Radványi Ildikó

Szakaszmérnökség-vezető,

Mátészalka

Meleg kendővel van többszörösen is övezve a torka, hangján még mindig érzik, csak most lábal ki az idei kora tavaszi influenzából. Azon tanakodom magamban, hogy amikor egy férfiember szenved, a folyamatos pátyolgatástól gyógyul. Az ország egyetlen, a szebbik nemhez tartozó vízügyi szakaszmérnökség vezetője nyilván maga is legyűri a betegséget.

– Már túl vagyok rajta – erősíti meg a feltételezést, és kedves háziasszony módjára kínál hellyel Mátészalka egyik legszebb fekvésű, jó ízléssel, hívogató melegséggel berendezett lakásában. Csapong beszélgetésünk, mivel a krónikás maga is a folyók szerelmese, és itt-ott vetélkedéssé „fajul”, melyikünk ismeri, szereti jobban azt az 1762 m2-t, ami a Tisza és a Kraszna között gondjaira van bízva. Már eljövetelem után jut eszembe, még a lánynevét sem kérdeztem meg. Itthon viszont e-mail vár. Nem csak gondos, de gondolatolvasó is ez az asszony. Idézzünk tehát az életrajz adataiból! „A lánynevem: Vincze Ildikó. Mikor Radványi lettem, még ez a megoldás nagyon új volt, kérdezgették is a gyerekorvosnál nagy kajánul: „és ki a gyerek eltartója?”

Mielőtt pedig „Radványi” lett, megszületett Budapesten, a Szondi utcában, mégpedig 1951. december elsején. Édesapja az Országos Bányagépgyártó Vállalattól mint főenergetikus ment nyugdíjba, és 2001. március 10-én, a lánya névnapján, a rendkívüli árvíz kellős közepén halt meg 87 évesen. A mama utolsó munkahelye a Budapesti Közlekedési Vállalat volt, üzemgazdászként ment el nyugdíjba. Az ifjú leánynak jól ment a matematika, a fizika, ezért az építészettel kacérkodott, de a 3-4-szeres túljelentkezés miatt inkább a vízépítő-mérnöki karra jelentkezett a Budapesti Műszaki Egyetemen. A fiatalember, akiről a névadás kapcsán már megemlékeztünk, Gödöllőre járt mezőgazdasági gépészmérnöki szakra.

– Harmadév után komolyra fordultak a dolgok – igazítja meg a nyakában a kendőt, és folytatja –, elkezdtünk társadalmi ösztöndíj után járni. Mindenütt azt mondták: „ha fiú volnék…” Pontosabban egy helyen nem. A Kraszna-Balparti Vízrendezési Társulatnál, ahol 1975. július 18-án álltam munkába tervezőként, majd tervezési csoportvezetőként. A következő munkahelyem a Szamosmenti Állami Tangazdaságban volt, műszaki ügyintézői beosztásban. Üzemi hidrotechnológusi, meliorációs fenntartási feladataim voltak, én gondoztam a vízjogi engedélyeket. Aztán elkövetkezett 1992 szeptembere, amikor Radványi Ildikó megpályázta a Fetikövizig mátészalkai szakaszmérnök-helyettesi állását és megnyerte, de következő év februárban már kinevezték szakaszmérnöknek. Akkor még 90-en voltak, ma már csak 73-an, de ebből már 23 dolgozó felvétele az ő közreműködésével történt. Mint mindenkinek az Igazgatóságon, neki is több védelmi beosztása van. A 07/06-os Magosliget–Tiszakóród árvízvédelmi szakasz védelemvezetője, a Szatmár-Keletnyír vízminőségvédelmi körzet védelemvezetője (=Szakaszmérnökség), területi koordinátor a szatmári körzetben. A 68 napos, rekordhosszúságú 2006-os krasznai árvíz idején azon a vonalon volt védelemvezető.

Mennyi időt tölthet vajon itthon ez az asszony, kérdezem magamban, aztán hangos szóval is. Mi lehet a választás, ha gátszakadás fenyeget, és a gyerek is lázas?

