Ajak

Generációk óta Ajakhoz kötődik Rozinka Mihály és családja élete. Az általános művelődési központ igazgatójaként – ide tartozik az általános iskola, a művelődési ház, a könyvtár és a konyha – 2002. augusztus elsejétől igazgatóként nyílik rálátása a lehetőségekre, és irányítja a település legnagyobb intézményének munkáját.

Rozinka Mihály 1972. november 23-án született Kisvárdán, Takács Margit körzeti ápolónő édesanya és Rozinka Mihály MÁV-dolgozó családjában. Testvérei közül Attila településmérnök Szekszárdon, Edit körzeti ápolónő Ajakon. Az élet úgy hozta, hogy a mama a lányának adja át az ápolónői teendőket. Felesége, Koi Csilla, tanítónő a helyi iskolában. Ádám fiuk másfél éves, és most várják második gyereküket.

Rozinka Mihály az egri Neumann János Közgazdasági Szakközépiskolában érettségizett, ahol egyidejűleg képesített könyvelői és középfokú programozói végzettséget is szerzett. A Bessenyei György Tanárképző Főiskola matematika–számítástechnikai szakán vette át oklevelét 1996-ban. Rögtön a szülőfalu iskolájában kapott állást.

Amikor kinevezték igazgatónak, a gyerekek alapfokú oktatásának, nevelésének igyekezett nagyobb hangot adni a fiatal vezető. Valószínűleg a számítástechnikai szak is formálta a világnézetét, és ma már meggyőződése, hogy korszerű ismeretátadással lehet még nagyobb eredményeket elérni. Az a tapasztalat, hogy évről évre egyre több családban vásárolnak számítógépet. Két éve még a gyerekek 60, ma 80 százaléka komputerezik otthon. Az iskolában a felső tagozaton kezdik oktatni a számítástechnikát, de rövidtávú céljuk, hogy alsóban is hozzáférhetővé tegyék. Pentium II és Pentium III-as gépekkel, számítástechnikai szaktanteremmel a komputerek világa a tanulóknak megismerhető. Emellett igen nagy hangsúlyt helyeznek az idegen nyelvek oktatására. Németül és angolul tanulhatnak a gyerekek már negyedik osztálytól.

Újdonságnak számít, hogy a 2003–2004-es tanévtől a kisvárdai zeneiskola kihelyezett csoportot működtet Ajakon. Zenét és szolfézst tanulhatnak helyben azok a növendékek is, akik nem jutnának be Kisvárdára.

A művészeti oktatás keretében három csoport ismerkedik a népi tánccal, még középiskolások is szervezetten tanulják a koreográfiát. A népi táncra a hagyományőrzés miatt is nagy figyelmet fordítanak, s itt jól ötvöződik az általános művelődési központ több profilja, hisz az iskolások adnak műsort a községi ünnepségeken, a művelődési rendezvényeken.

Az ÁMK-ba igyekeznek behozni a középiskolásokat is, számukra egy ifjúsági ház létesítése társaságot, elfoglaltságot, programokat jelentene. Ehhez kapcsolódik az, hogy az ifjúsági ház 6 darab számítógépet nyert egy pályázaton, és itt az internet-hozzáférést is most kötik be.

Vajon itt maradnak-e a diplomások a faluban az egyetem, a főiskola befejezése után? Talán költői a kérdés, hisz Ajakon is ugyanaz rá a válasz, mint az ország bármely pontján: ha lesznek olyan munkahelyek és perspektívát kínáló állások, amelyek megfelelnek a pályakezdő értelmiségieknek, akkor valószínűleg maradnak. Ha nem, akkor kénytelenek búcsút inteni a szülőfalunak, és valószínűleg már soha nem jönnek vissza.

Az általános művelődési központ ideális feltételeket teremt az oktatás, a nevelés, a művelődés feladatainak megoldásához. 2000-ben emelet ráépítésével bővítették az iskolát, és így most a három épületben huszonnyolc tanteremben oktatnak. Az ÁMK hetvenhat dolgozója közül negyvenöt a pedagógus. Mint Rozinka Mihály elmondta: a Felső-szabolcsi Iskolaszövetség bázisintézményeként harminchat iskola társaságában a kartársaknak lehetőségük nyílik a szakmai és a társadalmi tevékenységek összehangolására. Tanfolyamokat, tanulmányi versenyeket, továbbképzéseket szerveznek az iskolaszövetség keretein belül. Kiemelt figyelmet szentelnek a drogprevenciónak, tanfolyamokon, előadásokon szólnak az érintettekhez.

Újdonság, hogy az intézményi dolgozók számára informatikai tanfolyamot szerveznek. Ha nem is alkalmazási feltétel, de legalábbis kommunikációs minimum, hogy a hivatal dolgozói, a tanárok és az óvodapedagógusok tudjanak bánni a komputerrel.

Az a ritka helyzet állt elő, hogy a számítógépek már megvannak, most a szaktudás megszerzése a cél. Két év alatt összesen nyolcvan számítógépet hoztak a nagyközségbe.

Rozinka Mihály másfajta közéletiséget is gyakorol, hiszen a helybeliek megválasztották önkormányzati képviselőnek. A fiatal igazgatót foglalkoztatja a gondolat, hogy lehetne még több lehetőséget tárni a községben élők elé. Korábban a mezőgazdaság volt a meghatározó, ma az Európai Unióhoz közeledve a mezőgazdaság mellett hangsúlyt kap az oktatás és a szolgáltatás is. A magukban erőt és tehetséget érző szakemberek e célok megvalósításán is fáradoznak. Az 503 általános iskolásból talán egyre többnek nyílik lehetősége színvonalas munkavégzésre a faluban.

 (Szabolcs-Szatmár-Beregi Almanch 15. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2003.)