Kisvárda

Olyan esetet említ Tóth László, a kisvárdai Vári Emil Általános Iskola igazgatója, mint a mesében vagy az amerikai sikertörténetekben. Vass Teréz, az özvegy postásasszony lánya őstehetség a táncművészetben, akire először a debreceni Ady-gimnázium drámatagozata figyelt fel az iskolában működő Csöpi Színházban nyújtott teljesítménye alapján, majd ezt követően a filmgyár válogatott Debrecenben, és így került az „Egyszer élünk” című filmbe. A film után hívták meg a József Attila Színházba játszani.

Természetesen nem az a cél, hogy színházművészeti oktatást szervezzenek a Váriban, hanem az, hogy a művészeteket ismerő, szerető és esetleg valamely ágát művelő gyerekek hagyják el az iskola falait. A táncoktatás és a drámajáték megszervezése, a művészeti oktatás kiterjesztése volt a legfontosabb eleme Tóth László igazgatói pályázatának, amely alapján kinevezték.

Kisvárdán született 1955. március 9-én. Édesapja, néhai Tóth Sándor, a MÁV-nál dolgozott. Csakúgy a testvére, Sándor, mozdonyirányító. Édesanyja, Proghi Mária, szintén a vasúttól ment nyugdíjba. Felesége, Mucsi Eleonóra, a kisvárdai zeneiskolában szolfézst tanít. Négy gyermekük született, Anna a legkisebb, két és fél éves, Eszter 6, Máté 16 és Gergő 22 évesen latin–történelem szakos a budapesti Eötvös Lóránt Tudományegyetemen, középkori egyházi irodalommal foglalkozik. A Bessenyei-gimnáziumban ’73-ban érettségizett Tóth László. Egy évig a MÁV-nál dolgozott, majd Egerben szerzett népművelés–pedagógia szakos diplomát.

Az első diplomája után Záhonyban népművelőként dolgozott a Vasutas Művelődési Házban, majd egy év múlva ugyanott igazgató lett. Időközben történelem szakos diplomát is szerzett Debrecenben, az idén végez informatikán és tervezi a közoktatás-vezetőit is. 1985-ben nevezték ki igazgatóhelyettesnek, 1992-től pedig ő tölti be az igazgatói tisztet a Vári Emil Általános Iskolában.

A Vári Emil Általános Iskolába jelenleg 695 gyermek jár, a tantestületet 48 pedagógus alkotja. A technikai és az adminisztratív feladatokat 28-an látják el. Az intézmény a Sulinet bázisiskolájának számít. Az internetet ingyen használhatják, és mire ezek a gyerekek kikerülnek 14 évesen, gyakorlottan mozognak majd a világhálón.

A művészeti programjuk pedig egyedülálló. 1992-ben vezették be a drámajáték és a tánc oktatását. Létrehoztak egy tűzzománcégető műhelyt. A művészeti program teljesítésében részt vállal a szomszédos zeneiskola is. Művészeti osztályokat indítanak. Négy színjátszó közösséget tartanak számon, a Csöpi Színházat az igazgató úr vezeti. A két versenytánc csoportjukban 25–25 gyermek ismerkedik a hagyományos és a modern táncokkal. Az ország hat legjobb iskolája közé emelkedtek az itt folyó művészeti tevékenységgel. Az igazgató is megszerezte a drámaoktatói képesítést, és még két kolléga végzett ilyen szakon.

Rendszeresen fellépnek a kisvárdai városi rendezvényeken, és természetesen résztvevői a szakmai programoknak is. Igen jó kapcsolatot alakítottak ki a Mandala Dalszínházzal.

Az iskola másik fő profilja a matematika tagozat. A tanulók közül hetvenöten kifejezetten azért járnak ide, mert a Váriban a matematikát speciális szinten sajátíthatják el.

A sportra is igen nagy hangsúlyt helyeznek. Olyan tornacsarnokot építettek az iskolában, amelyben szabályos kézilabda pálya is helyet kapott. Tovább szeretnék erősíteni a testnevelést. Az igazgató szerint a tömegsportnak is bázisa kell, hogy legyen az iskola. Nem véletlen a törekvés, az elméleti matematikai tudás mellett a művészeti jártasság és a testedzés játszik fontos szerepet. Gyakoriak a sportversenyek az iskolában, és csapataik is képviselik az intézményt a különböző vetélkedőkön.

–Mi a személyiségformálást tartjuk igen lényegesnek – fogalmaz Tóth László. A hozzánk bekerülő hatéves gyermeknek még nincsenek kialakult képességei. A pedagóguson múlik, hogy felkeltse az érdeklődését a világ dolgai iránt. S ismét csak a pedagógus felelőssége, hogy észrevegye a gyermekben a kibontakoztatható tehetséget. Mi itt arra törekszünk, hogy minden irányban tájékozódjon a tanuló, soha ne mondhassa azt, hogy ő még nem tanulhatott meg valamit az iskolában. Innen kitekintés nyílik a világra, nemcsak az internet révén, hanem a táncprogramban résztvevő 220 gyermek és a drámajátékok szereplői is felléphetnek más városokban. A sport pedig mindig is magában hordozta az utazás lehetőségét.

Tóth László annyira megszerette a gyermekszínjátszást, hogy nyaranta ír egy darabot, bővítve ezzel a műsorra tűzhető produkciók repertoárját. Négy gyermeküket is abban a szellemben nevelik, hogy ismerjenek meg a lehetőségek szerint minél több dolgot, hogy utána kényelmesen tudjanak választani maguknak szakmát, hivatást, hobbit.

 (Szabolcs-Szatmár-Beregi Almanach 10. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2000.)