Nagy János

Jegyző,

Dombrád

Nem csak konkrét, hanem átvitt értelemben is nyitva áll irodája ajtaja az ügyfelek előtt. Noha percek múlva fővárosi vendégeket kell elkísérnie, és közben a krónikás is kérdezget, egy városlakó fakivágáshoz kér engedélyt, őt irányítja a megfelelő hivatalhoz és látja el tanácsokkal. Azt látta otthon is, hogy nem véletlenül fordulnak egymáshoz az emberek, aki tud, az segítsen. Ne a ráfordított időt, hanem az elégedett ügyfelet lássa.

Nagyapja kalandos úton Új-Zélandra került, édesapja gépészmérnök, édesanyja, lánynevén Opre Erzsébet pedagógus 35 éve, Piricsén él a családjával. Nagy János jegyző már szintén kétgyermekes családapa: neje, Nagyné dr. Kerekes Marianna jogász, két gyermekkel áldotta meg frigyüket a Teremtő. János – a negyedik generáció tagjaként viseli ezt a vezeték- és keresztnevet – ötéves, Zsófia lányuk 4 hónapos. A közeli rétközi város, Nagyhalász külterületén élnek. Szeretik a friss levegőt, a végeláthatatlan vidéket, a kertészkedés pedig felfrissíti. Tömören ugyanis, bár némi humorral úgy jellemzi a beosztását, hogy jegyzőnek lenni a mindennapok harcát jelenti. Nem véletlen választotta ars poeticául Magyary Zoltánnak a jegyzőkről 1942-ben megjelent könyvéből az idézetet: nem szó szerint, csak a tartalmat idézve. A jegyzőt élethossziglanra választja a képviselő-testület. Ő a település, mint szervezeti egység főnöke, az ő érdeme, ha mozog a közigazgatás, van összhang és ellenőrzés a különböző szervek között, és az ő mulasztása, ha mindez hiányzik.

Évtizedes közigazgatási gyakorlatot tudhat a háta mögött. Szülőfalujában – noha Debrecenben látta meg a napvilágot 1981-ben – végezte az általánost, majd a nyíregyházi Széchenyi István Közgazdasági Szakközépiskolában érettségizett. Közgazdászként végzett a Nyíregyházi Főiskolán, ezt követően másoddiplomát vett át a Corvinus Egyetem Közigazgatás-tudományi Karán. Mesterképzéssel egészített ki a tanulmányait, közigazgatási szakon. Dolgozott a megyei munkaügyi központ nyírbátori kirendeltségén, ezután Terem községben jegyzőként tevékenykedett. Körjegyzőként Pap és Jéke közigazgatási működéséhez dolgozta ki a pénzügyi, számviteli és egyéb szabályzatokat.

Újabb megméretés köszöntött rá, amikor értesült a dombrádi jegyzői állás pályázatáról. A jelentkezők közül ő állította össze a legrészletesebben a szakmai programját. Kitért nemcsak a jogszabályokban foglaltakra, hanem a településvezetés szellemiségét is körvonalazta. Második mondata, hogy a jegyző ne csupán jó jogérzék birtokosa legyen, hanem a célszerűség, a racionalitás gondolata vezérelje, mindezt empátiával, humánummal tegye hivatalvezetőként és az ügyfelek körében is.

Mint mondja, tapasztalata szerinte a hivatali munkában jelentős szerep jut a jegyző szellemiségének. Saját feladat-ellátásában is maximális elvárást fogalmaz meg önmagával szemben, ugyanakkor a hivatalban dolgozóktól is elvárja az intézkedések alapjául szolgáló jogszabályok ismeretét, megfelelő alkalmazását, hogy ezzel a törvényességet biztosítsák. A közigazgatási reformok, az előírások dzsungele az olvasó és a kutató számára igen elvont, ám az a tény, hogy ma is felmerül: a jegyző vajon kinek az embere, az önkormányzaté vagy az államé? Leegyszerűsítve a kérdést, tevékenységében az önkormányzati, vagy az állami közigazgatás kap-e nagyobb hangsúlyt. Az viszont – több ezres jegyzői feladat- és hatáskör ismeretében – nem vitatható, hogy tevékenységében az államigazgatás van többségben.

