Ajak

A Rétköz szélén, Kisvárda közelében van Ajak. Ez a nagyközség hazánk egyetlen településéhez sem hasonlítható, mindig egyedi volt és az is maradt. Már az óvodásokba és az általános iskolásokba is beleplántálják az ősök és a hagyományok tiszteletét. Munkára, fegyelemre, a szülőfalu megismerésére nevelik a gyerekeket. Ebben a méltán híres-nevezetes községben Novák Istvánné a jegyző. Érdekes, hogy a férjét váltotta fel a jegyzői székben. (Férje nyugdíjba vonult.)

Novák Istvánné (lányneve Takács Judit) Pap községben született földműveléssel foglalkozó családban. Kisvárdán érettségizett, aztán változatossá vált az életútja. Sok szakmai és emberi tapasztalatot szerzett. Elméletileg is képezte magát, munka mellett diplomát szerzett az Államigazgatási Főiskolán. A pálya kezdetén, 1965-ben, a közigazgatás korszerűsítése érintette munkáját. A rendszerváltás után is át kellett állnia a megváltozott feladatok teljesítésére. Mostanában vigyáz a törvényes rendre s arra, hogy az ajaki önkormányzat jól működjön. Részt vesz a pályázatok elkészítésében, közvetve hozzájárul a település fejlődéséhez.

Hogy is kezdődött? A naptár 1963-at mutatott, amikor a jékei tanácsházán adminisztrátorként kezdett. 1965-től a tiszabezdédi tanácsházán dolgozott, és 1966-ban férjhez ment a tanácselnökhöz, Novák Istvánhoz. A házasság kapcsán az akkori jogszabályok alapján fennálló összeférhetetlenség miatt átment dolgozni a Tuzséri ÁFÉSZ-hez. A férjét áthelyezték a Kisvárdai Járási Tanácsra személyzeti vezetőnek, ezért beköltöztek Kisvárdára. Ő 1970-ben a nyírlövői tanácsházán kapott munkát, előadóként, majd vb-titkárként dolgozott. Innen is tovább sodorta a sors, mert Nyírlövőt összevonták Pap községgel, ezért 1981-ben bement dolgozni Kisvárdára a járási hivatalba főelőadói munkakörbe. A járási hivatalok megszűnését megelőzően 1983-ban az Ajaki Nagyközségi Közös Tanácsra jött igazgatási csoportvezetőnek, majd vb-titkár lett. 1988-ban a megyei GYIVI-be ment dolgozni, itt örökbefogadással és a kiskorúak vagyonával, árvaellátással foglalkozott. 1990-ben Nyírlövőre hívták jegyzőnek. Ment.

A sors kifürkészhetetlen, 1999 őszén Ajakon megkapta a jegyzői állást, azóta itt van. Az utóbbi másfél évben szervezte a millenniumi ünnepségeket, segítette az Ajakról szóló könyv megjelenését. Szép emlékei közé tartozik, hogy Ajaknak a millenniumi zászlót Orbán Viktor miniszterelnök és Nemeskürty István millenniumi kormánybiztos adta át. Arra is szívesen emlékszik, hogy mehetett a Parlamentbe a koronázási ékszerek ünnepére, elkísérte két ajaki általános iskolás gyerek: Fazekas Lívia és Gyüre Tamás.

A Novák házaspárnak egy lánya született, Judit, aki tanárként dolgozik.

Most pedig adjunk ízelítőt Ajakról, ahol jól ellátja a jegyzői feladatokat. A modern óvoda udvarán múltidéző dolgokat látunk. Gémeskút meredezik az ég felé, a közelében búbos kemence terpeszkedik. A szemközti iskolában is ápolják a hagyományokat, ebben a szülők is segítenek. Az iskola folyosóján az üveg alatt oklevél hirdeti, hogy a Csillagocska Bábcsoport országos versenyen harmadik helyezést ért el. Az iskola citerazenekara országos Ki mit tud?-on arany minősítést kapott. A legkisebbek épületeivel pont szemben van az idősek napközi otthona. Itt a 82 éves Rozinka Péterné régi emlékei közül felemlítette a kenderáztatást, a dörzsölést, a szövést. Még egy idős asszony szólt a múltról, Kerekes Miklósné, aki a nyakba való mizlijét és a színes ruháját 15 évvel ezelőtt az iskola hagyományőrző szobájába vitte ajándékba.

Kovács Pál polgármester elmondta: a 4200 lelkes nagyközségben ezernyolcvanhatan 18 éven aluliak. A sok munka és a fegyelem eredménye, hogy teljes a kommunális ellátás Ajakon. Régen hatszázan keresték kenyerüket a vasúton, még most is majdnem háromszázan járnak a záhonyi vasút-igazgatóság területére. A polgármester derűsen felemlítette, hogy a régi decemberek elején az ajaki asszonyok csörgő diós zsákokkal felültek a vonatra és a hét órás zötyögés alatt, amíg Pestre értek megtörték a diót, a kalácsba való dióbélért jó pénzt kaptak. Kovács Pál a máról szólva ezt mondta: „A föld szeretete máig tart. Tizenkét hűtőtároló van a faluban. Az itteniek maguk adják el a zöldségüket, gyümölcsüket Miskolcon és Pesten. Nem engedik, hogy kereskedők, viszonteladók gazdagodjanak meg a verejtékes munkájuk nyomán. Nemcsak a munkára, a tanulásra is mindig gondot fordítottak az itteniek. Több híres ember származott el Ajakról.”

Egy új könyvet tett az asztalra a polgármester és magyarázta, hogy nem rég jelent meg Ajak monográfiája. Ő és Novák Istvánné jegyzőnő Hegedűs Gusztávné nyugdíjas pedagógust bízták meg a monográfia megírásával. Ahogy belelapoztunk az írásba, kiderült: a századok alatt szlovákok, ruszinok és ruténok települtek ide a magyarok közé. Összefogtak és jó irányba indultak az ősök, jó úton járnak most az utódok. Szép új házakat, jól öltözött fiatalokat látunk az utcán. Ebből is kiderül: Ajaknak nemcsak múltja, jövője is van.

 (Szabolcs-Szatmár-Beregi Almanach 13. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2002.)