Ajak

Ajak község Kamilla Patikájának örökmozgó, új és újabb ötletekkel dolgozó gyógyszertárvezetője Kelemen Józsefné, leánykori nevén Hatvani Anna. Az egykori Újpesten, 1936. október harmadikán anyakönyvezett leány szülei Huszár Margit adminisztrátor és Hatvani István gépkocsivezető voltak. Fentről, a lemenő nap felhőkön átszűrődő sugarain át nézik, miként boldogul gyermekük odalenn.

Hatvani Anna egyetemista korában ismerte meg férjét, Kelemen Józsefet, aki szintén gyógyszerész. Fiuk, István, aki már kis gyermek korában is egyéniségnek számított. Így nem meglepő, hogy paleobiológusként, majd filozófusként szerzett egyetemi diplomái mellett angolul és németül anyanyelvi szinten beszél. Nőtlen, Debrecenben, az egyetemen tanít.

Anikó az érettségi vizsgáit a fővárosi Berzsenyi Dániel Gimnáziumban tette le. Tanulmányait ősszel a Semmelweis Orvostudományi Egyetem Gyógyszerész-tudományi Karán folytatta, ahol diplomáját ezerkilencszázhatvanban kapta kézhez. Férjével együtt előbb Baranya megyében dolgozott. A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Apagy község gyógyszertárának vezetője külön minisztériumi engedéllyel lehetett, mert nem rendelkezett a mindenki számára kötelezően előírt idejű önálló szakmai gyakorlattal. Két év után a Kisvárdától mintegy tizenöt kilométerre fekvő, időközben megüresedett dombrádi patikában találjuk mindkettőjüket. Ezerkilencszázhetvenegyben Kelemen József Kisvárdára kerül, ahol a mai napig ő a gyógyszertár vezetője. Felesége csak két év múltával követi férjét.

Tíz évig dolgoznak együtt a kisvárdai patikában, amikor Anikó újra pendliző gyógyszerészként folytatja munkáját. A gyógyszertárak privatizációjakor, 1995-ben hozza a sorsa Ajak községbe, ahol ma is ő a gyógyszertár vezetője.

Anikó mosolyogva említi meg, hogy az eltöltött pendliző évek alatt megismerte a megye valamennyi patikáját s annak valamennyi gyógyszerészét. Ide kapcsolódóan mondja, hogy mára csak azok maradtak meg a gyógyszerészi pályán, akik valóban hivatásuknak érzik, és nemcsak egy pénzkereseti forrásnak tekintik azt.

Saját életére vonatkozóan szól arról, hogy ő eredetileg a Színház- és Filmművészeti Főiskola rendezői szakán szeretett volna továbbtanulni, de az ezerkilencszázötvenötben nem indult, s a család anyagi helyzete nem engedte meg neki az évhalasztást. Így, mivel a középiskolában szerette a kémiát, jelentkezett a gyógyszerész szakra, ahová azonnal felvételt is nyert. Hivatásérzete és hivatástudata munka közben alakult ki igazán. S ez annyira erősre sikeredett, hogy immár negyvennégy éve nagy lelkesedéssel tevékenykedik ezen a pályán. Anikó szól arról is, hogy véleménye szerint a szakma tekintélyét a kétforintos gyógyszerárak tették tönkre igazán. Egyesek rosszmájú megjegyzése szerint azért drágák ma a gyógyszerek, mert maszekok a patikusok.

A gyógyszertárvezető asszony a forgalomra vonatkozóan említi meg, hogy a közgyógyellátási igazolványokra kiadható termékek toronymagasan vezetnek, míg azok, amikért már fizetni kell, az eladási sor végén találhatók.

Anikó, miután az egész megyét bejárta munkásélete során egy érdekes megfigyeléséről így beszélt: az ajaki emberek az átlagostól dolgosabbak, takarékosabban élők, de egyben zárkózottabbak is. Esetenként még a gyógyszertárban is titkolóznak egymás előtt. A lakosság zöme vasúti dolgozó, de emellett foglalkoznak zöldség- és gyümölcstermeléssel is.

Ismer olyan embert a faluban, aki közel nyolcvanévesen még napszámba jár, hogy megkeresse a kedvenc gyógyszere árát. Magánstatisztikája adatai szerint az emberek sajnos ma sem élnek egészségesebben, mint húsz-harminc évvel ezelőtt. Pedig napjainkban számos forrásból szerezhetnek információt a betegségek okairól. A mezőgazdasági munkákból eredeztethetően sok az ízületi és mozgásszervi betegségben szenvedő ember. De a környezeti károsítások sem maradnak nyom nélkül. Jelentősen nőtt az asztmás az allergiás betegek száma, akik egyre drágább készítményeket kénytelenek vásárolni bajuk orvoslására.

A Kamilla gyógyszertárban szinte valamennyi gyári készítmény megtalálható. Ami esetleg nem kapható, azt valamelyik nagykereskedő rövid időn belül, a kért kiszerelésben és mennyiségben szállítja. Anikó mosolyogva említi egyik esetét, amikor a patikába betérő így rendelt: „Azt adja, amelyiket X. Y. művésznő szedett tegnap a televízióban.” Emellett hallgatnak a gyógyszerész szavára, megfogadják tanácsait.

Anikó elmondása szerint a községben dolgozó mindkét orvossal jó és mindennapi a munkakapcsolata. Miután szinte emberre lebontva ismerik, ki, mit szokott szedni, s ha eltérést talál, az orvossal konzultálja meg azt.

Kelemen Józsefné, Hatvani Anna munkájáért Semmelweis-díjat kapott. Szívének a legnagyobb elismerés az, ha a beteg visszajön hozzá, s azt mondja: Drága gyógyszerésznő, olyan jó volt az, amit tegnap adott…

(Szabolcs-Szatmár-Beregi Almanch 18. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2004.)

***

Dr. Kelemen Józsefné

A Kamilla Patika már úgy hozzátartozik Ajakhoz, mint a népviselet, a hagyományőrzés. Kelemenné Anikó is boldog, hogy végre elismerték a gyógyszerész szakmát, és 2009-ben azok is megkapták a doktori címet, akik korábban végeztek. Ő azon kevesek egyike, akiknek valamennyi családtagja joggal használhatja ezt a címet. A férje Kisvárdán vezeti az Írisz gyógyszertárat. Fiuk, István, a Debreceni Egyetem filozófia doktora.

Az ajaki patikában a gyógyszerfogyasztási szokások nem nagyon változtak: amit a doktor felír, az szent. Bár előfordul, hogy sokallják az árat. A segély, a nyugdíj átvétele után nagyobb a forgalom. A patikus asszony iránti feltétlen bizalom eredménye, hogy elfogadják a tanácsot, amelyik az olcsóbb, azonos hatóanyag esetén azt veszik meg. A nyitva tartási idő a munkához igazodik: hétfőtől péntekig 8 és16 óra között jöhetnek a betegek. Hétvégén a közeli Kisvárdán találnak ügyeletes gyógyszertárat. Újdonság, hogy már rendelésre is gyakrabban kihozzák a gyógyszereket és a készítményeket.

  (Kiegészítve: 2012.október 26-án.)