– Igen, hát ezért is voltak jók azok az évek, amelyeket nem a „tűzvonalban” töltöttem – mondja ugyanazzal a józan kiegyensúlyozottsággal, ami úgy látom, az egész személyiségének az alapja. Követi tekintetemet az egyik könyvespolcra. – Ő Piroska, a lányunk, 32 éves német nyelvtanár, ő pedig Miklós, a fiunk, 29 éves geográfus. Felállunk, hogy további képeket keressen a távollévő családtagokról. Az egyik sarokból jókora teknős néz velem farkasszemet. Meg is jegyzem, itt helybe jön a természet. A válasz meglep. „Míg másnak az a kikapcsolódás, hogy kimegy a vízpartra, a zöldbe, én inkább itthon maradok.” Talán érthető is, látom be, és nem csak a foglalkozás sajátossága miatt, hanem azért, mert ez a szép otthon itthon tart. A délutáni nap betűz a nyugati ablakon, a hatalmas virágok között szinte a vízparton érzem magam, attól pedig különösen, hogy a vendéglátóm tovább sorolja dolgait. Pályázat készül az Öreg Túr élővé tételére, az ukrán partnerrel tervezik szintén pályázatból megújítani a vízkár-elhárítási szabályzatot a Batár–Palád–Túr térségében, digitális alapokra helyezik a nyilvántartási adatokat. Meglep, amit mond, hogy a határfolyón a két ország folyamkilométer kövei a más mérési rendszer miatt nem ugyanott vannak. Pedig hát a Batárt a legtöbb helyen át is lehet(ne) ugrani.

Kicsit torlódnak az elmémben az adatok, olyan áradó sodrással bocsátja rám. Félbeszakítom. Én szívesebben volnék most valahol a madárdalos, fakadó rügyű fűzesekben. „Az az életem, higgye el! De nekem az a pihenés, ha itthon lehetek. Ruhát varrok, üveget festek, bizsut, dekorációs elemeket készítek. Sajnos nem túl rendszeresen, de angol szövegek megfejtésével is próbálkozom. Körbejár a tekintetünk. – Szeretek szabad időmben itthon lenni.

(Szabolcs-Szatmár-Beregi Almanach 24. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2008.)

Hasonló

Téli alkony

Ősz Zoltán alkotása  Petőfi Sándor: ALKONY (részlet) Olyan a nap, mint a hervadt rózsa, Lankadtan bocsátja le fejét; Levelei, a halvány sugárok, Bús mosollyal hullnak róla szét. Néma, csendes a... Tartalom megtekintése

Buckavidék Fülöpszállás

Bíró Ernő alkotása Ezen a szélfútta  vidéken,  ahol mindig  változik a terep,  ahol a  cipő, és  zokni kérgessé  válnak az  éles  homoktól, nem  egy  sétatér.  Magasan a bucka tetején  kapaszkodnak... Tartalom megtekintése

Charles Bukowski

Biszák  László alkotása Ne szépítsünk,  nem kívánja  meg  tőlünk  senki  sem,  ha  valami, valaki nyers,  nem  bűn!!!  Legyen  egyenes,  őszinte, és  férfias!  Saját  maga is  kegyetlen  őszinteséggel  írta  meg  saját ... Tartalom megtekintése

Sceptrum

Tüttő  József alkotása A fordítás  szerint:   Ősi  hatalmi  jelvény,  ami alá  tartozik  az ítélkezés, igazságosság  a  jogszolgáltatás!!  Jogar!! Életünket  mindig   beszorítani  látszik  rendszabályok  közé,  mivel  bőven  akadnak,  akik ... Tartalom megtekintése

Santa Maria della Salute

Huszár  Boglárka alkotása Mit  kívánunk   egy  festménytől?  Mi keltette  fel a figyelmünket?  Ki  festette?   Ki  Ő?    ….és  még  lehetne   tovább is   faggatnunk  magunkat,  de nem... Tartalom megtekintése

Büszke lázadók

Hargitai Beáta alkotása Kis kitérővel jelentkezem, valami mással, amit tőlem megszoktatok, és a reakciókból olvasva, egyre nagyobb kedvvel festegetek csak úgy szabadon, minden megkötés, és szégyen nélkül. Élvezem a színek... Tartalom megtekintése

Amikor még megénekeltük Romániát

„Szeretem a Nyárád mentét, Gazdag a föld, szelíd az ég” A múlt század hetvenes éveinek a közepétől a nyolcvanas évek végéig hatalmas tömegeket megmozgató fesztiválláz tombolt Romániában. A  több szakaszból... Tartalom megtekintése

Az ínyencek piaca Tiranában

         

Hunyadi János albán fegyverbarátja, Szkander bég

Szent István Bazilika, Budapest

Huszár  Boglárka alkotása Kis  túlzással:  világjáró  Boglárkám    mindig  boldogan  fogadja  be  egy egy  idegen  ország  szépségeit,   áradozik  a helyszínen,  és  a  hazamentett  látnivalók  fotón rögzített  emlékek,  még  nagyobb ... Tartalom megtekintése