Dombrád

Dombrád Szabolcs-Szatmár-Bereg megye egyik legfiatalabb városa, amelyet a Tisza-partot és a természetet szerető kirándulók, nyaralók jól ismernek a megye határain túl is. Tudnak olyan tanévről is a Móra Ferenc Általános Iskolában, amikor a gyerekek száma meghaladta az ezret. Mára egy gyönyörű épülettel rendelkező, többféle profilt felvállaló intézményben beszélgetünk Pellei Zoltán igazgatóval.

Dombrádon született 1954. június 26-án. Édesanyja, lánykori nevén Bötykös Jolán, ma már nyugdíjas, aktív korában a család összetartását jelölte meg élete céljául. Édesapja, Pellei Sándor, a termelőszövetkezet elnöke volt tizenhárom éven keresztül. Ráadásul azokban a kritikus években, amikor a hatvanas évek elején létrehozták a szövetkezeteket. Sajnos, az édesapa már nem örülhet a felnőtt gyermekek, unokák sikerének. Négy gyermekes családban nőtt fel az igazgató úr, Valéria postatiszti főiskolát végzett, és Pécsett él. Sándor a Kabai Cukorgyár értékesítési osztályvezetője, Zsófia történelem szakos általános iskolai tanár, és Dombrádon tanít, Zoltán a legifjabb a testvérek között. A neje, Koncz Erzsébet, tanítónő, most szerzi második diplomáját magyar nyelv és irodalom szakon a Nyíregyházi Főiskolán. Egy fiuk született, Sándor, tizenhat éves, és a kisvárdai Bessenyei György Gimnáziumban számítástechnika tagozaton tanul.

Pellei Zoltán ezerkilencszázhetven-kettőben érettségizett ott, ahová most a fia jár. Jelentkezett a biológia–technika szakra a tanárképzőre, de hamarosan a testnevelésre cserélte a technikát. Mivel levelezőn látott neki felsőfokú tanulmányainak, rögtön katedrára állt. Petneházán tanította a gyerekeket 1972 és ’75 között.

Tiszakanyáron ezerkilencszázhetvenhétben kapott állást, s a Dombrádhoz öt kilométerre fekvő faluba leggyakrabban kibiciklizett, időnként buszozott. Az akkor még közös irányítású iskolából a dombrádiba helyezték át. Itt is nagy lelkesedéssel focizott, szervezte az iskola sportéletét. A megyei másodosztályban 12 éven át kergette a pettyest Dombrádon, Petneházán és Tiszakanyáron. A taszári katonáskodás idején pedig az ottani megyei első osztályban is játszott. Rengeteg baráti kapcsolat szövődött a sporttársakkal határon innen és túl, például Szlovákiában ápoltak testvérkapcsolatot.

Dombrádon egy időben még öt helyen is tanítottak, s az egyik épületrész életveszélyessé vált. Az önkormányzat egyébként is régóta tervezte a városi rang elnyerését és ismételten pályázatot nyújtott be az életveszélyes épület kiváltására. Három-négy éve épült meg egy korszerű iskola, amelyben jelenleg a kétszázhúsz alsó tagozatos és a közel nyolcvan gimnazista tanul. A felsősök a régebbi részben, kétszáznegyvenketten vannak, s ide jár a huszonkét enyhén értelmi fogyatékos gyermek is. Az összesen négyszáznyolcvannégy általános iskolást a harmincegy pedagógusból álló tantestület és a hat technikai, adminisztratív dolgozó látja el.

Jelentős szerepet kap az idegen nyelvek oktatása: németet, oroszt és angolt tanítanak 1991-től. 1995-ben hozták létre a számítógépes termet, s multimédiás gépparkot ma huszonkét korszerű komputer alkotja, amelyet két számítógépteremben helyeztek el. A cigány gyermekek aránya harminc százalék felett van, sokan hátrányos helyzetűek. Az ötödik osztály a vízválasztó: amelyik gyerek addig eljut, az valószínűleg be is fejezi a nyolcadik osztályt. Az alsóban még a szocializációra is nagy hangsúlyt kell fektetni. A tantestületet dicséri, hogy jó néhány tanítványuk az országos tanulmányi versenyen az élen végzett az országos döntőben történelem, magyar nyelv és irodalom, biológia tantárgyakból.

Kiemelt figyelmet kap a sport. Még felnőtt kézilabdacsapatot is szervezett Pellei Zoltán. Diák sportegyesületet működtetnek, télen sítáborba, nyáron vízitúrára viszik az iskolásokat. Kiemelkedő eredmények a diákolimpiákon, atlétikában születtek. Személyesen is példát mutat az igazgató, mert az öregfiúk focicsapatában rendszeresen rúgja a labdát, sakkban úttörő olimpiai helyezett. A felesége vezeti a majorett csoportot, így gyakran szervezhetik együtt az utazásokat, versenyeket, fesztiválokon való részvételt.

A Felső-szabolcsi Iskolaszövetség tagjaiként tervezik a művészeti oktatás bevezetését. Hangszeres zenét és népi táncot már tanítanak, a tánc és a képzőművészet indításán dolgoznak. A kommunikáció és a nyelvoktatás hangsúlyos szerepet kap az iskolaszövetségen belül. A kollégáknak a képzést, a továbbképzést, a gyerekeknek pedig a tanulmányi versenyeket szervezi az iskolaszövetség.

Dombrádot korábban is meghatározó településként tartotta számon a megye közvéleménye. Köszönhető ez elsősorban az idegenforgalomnak, a Tisza-parti kempingnek.

Nem túlzás, hogy ezen túl az iskolai képzés is felsorakozik ide, hiszen az oktatáspolitika irányítói a magasabb képzettség megszerzését szorgalmazzák, és így a városban már a harmadik osztály végzi a gimnáziumot. 2001 szeptemberétől közös irányítás alatt tervezik a működtetését.

 (Szabolcs-Szatmár-Beregi Almanach 11. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2001.)