Ősz Zoltán alkotása Petőfi Sándor: ALKONY (részlet) Olyan a nap, mint a hervadt rózsa, Lankadtan bocsátja le fejét; Levelei, a halvány sugárok, Bús mosollyal hullnak róla szét. Néma, csendes a... Tartalom megtekintése
Kozmáné Kasza Veronika
Polgármester,
Dombrád
Van-e lelke a Tisza-parti városnak? Ezen gondolkodom, amíg az autó a szelíd kanyarokon, forgalomtól alig-alig zavarva a hétköznapi délelőttön, a rétközi városhoz közelít. Ki emlékszik a kisvonatra, amely dacolva a 21. századdal, óránként l5 kilométeres sebességgel „robogott”, összekötve tanyákat, kisfalvakat, míg végül Dombrádon büszkén jelzett a vasutas: végállomás. Akkor a tanácsháza, évtizedek óta pedig a városháza, mint a település centruma fogadja a látogatókat. Jönnek is sokan a homokos, vadregényes Tisza-partra, megszokták már a helyben élők, hogy idegenforgalmi jellegéről és nem csak a cukorrépáról ismerik Dombrádot.
Kozmáné Kasza Veronika, 12 éve vezeti a települést. Nem vállalkozott ismeretlenre, hisz már akkor a szociális ügyeket intézte, amikor sokak biztatására elindult a polgármester-választáson. A dombrádiak a mások ügyeivel törődő, emberséges, pontos köztisztviselőt látták benne, és úgy vélték, irányításával egy magasabb szintre léphet a város fejlődése. Ma már generációk tagjai győződhettek meg arról, hogy a közösség iránt felelősséget érző, a másokért szívesen tevékenykedő asszony örömmel veszi az akadályokat. Nem ismer lehetetlent, hanem megoldandó feladatként tekint rájuk. Nehéz is vele időpontot egyeztetni egy röpke találkozásra. Most éppen a virágos települések versenyének országos szervezői látogatták meg. A városházán dolgozók pedig nem győznek szabadkozni: épp festettek és dobozokat, asztalokat rendezgetnek. Az ügyfélfogadás pedig zavartalan, hiába tombol odakinn a páradús levegővel sújtó kánikula, vagy idebenn az ünnepségekre készülő csomagolás. Egy elnézést kérő mosoly a munkatársak részéről, és már sietnek dolgukra. Mint a méhkasban, mindenki teszi a dolgát, szinte csendben, még a szaporodó feladatok közt is marad az udvarias kommunikáció. Bizonyára nem véletlen, hogy a titkárnő – bármi is a hivatalos titulusa – a tanítónői pályát cserélte fel erre a nyüzsgő, ám mégis nagyon izgalmas munkakörre.
A mezőgazdaságból éltek évszázadok óta a helybeliek. Ezt a hagyományt ápolva pályázott a település egy fokhagymakrém üzem felépítésére, az éghajlat ugyanis kedvez az élettani szempontokból felbecsülhetetlen növény termesztésére – tudósított a megyei lap 2014. július 31-én. A fejlesztések közt sorolják fel a szennyvíz-tisztítót, amelynek köszönhetően csökken a környezetterhelés, emelkedik az életszínvonal. Az ifjabb generáció tagjai már nem rohannak a 15 kilométerre fekvő Kisvárdára lakást venni, házat építeni, hisz már megéri Dombrádon letelepedni. A zöldségtermelés pedig ma is része a gazdasági tevékenységnek. A modernitás és a hagyományápolás így jár kéz a kézben. Szeretnék megmutatni a dombrádiak, hogy ők szinte bármilyen rekordra képesek. A Csülkös Nap jó alkalmat kínált arra, hogy nyolc településről érkező érdeklődők közreműködésével 1390 ember 1770 üzenettel ellátott léggömböt engedett a magasba, ez lett a légi palackposta új hazai rekordja. A palacsintasütésben, a leghosszabb rétes sütésében, a közös tűznél legtöbben szalonnát sütők, valamint a Tisza töltésén 600 négyzetméter területű aszfaltrajz rekordját is a rétközi város polgárai tudhatják magukénak. A hétköznapokban azonban az számít, hogy a felújított, akadálymentesített egészségügyi központnak a szolgáltatásait színvonalasabb körülmények közt vehetik igénybe a betegek. Öröm az is, hogy az elmúlt négy évben több mint egy milliárd forintot költhettek fejlesztésre. Igen látványos a 20 millió forintból leburkolt fő tér, az alkotóház kétállásos kemencéje és két filagóriája a közélet eseményeinek méltó megünneplését segíti.
