... Tartalom megtekintése
Egy kis nyelvészkedés a Piña Coladaval kapcsolatban
Szűrt ananászt jelent magyarul, szögezném le Móricka kedvéért… …akinek mint tudjuk, mindenről ugyanaz jut eszébe. Felhívnám továbbá a figyelmét az “ ñ ” betű kalapocskájára, ami által “ ny “-ne... Tartalom megtekintése
Történetek a füstölődő szalonnatáblák mellől
A régi házak padlásai mindig is kincseket rejtettek és rejtenek magukban Éreztem én ezt már gyerekkoromban, ugyanis állandóan azon siránkoztam, hogy mikor mehetek már fel én is a hijúba, ami... Tartalom megtekintése
Pince bejárat, Tokaj
Bíró Ernő alkotása 30×42 cm, akvarell Ebben a rémítően szomorkás időben vágyódva nézhetünk erre a Bíró Ernő által megpingált képre. Kirobbanó fényekben pompázik a pince tetején dúsan hajtó ... Tartalom megtekintése
Emlék
Ősz Zoltán alkotása 25×30 cm, pasztell. 2024 “Jaj, a gyerekkor mily tündéri kor volt: egy ködbe olvadt álom és való, ha hullt a hó az égből, porcukor volt, s a... Tartalom megtekintése
Csend a sziklák tövében
Biszák László alkotása 35x60cm. Lüktető világunk tele van meglepetéssel, olyannyira, hogy belefér bármilyen szokatlan torz, pszicho, sci fi, csak rettentsen! Nehéz elhatárolódni, nehéz kimaradni, így azután egyszer... Tartalom megtekintése