Ajak

A hivatásszeretet és az egzisztencia megteremtésének parancsoló szükséglete motiválja dr. Boros László ajaki családorvos tetteit. Középiskolás korától orvosi pályára készül, és ma egy szépen berendezett, jól felszerelt egészségügyi központban beszélgetünk. Az 1988-ban átadott egészségügyi központban két családorvosi, egy fogorvosi rendelő, hozzátartozó fogászati röntgennel, két védőnői körzet, egy fizikoterápiás részleg, és egy patika található. Sikeres ember, aki a hivatásának él, és azzal foglalkozhat, amivel a legjobban szeret a világon.

Kállósemjénben született 1962. szeptember 18-án. Édesanyja, lánynevén Terdik Erzsébet, és az édesapja, Boros István, mindketten nyugdíjasok, és a szülőfaluban élnek. Testvére, István programozó matematikus Budapesten. Két fia van, Bence tizennégy, Soma nyolcéves.

A nagykállói Korányi Frigyes Gimnáziumban érettségizett 1981-ben. A Debreceni Orvostudományi Egyetemen vette át oklevelét 1987-ben. A kisvárdai kórház II-es belgyógyászatán kezdte a hivatás gyakorlását. Az ott töltött hét év alatt szakvizsgázott belgyógyászatból. Ezerkilencszázkilencvenháromban Ajakon folytatta orvosi tevékenységét, és az előírásokhoz igazodva, háziorvostanból is letette a szakvizsgát.

Érdekes ellentmondásra hívja fel a figyelmet a doktor úr: míg itt a jól felszerelt egészségügyi központ, szaktudás és orvostechnológia is együtt van a betegek gyógyításához, ugyanakkor generációk óta szedi áldozatait az infarktus, a magas vérnyomás, és az utóbbi években egyre több a rosszindulatú daganatos betegség.

A nagy létszámú beteganyag adatait feldolgozva Boros doktor keresi a miértekre a választ. Szakmai körökben és a közvéleményben is gyakorta hallani, hogy a csernobili atombaleset óta ugrásszerűen megnövekedett a daganatok száma. Különösen sok a vastagbél-, a gyomor-, a tüdő- és a nőknél az emlőelváltozás.

Örvendetesnek ítéli a családorvos, hogy a szűrővizsgálatok kiterjesztésével, és a mammográfia alkalmazásával korai stádiumban felismerhetik a daganatot. Két alkalommal is megmentették az érintett asszonyokat. A szűrést egyébként kiterjesztették az összes hazai népbetegségre: ma már rendszeresen ellenőrzik a helybeliek vérnyomását, vércukorszintjét, a koszorús erek állapotát, és a mozgásszerveket. A tüdőszűrés pedig hagyományos és teljes körű. A mozgásszervi betegségekre azért is szükséges kiemelt figyelmet fordítani, mert az ajakiak jó része a földeken, a kertekben dolgozik, és a fizikai igénybevétel mellett jelentős az időjárás hatása is. Az ajaki egészségügyi központban a fizikoterápiás részleg helyben teremt lehetőségeket a kezelésre. Boros doktor úr szorgalmazza, és egy tanulmányban részletesen be is számolt róla, hogy legalább a fej-nyak daganatok vizuális és manuális szűrését érdemes minél szélesebb körűvé tenni. Jelentős a szűrés a gyomorrák korai felismerésében. Ebben biztosan szerepe van Boros úr korábbi szakmai múltjának, hiszen ő a kisvárdai kórházban a gasztroenterológiai profilú belgyógyászaton gyógyította a betegeket. Ma pedig családorvosként a gyomorfájást se veszi félvállról.

Orvosi körökben gyakran megfogalmazzák azt a véleményt, hogy befejezett ellátást kellene nyújtani már a családorvosi rendelőben. Erről az a véleménye Boros Lászlónak, hogy a betegek igénylik a részletesebb kivizsgálást a kórházban vagy a klinikán. Különösen igaz ez a nagy horderejű beavatkozások előtt. Az orvos szakmai lelkiismerete is akkor nyugodtabb, ha a néhány kilométerre lévő kórházban még több vizsgálat alapján állítják fel a diagnózist.

A gyógyítás a megelőzéssel kezdődik, érdekes módon éppen erre nem fordítanak figyelmet az ajakiak. Sokan azt mondják, az egészséges életmódra nincs idejük. Talán mondani sem szükséges, hogy ez nem idő, hanem elhatározás kérdése. Különösen nehéz az előrelépés az étkezés átalakítása terén. Az ajaki konyha sem a kímélő jellegéről nevezetes. A testmozgás kettősséget mutat, hiszen egyrészt divat nem mozogni, ugyanakkor 2003 elején aerobictorna indult az iskolában. Elsősorban hölgyek látogatják. Ami talán a legnehezebb, visszafogni a túlhajszoltságot, és a stresszoldáshoz elfogadható formákat találni. Az önpusztító életmódra csak egy példa: sokan piacolnak, és a terménnyel megrakott teherautóval addig maradnak a nagybani piacon a fővárosban, míg az áru el nem fogy. Álomra a platón hajtják a fejüket. Nem ritka, hogy egy hét után térnek haza. Ez minden, csak nem egészséges életmód. Bizonyára nem véletlen, hogy ebben a helyzetben gyakrabban fordulnak az alkohol és a cigaretta pillanatnyi bódulatához, leszokni pedig kegyetlenül nehéz.

Az iskolások egy része már kipróbálta az Ecstasy tablettát, ám a D.A.D.A. program időben és érthetően hívja fel a figyelmet a veszélyre. A lehetőségek és a szükségszerűség határán mozogva dr. Boros László keresi az optimális megoldást a jelen és a jövő betegellátásának aktuális kérdéseire.

 (Szabolcs-Szatmár-Beregi Almanch 15. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2003.)