Ha valaki tételesen szeretné tudni, mi a teendője egy jegyzőnek, akkor háromnapi hideg élelemmel és nagy-nagy elszántsággal vértezze fel magát és bújja a szakkönyveket, vagy böngésszen a könyvtárban, ma pedig az internetet is ideszámíthatja. Nagy János azt tűzte célul, emberközpontú közigazgatást valósít meg. A döntéseket minél közelebb akarja hozni az ügyfelekhez. Alapvetőnek tartja, hogy a hivatal feladata az államigazgatási ügyek ellátása, ezek szakszerű döntés-előkészítése, valamint a végrehajtással kapcsolatos feladatok megoldása.

Bár a jogszabályok közül ki se látszana, ha nem az embert és annak elintézendő ügyeit tekintené. A közösségek élet- és munkakörülményeivel, például az oktatási, nevelési intézmények karbantartásával, a közterületekkel, a parkokkal, a közmunka szervezésével legalább annyit kell foglalkoznia, mint a szabályzatok, utasítások aktualizálásával és felülvizsgálatával.

Én úgy gondolom – fogalmazza meg hosszú távú elképzeléseit Nagy János – szerencsésnek érezhetem magam, hisz a közigazgatás átszervezésében, reformjában oroszlánrészt vállalhattam. Annyira szerteágazó a jegyzői munka, hogy azt csak profiként, hivatástudattal és ügyfélcentrikusan lehet és szabad megvalósítani. Mindennap ezzel a gondolattal kezdem érkezek a hivatalba.

Hasonló

Téli alkony

Ősz Zoltán alkotása  Petőfi Sándor: ALKONY (részlet) Olyan a nap, mint a hervadt rózsa, Lankadtan bocsátja le fejét; Levelei, a halvány sugárok, Bús mosollyal hullnak róla szét. Néma, csendes a... Tartalom megtekintése

Buckavidék Fülöpszállás

Bíró Ernő alkotása Ezen a szélfútta  vidéken,  ahol mindig  változik a terep,  ahol a  cipő, és  zokni kérgessé  válnak az  éles  homoktól, nem  egy  sétatér.  Magasan a bucka tetején  kapaszkodnak... Tartalom megtekintése

Charles Bukowski

Biszák  László alkotása Ne szépítsünk,  nem kívánja  meg  tőlünk  senki  sem,  ha  valami, valaki nyers,  nem  bűn!!!  Legyen  egyenes,  őszinte, és  férfias!  Saját  maga is  kegyetlen  őszinteséggel  írta  meg  saját ... Tartalom megtekintése

Sceptrum

Tüttő  József alkotása A fordítás  szerint:   Ősi  hatalmi  jelvény,  ami alá  tartozik  az ítélkezés, igazságosság  a  jogszolgáltatás!!  Jogar!! Életünket  mindig   beszorítani  látszik  rendszabályok  közé,  mivel  bőven  akadnak,  akik ... Tartalom megtekintése

Santa Maria della Salute

Huszár  Boglárka alkotása Mit  kívánunk   egy  festménytől?  Mi keltette  fel a figyelmünket?  Ki  festette?   Ki  Ő?    ….és  még  lehetne   tovább is   faggatnunk  magunkat,  de nem... Tartalom megtekintése

Büszke lázadók

Hargitai Beáta alkotása Kis kitérővel jelentkezem, valami mással, amit tőlem megszoktatok, és a reakciókból olvasva, egyre nagyobb kedvvel festegetek csak úgy szabadon, minden megkötés, és szégyen nélkül. Élvezem a színek... Tartalom megtekintése

Amikor még megénekeltük Romániát

„Szeretem a Nyárád mentét, Gazdag a föld, szelíd az ég” A múlt század hetvenes éveinek a közepétől a nyolcvanas évek végéig hatalmas tömegeket megmozgató fesztiválláz tombolt Romániában. A  több szakaszból... Tartalom megtekintése

Az ínyencek piaca Tiranában

         

Hunyadi János albán fegyverbarátja, Szkander bég

Szent István Bazilika, Budapest

Huszár  Boglárka alkotása Kis  túlzással:  világjáró  Boglárkám    mindig  boldogan  fogadja  be  egy egy  idegen  ország  szépségeit,   áradozik  a helyszínen,  és  a  hazamentett  látnivalók  fotón rögzített  emlékek,  még  nagyobb ... Tartalom megtekintése