Karászi László

Vállalkozó – a Karászi Tüzép tulajdonosa,

Dombrád–Pátroha

Édesapja, Karászi Kálmán életében közismert és elismert személyiségnek számított Dombrádon. Nemcsak azért, mert jó szakemberként irányította a Dombrádi ÁFÉSZ pátrohai fűrészüzemét, hanem azért is, mert feleségével együtt a gazdálkodásban, a gyermekekről való gondoskodásban is példát mutatott. Mindemellett közösségi ember is volt, hiszen a dombrádi református gyülekezetben gondnokhelyettesi tisztséget töltött be. Napjainkban – két gyermeke közül az idősebbik – Kálmán viszi tovább az apai örökséget gazdálkodóként.

A kisebbik gyermek, László 1963. november 30-án született Dombrádon. Már kisgyermekként bekapcsolódott a ház körüli tennivalók végzésébe: etette a hízóbikát, a fejőstehenet, disznópásztorkodott, és a Tisza-töltésen forgatta, gyűjtötte a szénát. Ha tehette, társaival együtt szívesen futballozott, de a tanulásra is maradt ideje. Elsősorban a matematikát kedvelte, igen sokat tanult az egyébként rendkívül szigorú tanárnak számító Samu Istvántól.

Középfokú tanulmányai során is – Nyíregyházán a Vendéglátóipari Szakközépiskolában – a kitűnők közé tartozott. Középiskolai éveiből ugyancsak egy matematikatanár, Hargitai András maradt meg jó emlékezetében.

1980-ban frissen szerzett szakképesítésével felszolgálóként kezdett Dombrádon a vendéglőben. Később – a „keménykezű” Becker igazgató úr által irányított – Dombrádi ÁFÉSZ különböző részlegeiben dolgozott: Pátrohán, Gégényben, Tiszakanyáron, majd újra Dombrádon az Erzsébet utcai sarki kocsmában. Hamar „megfizette a tanulópénzt”, ám az itt töltött évek elsősorban emberismeretből adtak számára máig hasznosítható tapasztalatokat.

Miután eldöntötte, hogy addig nem alapít családot, amíg a katonai szolgálatot le nem tölti, hamar „letudta hazafias kötelezettségét”: Budapesten egy építőmunkás-zászlóaljnál szolgált, szakmájából eredendően a konyhán.

1990-ben került „édesapja keze alá” a fűrészüzembe, ahol műszakvezető, majd egy fél évvel később a szemközti Tüzép-telep árukiadója lett. Miután a tennivalókat igen hamar elsajátította, sőt még a könyvelésbe, az adminisztrációba, a napi jelentések készítésébe is „besegített”, a rendszerváltás idején elegendő felkészültséget érzett magában ahhoz, hogy az időközben eladásra meghirdetett telepet banki hitelből megvásárolja.

Önálló, „maszekvilágbeli” tevékenységét a klasszikus „tüzépi” tevékenységgel, építőanyag-kereskedelemmel kezdte. Keményen dolgozott, minden fillér hasznot visszaforgatott a vállalkozásba, így néhány év múlva megvette az első használt IFA-t áruszállításhoz, majd a„kis lépések taktikáját” alkalmazva folyamatosan bővítette a cég tevékenységi körét.

Ma már három sikeres céget „üzemeltet”: a Tüzép irányítója felesége lett, belföldi teherfuvarozó vállalkozása a telep szállítási igényeit elégíti ki, míg harmadik cége három kamionnal nemzetközi teherfuvarozást végez. Összesen 17 dolgozót foglalkoztatnak, és árbevételük az induláskori tízmillióról – csak a Tüzép esetében – 300 millió fölé emelkedett napjainkra.

Karászi László a református egyházban megörökölte édesapja posztját, a gondnokhelyettesi tisztséget, emelt fővel és tiszta szívvel vállalja és végzi presbiteri tennivalóit. Nem feledkezik meg szűkebb pátriájáról sem: lehetőségeihez mérten támogatja a várost céljai elérése érdekében.

