Mátészalka

Fantáziát látott a mezőgazdaságban Kiss Ferenc, mióta a világot ismeri. Bizonyára ez az oka annak, hogy az iskola- és a munkahely-választásnál is azt kereste: hol tehet többet kedvenc szakmája előbbre jutásáért.

Ezt a törekvést valószínűleg a falujából, Jánkmajtisról hozta magával.

Csengerben született, 1960. augusztus 13-án. Apja, Kiss Ferenc motorfűrészelés után ment nyugdíjba, anyja Tarr Erzsébet. Legnagyobb örökség a becsület, amit otthonról hozott. S ezt az örökséget nem lehet elfelejteni. A szülők ma Jánkmajtison élnek.

Egy testvére van, Erzsébet, aki pedagógus, és a nagyszekeresi iskolában tanítja a felnövekvő nemzedéket.

Az csak természetes, hogy az általános iskola Jánkmajtishoz kötötte, ahol 1974-ben járta ki a nyolcadik osztályt. A nyírbátori Báthory István Gimnáziumban természetesen a biológiát tanulta emelt szintű osztályban. Azzal a határozott céllal választotta ezt a tantárgyat, hogy közelebb kerüljön az állattenyésztéshez. Érettségizett 1978-ban, majd előfelvételisként katonáskodott Kalocsán. A debreceni Agrártudományi Egyetem padjaiba 1979-ben ülhetett be, és öt esztendő múlva átnyújtották számára az agrármérnök diplomát.

Az egyetemi évek rendkívül sok információt, az életben történő tájékozódás tudományát is jelentették Kiss Ferencnek. A cívisváros a legtöbb szorgalmas diákjának minden lehetőséget megad ahhoz, hogy nem csupán szakmailag fejlődjön, de a humán műveltségét is emelje. A tudományos diákkörben például a tejelő szarvasmarha-tenyésztésről írt országosan is értékelt dolgozatot. Még a Magyar Mezőgazdaságban és a Falurádióban is nyilvánosságot kapott. Témavezetője, dr. Béri Béla adjunktus az állattenyésztési tanszéken számos érdekes feladattal bízta meg. Kapcsolatuk azóta barátsággá érett.

Inkább a szülőföldjét, a jánkmajtisi Dózsa Tsz-t választotta Kiss Ferenc, itt lett főállattenyésztő 1984. augusztus elsejétől. Két évre rá elhívták a Szamosmenti Állami Tangazdaságba, szintén ilyen munkakörbe. Ideális feltételek, tőkeerős gazdaság, az állattenyésztés 5200 szarvasmarhára épült. Biotechnológiai beavatkozásokra is lehetőség nyílt. 1988. január 1-től főmezőgazdásszá nevezték ki.

Ám egy elhamarkodott beruházás, az aszeptikus üzem veszteségét a 30 millió forintos nyereséget hozó állattenyésztés leépítésével akarták megoldani, de Kiss Ferencben nem találtak asszisztáló partnert ehhez.

Amikor új szelek fújdogáltak a magyar gazdaság háza táján, Kiss Ferenc megalakította a Blikk 3 Kft.-t.

A szarvasmarha-tenyésztés és kereskedelem a fő profiljuk. Emellett a nyugati piacon is ismerősen cseng a cég neve, mivel Olaszországba exportálnak növendék- és vágómarhát. Természetesen a hazai feldolgozók is rendelnek tőlük, például a Szabolcs Húsipari Vállalat mátészalkai húsüzemének beszállítói. Az exportjuk jele jntős mértékben a hazai növendékmarha-alapanyagtól függ.

Októbertől viszont enyhülhetnek ilyen irányú gondjaik, mivel minisztériumi pályázat segítségével negyedévente húsimportra nyújthatnak be igényt: Romániából és Lengyelországból 40-60 kilós tejesborjakat hoznak be, itthon meghizlalják, majd exportra továbbítják. Üzleti forgalmuk tavaly 350, az idén várhatón 400 millió forintot tesz ki.

A felesége, Varga Zsuzsanna agrármérnök, Klára lányuk már iskolás, elsőosztályos, Judit 4 és fél éves. A családja jelenti azt a biztos, nyugodt hátteret, amelyre a felfokozott munka mellett mindig számíthat.

Legszívesebben körükben tölti a szabad idejét, nyáron fürdőhelyre, télen síelni mennek. Szereti a sportot, régebben futballozott, 1984-87 között a női röplabdacsapat edzője volt Jánkmajtison. Tagja a mátészalkai Rotary klubnak.

Sokat bosszankodik azon, hogy hazánkban kicsire zsugorodott az állatlétszám. Kibékíthetetlen ellentétet szítanak termelő és kereskedő között. Kiss Ferenc azt tartja természetesnek és igazságosnak, hogy a termelő az elérhető árbevételt kapja meg, de békéljen meg azzal a ténnyel, hogy a tisztességes kereskedőkre is szükség van. Még a kereskedők közt is ellentét feszül, ami inkorrekt magatartáshoz vezet időnként.

Annak viszont kimondhatatlanul örül, hogy azt csinálja, amit szeret. Egész életében arra készült, hogy az állattenyésztésben találja meg a feladatát. Ez eddig maradéktalanul sikerült, s most már a tágabb összefüggések ismeretében bizonyos mértékben hatást is gyakorolhat a folyamatokra.

Ebben a megyében, ahol a mezőgazdaság mindig is meghatározó jelentőséggel bírt, nem lehet kihagyni az üzleti számításokból a családok ezreinek megélhetési forrásául szolgáló állattartást. A kilencvenes évek közepén sajnos minden addiginél nehezebb körülmények között

(Szatmári Almanach 1. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 1994.)