Koós János

Pro Urbe díjas előadóművész

Budapest – Miskolc

szszb_32_kii_koos_janos.jpgAz operán kívül szinte mindegyik zenei irányzatot kipróbálta már hosszú pályafutása során. Minden földrészen járt és nehéz lenne összeszámolni, hány országban lépett színpadra. Népszerűsége az évtizedek során sem halványodott, közel a nyolcvanhoz még rendre kap felkéréseket, amelyeket örömmel vállal. Miskolcon töltött éveit mindig nosztalgiával emlegeti, amit a város vezetése méltányolt: 2016-ban Pro Urbe Díjjal tüntették ki.

Énekes, zenész, humorista, színművész – ezek a kifejezések jellemezik Koós János munkásságát, aki egy véletlen folytán Bukarestben született 1937. november 20-án. Gyergyószárhegyen élő édesapja ismert szobafestőként éppen a román fővárosban dolgozott, ahol várandós felesége, Bartis Karola meglátogatta és ott érték a szülési fájdalmak. Kupsa János 1941-ben úgy döntött, családjával Erdélyből  Miskolcra költözik. A választás kézenfekvő volt számára, mert nővére régóta a borsodi iparvárosban élt. A megspórolt pénzből fűszerboltot nyitott a Mindszent utcában, amit az államosítás időszakában elvettek a családtól. Később a lillafüredi Palota-szálló karbantartójaként dolgozott sok éven át. A Ferencvárosi Torna Club egyik fő szimpatizánsaként fiát már tíz évesen Fradi meccsekre utaztatta, aki azóta is híres klubhűségéről. Amikor 1976-ban Gergő fia megszületett, első ajándékként már a kórházban átadta a csecsemőnek a Fradi tagsági könyvet.

János Miskolcon élte boldog gyermekkorát. Amikor az általános iskola elvégzése után pályaválasztásra került sor, azzal a meglepő hírrel állt szülei elé, hogy zenész szeretne lenni, mert olvasta, hogy felvételi van a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskolába. Mivel hangszeren nem játszott, énekelnie kellett, így adta elő a Bánk bánból a Hazám, hazám kezdetű operaslágert. Felvették és egyik tanára kijelentette: oboista lesz. A Diósgyőri Vasas egyik legjobb úszója volt, ezért úszómesterként dolgozott a diósgyőri strandon. Iskolai bulikon akkoriban már „halandzsa nyelven” világslágereket adott elő.

1957-ben érettségizett, majd Budapestre került a Zeneművészeti Főiskola oboa szakára és felvették az Országos Pénzügyőr Zenekarba is.

Ismertségét mégsem zenészként, hanem a Zeneakadémia gólyabálján alapozta meg, ahol a haverjai rábeszélték, „halandzsázzon” valami világslágert. Ekkor az  olasz Vico Torrianit parodizálta, és ezt hallotta meg Marton Frigyes rendező, aki azonnal meghívta a Kamara Varietébe. Ezzel együtt megalapozta a következő évek táncdalfesztiváljain való szereplését is. Első fellépésének plakátján Márkus László vagy Psota Irén is szerepelt, és valaki ott írta át a nevét valaki Kupsáról Koósra.

Micsoda nagyszerű dolog – énekelte 1961-ben első nagy slágerét, Havasi – S. Nagy szerzeményét, amivel megnyerte a fesztivált, 1966-ban pedig a legjobb énekes díjat is megkapta. Képességeit felismerték a filmrendezők is, 1969-70-ban filmszerepekkel bízták meg. Láthattuk Az oroszlán ugrani készül, a Bűbájosok és A gyilkos a házban van című filmekben. A későbbi örök baráttal, Hofi Gézával már a Mikroszkóp Színpadon találkozott, kapcsolatuk paródiákban és megszámlálhatatlan közös fellépésben teljesedett ki. Máig utánozhatatlan produkciójuk a Macskaduett. Számos közös műsoruk volt Kovács Katival, a másik táncdalénekes ikonnal, aminek eredménye az 1996-ban megjelent Próbálj meg lazítani című album volt.

Hat nagylemez és számos kislemez, népszerű örökzöld slágerek emlékeztetnek aktív munkásságra, amikor még zeneszerző és szövegíró barátai „rászabták” a dalokat, amelyeket sikerre vitt. Havasi Viktor nem csak számokat komponált, hanem zongoristaként a színpadon is zenei kíséretet biztosított számára 15 éven keresztül. A jó zene alapja viszont a jó szöveg, amiben S. Nagy István és Szenes Iván járt az élen, akikkel szintén baráti kapcsolatot ápolt. Sajnálja, hogy ezek a nagyszerű emberek már nincsenek közöttünk. Ezen a ponton felidézi a Bajor Imrével kialakult örök barátságot, hiszen a színésszel gyakran találkoztak és nagyon sok külföldi kirándulást szerveztek. Különösen a mexikói útjuk maradt számára emlékezetes.

Koós János mai napig gyakori szereplője a televíziós csatornák különböző műsorainak. Büszke kondíciójára, hiszen nem gond számára, ha naponta 7-800 kilométert kell levezetni. Örök szerelme maradt a vitorlázás, hatszor nyert magyar bajnokságot ebben a sportágban. Akkor a legboldogabb, amikor együtt hajókázhat Rozival, a Dékány Sarolta – Koós János művész házaspár egyetlen unokájával. Lányuk, Réka szüleit követte az előadói pályán, Gergő fiúk pedig az informatika világát választotta.

Az előadóművész nagy álma, hogy 2017-ben a 80. születésnapján Miskolcon, a Nemzeti Színházban vidám zenei koncertet adhasson, paródiaelemekkel tűzdelve. A színházigazgató máris vevő az ötletre, már csak azt a bő egy évet kell kivárni az ötlet megvalósulásáig.

Szerző: 2018. 01. 17.
Ha még nincs közöttünk, csatlakozzon most az Unokáink is olvasni fogják oldal kedvelőihez a Facebookon!

Hasonló

Valahol a Hargitán

Ősz Zoltán alkotása Pasztell, 2009. Talán minden mese így kezdődik,” hogy valahol messze, az üveghegyen is túl” …valóban, a távolság, az érzékelhető messzeség, amit csak szemünk képes befogni a mindenek... Tartalom megtekintése

Hitler Sasfészke Berchteschgadenben

Elérhetetlen, megközelíthetetlen, bevehetetlen… Már-már népmesei jelzők is feltűnnek az egykori náci vezető Salzburg mellett, ám mégis Bajorországban felépített rejtekhelyével kapcsolatos legendákban. Még a háború után is jó ideig megismerhetetlen volt... Tartalom megtekintése

Alkonyattól pirkadatig

Tüttő József alkotása60x90cm Olaj/MDF. A téma örök, a feldolgozások többsége ismert, de ez az egyéni, összetéveszthetetlen stílre fel kell kapni a fejet!!! A komor színhasználattal az állatok robusztussága is alátámasztott, a... Tartalom megtekintése

Karcolatok…

Huszár Boglárka alkotása 60×45 cm. Olaj, vászon. Arannyá vált a test, mint istenek szobrai a csendesen pislogó gyertyafényekben, amik hidegen sütnek és égetnek, marva a szem zugait, és piszkálva a... Tartalom megtekintése