„Az eredményekhez, a sikerhez vezető úton legfontosabb tulajdonság a kitartó, következetes munka – vallja Karászi László. – 1992-től minden reggel hét órakor én nyitok, és este én zárok, gyakorlatilag két ember helyett dolgozom, az éjszakai alvásra legfeljebb néhány óra jut. Tény az is, hogy a feleségemnek, a családi háttérnek legalább olyan érdeme van eredményeinkben, mint nekem. Fontos dolognak tartom, hogy az ember tartson rendet és tisztaságot maga körül, ezért is érvényes nálunk a „seprű, lapát, furik” szlogen, aminek meg is van az eredménye, hiszen szerénytelenség nélkül állíthatom, hogy telepünk rendezettsége, kiépítettsége, környezete nemigen hagy kívánnivalót maga után.”

1986-ban kötött házasságot Henter Erikával, aki korábban a demecseri szövőgyár irodáján dolgozott. Két gyermekük közül Erika 1987-ben született, ő is a vállalkozásban tevékenykedik. Az öt évvel fiatalabb László elsős ipari tanuló.

Karászi László szereti az autókat, mindig szívesen „bütykölte” a cég teherautóit, gépeit. Kedveli a Forma-1 versenyeit, a tavalyi magyarországi futamot is a helyszínen tekintette meg.

Mindemellett igazi hobbija a munka, hiszen „hajtja a vére”: a szüleitől tanult normáknak ő is meg akar felelni.

Eddigi életútjával elégedett. Mindig talál maga körül új kihívásokat, még számtalan terve van. Korántsem érzi kiteljesedettnek tevékenységét, reméli, hogy a továbblépéshez még néhány tartalékot meg tud mozgatni, néhány új ötletet meg tud valósítani.

(Szabolcs-Szatmár-Beregi Almanach 23. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2007.)

Hasonló

Téli alkony

Ősz Zoltán alkotása  Petőfi Sándor: ALKONY (részlet) Olyan a nap, mint a hervadt rózsa, Lankadtan bocsátja le fejét; Levelei, a halvány sugárok, Bús mosollyal hullnak róla szét. Néma, csendes a... Tartalom megtekintése

Buckavidék Fülöpszállás

Bíró Ernő alkotása Ezen a szélfútta  vidéken,  ahol mindig  változik a terep,  ahol a  cipő, és  zokni kérgessé  válnak az  éles  homoktól, nem  egy  sétatér.  Magasan a bucka tetején  kapaszkodnak... Tartalom megtekintése

Charles Bukowski

Biszák  László alkotása Ne szépítsünk,  nem kívánja  meg  tőlünk  senki  sem,  ha  valami, valaki nyers,  nem  bűn!!!  Legyen  egyenes,  őszinte, és  férfias!  Saját  maga is  kegyetlen  őszinteséggel  írta  meg  saját ... Tartalom megtekintése

Sceptrum

Tüttő  József alkotása A fordítás  szerint:   Ősi  hatalmi  jelvény,  ami alá  tartozik  az ítélkezés, igazságosság  a  jogszolgáltatás!!  Jogar!! Életünket  mindig   beszorítani  látszik  rendszabályok  közé,  mivel  bőven  akadnak,  akik ... Tartalom megtekintése

Santa Maria della Salute

Huszár  Boglárka alkotása Mit  kívánunk   egy  festménytől?  Mi keltette  fel a figyelmünket?  Ki  festette?   Ki  Ő?    ….és  még  lehetne   tovább is   faggatnunk  magunkat,  de nem... Tartalom megtekintése

Büszke lázadók

Hargitai Beáta alkotása Kis kitérővel jelentkezem, valami mással, amit tőlem megszoktatok, és a reakciókból olvasva, egyre nagyobb kedvvel festegetek csak úgy szabadon, minden megkötés, és szégyen nélkül. Élvezem a színek... Tartalom megtekintése

Amikor még megénekeltük Romániát

„Szeretem a Nyárád mentét, Gazdag a föld, szelíd az ég” A múlt század hetvenes éveinek a közepétől a nyolcvanas évek végéig hatalmas tömegeket megmozgató fesztiválláz tombolt Romániában. A  több szakaszból... Tartalom megtekintése

Az ínyencek piaca Tiranában

         

Hunyadi János albán fegyverbarátja, Szkander bég

Szent István Bazilika, Budapest

Huszár  Boglárka alkotása Kis  túlzással:  világjáró  Boglárkám    mindig  boldogan  fogadja  be  egy egy  idegen  ország  szépségeit,   áradozik  a helyszínen,  és  a  hazamentett  látnivalók  fotón rögzített  emlékek,  még  nagyobb ... Tartalom megtekintése