A város törekvéseit a civil közösségek teljesítik ki. Itt nem azt nézik, hogy mit kaphatnak az államtól, a hivataltól, hanem mivel egészíthetik ki saját forrásból. Legyen az munka, szervezés, vagy bármi más. Például a 260 tagot számláló katolikus egyházközség örömére a templomhoz harangot kaptak, kicserélték az épületen a nyílászárókat. A nemrég létesült hagyományőrző egyesület igyekszik emlékeket állítani a múló időnek. Dombrád ugyanis ideköti azt, aki beleszeretett a helyi közösségbe. A város vezetőjeként két civil szervezet elnöke is polgármester asszony (Dombrád Sportegyesület, Dombrád és Térsége Kossuth Egylet). A helyi Kossuth-egylet tagjai számára a közelmúltban kirándulást szervezett a Rákóczi-várhoz, Szlovákiába.
Egész élete, felnőtté válása, közéleti szereplése a helybeliek szeme előtt zajlik. A városvezető úgy érzi, az itt élők értékelik a közösen elvégzett munkát, az eredményeket, és jól érzik magukat Dombrádon. Az október 12-i önkormányzati választáson szintén számít a városlakókra – most éppen szavazatok formájában – hogy folytassák együtt azt a fejlesztési, hagyományőrzési folyamatot, amely a közösséghez tartozás élményével gazdagítja valamennyiüket.
Hasonló
Téli alkony
Buckavidék Fülöpszállás
Bíró Ernő alkotása Ezen a szélfútta vidéken, ahol mindig változik a terep, ahol a cipő, és zokni kérgessé válnak az éles homoktól, nem egy sétatér. Magasan a bucka tetején kapaszkodnak... Tartalom megtekintése
Charles Bukowski
Biszák László alkotása Ne szépítsünk, nem kívánja meg tőlünk senki sem, ha valami, valaki nyers, nem bűn!!! Legyen egyenes, őszinte, és férfias! Saját maga is kegyetlen őszinteséggel írta meg saját ... Tartalom megtekintése
Sceptrum
Tüttő József alkotása A fordítás szerint: Ősi hatalmi jelvény, ami alá tartozik az ítélkezés, igazságosság a jogszolgáltatás!! Jogar!! Életünket mindig beszorítani látszik rendszabályok közé, mivel bőven akadnak, akik ... Tartalom megtekintése
Santa Maria della Salute
Huszár Boglárka alkotása Mit kívánunk egy festménytől? Mi keltette fel a figyelmünket? Ki festette? Ki Ő? ….és még lehetne tovább is faggatnunk magunkat, de nem... Tartalom megtekintése
Büszke lázadók
Hargitai Beáta alkotása Kis kitérővel jelentkezem, valami mással, amit tőlem megszoktatok, és a reakciókból olvasva, egyre nagyobb kedvvel festegetek csak úgy szabadon, minden megkötés, és szégyen nélkül. Élvezem a színek... Tartalom megtekintése
Amikor még megénekeltük Romániát
„Szeretem a Nyárád mentét, Gazdag a föld, szelíd az ég” A múlt század hetvenes éveinek a közepétől a nyolcvanas évek végéig hatalmas tömegeket megmozgató fesztiválláz tombolt Romániában. A több szakaszból... Tartalom megtekintése
Az ínyencek piaca Tiranában
Hunyadi János albán fegyverbarátja, Szkander bég
Szent István Bazilika, Budapest
Huszár Boglárka alkotása Kis túlzással: világjáró Boglárkám mindig boldogan fogadja be egy egy idegen ország szépségeit, áradozik a helyszínen, és a hazamentett látnivalók fotón rögzített emlékek, még nagyobb ... Tartalom megtekintése