Mátészalka

Hauser Adrienne a mai magyar zenei élet egyik legérdekesebb figurája. Így kezdi a zongoraművész bemutatását az egyik szaklexikon. A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei ember olvasva a sorokat gondolatban rögtön hozzáteszi, hogy a legkedvesebb is. Bár Debrecenben született, s mindössze hét évet élt a megye második legnagyobb városában, Mátészalkán, mégis minden művészetet kedvelő megyebeli ember büszkén nevezi földijének. Együtt lélegzik vele a tiszadobi zongorafesztivál idején, hálával tekint rá a szatmári tehetségek támogatásakor, csodálattal és elismeréssel hallgatja koncertjeit. A világhírű zongoraművész hasonlóképpen szívébe zárta a megyét s Szatmár fővárosát:

– Mátészalka nagyon fontos állomása életemnek – mondja. – Igaz, Debrecenben születtem, és csak hétéves koromig éltem Mátészalkán, kitüntetett helyen szerepel a szívemben ez a kisváros. Itt vannak a gyökereim, a szüleim és testvérem ma is itt él. Ha a gyermekkorra gondolok mindig a Szalkán töltött hét év jut eszembe.

A felhőtlen gyermekkor hamar véget ért. Adrienne zenei tehetsége igen korán megmutatkozott, így már hétévesen bekerült a Liszt Ferenc Zeneakadémia Rendkívüli tehetségek osztályába. Az előkészítő tagozaton hatalmas tudásra tett szert, amely jó alapja lett a későbbi komoly művészeti munkának, a családot azonban semmi nem tudta pótolni.

– Rettenetesen nehéz volt hétévesen a szüleim nélkül a fővárosban. Nagyon zárkózott, komoly és érett, felnőtt gondolkodású gyermek voltam – emlékszik vissza a művésznő.

Az előkészítő elvégzése után automatikusan felvételt nyert a Zeneakadémiára. Ekkor tizenhat éves volt. Az érettségi megszerzéséig még két év ugyan hátra volt, de már főiskolára járt. Kocsis Zoltán, Rados Ferenc, Kurtág György tanítványaként szerzett zongoraművészi diplomát, majd részt vett Yvonne Lefébure mesterkurzusán Párizsban, de tanult Sebők Györgynél is. Ezerkilencszáznyolcvanötben III. díjat nyert a Magyar Rádió Nemzetközi Zongoraversenyén, s ugyanebben az évben a lengyel televízió portréfilmet forgatott róla.

Évek óta rendszeresen szerepel hazai és nemzetközi pódiumokon, a Magyar Rádiónál eddig több mint negyven felvétele készült el. Hatalmas sikert aratott a varsói Chopin Fesztiválon, a budapesti Tavaszi Fesztiválon, az Interforumon, a Nemzetközi Bartók Fesztiválon, a Fazioli-, a Bellerive-fesztiválokon. Gyakori vendége a vezető magyar zenekaroknak, számtalan kimagasló művésszel szerepelt együtt, a teljesség igénye nélkül: Vásáry Tamás, Kocsis Zoltán, Eötvös Péter karmesterekkel, kedves partnerei: Perényi Miklós, Kocsis Zoltán, Cyprien Katsaris, akikkel számos alkalommal kamaramuzsikált együtt. Vendégszerepelt Indiában, járt Európa csaknem minden országában, különösen nagy sikert aratott Lengyelországban, Angliában, Ausztriában, Spanyolországban, Portugáliában, Bulgáriában, Svájcban, Németországban. Koncertjeit mind a közönség, mind a sajtó elismeréssel fogadja.

Zenei karrierje mellett azonban nem feledkezik meg Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéről sem. Alapítója és igazgatója a Zongora Ünnepe Keleten elnevezésű fesztiválnak, amelyet 2002-ben már ötödik alkalommal rendeznek meg a tiszadobi Andrássy-kastélyban.

– A koncertsorozat legfőbb célja, világhírű zenészekkel, színvonalas produkciókkal olyan kulturális élményt nyújtani a megyében élőknek, amely adott a fővárosban vagy más világvárosokban. Ezenkívül Tiszadobon helyére kerülnek az értékek, egy kicsit más értékrend szerint zajlanak a dolgok, mint a hazai zenei életben. Itt méltó körülmények között játszhatnak a művészek, s a főszerep valóban a zenéé. S ezt az igényességet nemcsak a zongoristák, hanem a közönség is érzékeli.

Nem véletlen tehát, hogy évről évre többen látogatnak el a zongora ünnepére Tiszadobra. A fiatal, szatmári tehetségeket támogató alapítvány, a Kocsis–Hauser Alapítvány létrehozása ugyancsak a nevéhez fűződik.

– Első férjem, Kocsis Zoltán, ötlete volt az alapítvány létrehozása, aki látta, hogy igen sok tehetséges fiatal él a megyében. Egyetértve vele kapcsolódtam a kezdeményezéshez.

S már több mint egy évtizede évről évre jótékonysági koncertet rendez a művésznő, amelynek bevétele a tehetségeket támogató alapítvány számláját gazdagítja. Az odaítélt művészeti ösztöndíj nem sok, mert helyben sajnos alacsony az alapítvány támogatottsága, de a lehető legjobb időben segíti a tehetséges fiatalok kibontakozását. Hauser Adrienne áldozatos munkáját díszpolgári cím adományozásával köszönte meg Mátészalka és Tiszadob önkormányzata.

A művésznő jelenleg Szentendrén él gyermekeivel, a tizenöt éves Márkkal és a tizennégy éves Ritával. Ideje legfőbb részét koncertezéssel tölti itthon és külföldön, s természetesen folynak az ötödik tiszadobi zongoraünnep előkészületei.

 (Szabolcs-Szatmár-Beregi Almanach 13. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2002.)