Kun Miklós

Főagronómus, díszpolgár

Vaja

A negyedik generációig emlékszik vissza felmenőire Kun Miklós agrármérnök, agronómus. Vaján a Tulipán utcai hatalmas házban idézzük vissza a történelmet: a hagyománytiszteletet olyan hozomány volt gyermekkori családjában is, amely soha nem adott volna erkölcsi felmentést arra, ha esetleg máshol kereste volna a boldogulást. Gyökerei mélyen beágyazódtak az almatermesztéséről híres település életébe. A nagyapja, Kun Miklós a 20. század elején Amerikában próbált szerencsét, de 1925-ben már hazajött.  S ami a 21. században igen ritka kincs, a gyermekei és családjaik is a szomszédban építették fel otthonaikat. A Kunok nem házat, hanem otthont emelnek.

Noha viszonylag régi időpontot rögzít a születési anyakönyvi kivonata (1942. október 29.), korát meghazudtoló frissességgel látja el a ház, a kert körüli teendőket. Szinte elképesztő, hogy egyetlen egy (!) napot sem betegeskedett! Tette mindezt a jó levegő, a fizikai és a szellemi munka harmonikus aránya, a boldog családi környezet.

Több mint félévszázada álltak az anyakönyvvezető elé a nemesi származású Hevessy Judittal, aki magyar-orosz szakos tanárként oktatta a vajai kisdiákokat. Frigyüket három gyermekkel áldotta meg a Jóisten: Csaba (51) mezőgazdasági vállalkozó, neje, Bancsi Zsuzsanna, az általános iskola igazgatója. Az ő gyerekeik Csaba jogi doktor, Szabolcs vendéglátás-turisztika szakos a Debreceni Egyetemen. A Kun házaspár másodszülöttje Emőke, középiskolai tanár, 3 gyermeket szült: Anna orvostanhallgató, Mátyás elsős a debreceni Kossuth Gyakorló Gimnáziumban, Eszter szintén a Kossuthban ötödikes, a férje Baló Szabolcs. Párja Kiss Tamara. A legifjabb Ákos, vállalkozik a vendéglátásban, fiai: Ákos ötödikes, Márton 2 éves. Kun Miklós felmenői az égi mezőkről lepillantva szeretettel simogatják a hűséges gyerekeiket, unokáikat, dédunokáikat. Különösen édesanyja, Sipos Karola és édesapja, Kun Ferenc gazdálkodó büszke, beérett az elvetett mag.

A nyíregyházi Kossuth Lajos Gimnáziumban érettségizett, végül, kis kitérővel a debreceni Agrártudományi Egyetemen szerzett agrármérnöki diplomát társadalmi ösztöndíjasként. A Vajai Termelőszövetkezetben – egyetlen munkahelyén – több szakterületen kipróbálta magát. Növénytermesztési főágazatvezető, 1971-től megbízott főagronómus, nemsokára teljes joggal töltötte be ezt a posztot. Volt olyan időszak, amikor még az állattenyésztési főágazatot is Miklósnak kellett irányítania. Jókor, jó időben, több fiatal szakember mérethette meg a tudását, rátermettségét. Iklódi László Állami-díjas termelőszövetkezeti elnök korát messze meghaladó módszereket alkalmazott, s ebben kiváló partnerre talált Kun Miklósban. Főagronómusként vasárnap reggel 8-9 óra között jött érte az elnök, ugyan nézzék már meg közösen a határt. Gyakran kihűlt a húsleves, mire hazaért.

Nagyon büszke a vetőburgonya közel 300 hektáron történő termesztésére, a kalászosok közül az őszi árpa szintén vetőmagnak készült. A rozs országosan is kiemelkedő: Gödöllőn, az Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállításon az alacsony önköltség, a magas átlagtermás miatt kiváló nyereséget könyveltek el. Első díjat hoztak haza ebben a kategóriában. A csillagfürt és a rozs termelési rendszerének vezetőjeként Kun Miklós éveken át komoly szakmai elismerésben részesült. Még a Magyar Tudományos Akadémiára is meghívták: tartson előadást a témáról, tanuljon a többi szakember is. Több évtizedes termelőszövetkezeti munkálkodása idején a Vajai Tsz a megye első három legjobbja között volt.

A sport, főként a labdarúgás Kun Miklós életének meghatározó része. 1958-tól a megyei 2. osztályban a felnőtt csapatot erősítette. Akkoriban még Vaja több korosztályos csapatot is kiállított. 28 éves koráig középpályásként focizott. Háromszor járási bajnoki címet szereztek, osztályozókat is játszottak. Egy sérülés miatt szegre akasztotta a cipőt, és edzőként folytatta. Most az U19-esekkel foglalkozik. Arra is méltán lehet büszke, hogy az unokái örökölték a sport iránti szenvedélyét, és mindannyian űznek valamilyen sportágat. Ez a néhány évtized nemcsak eredményeiben kimagasló Vaján, hanem a közmegbecsülést is megadta Kun Miklósnak. Az önkormányzat képviselő testülete Díszpolgári címet adományozott számára. Megkoronázása ez a közösségszervezésnek, az egészséges életmódot, az ifjúság nevelését előmozdító törekvésnek. Megkapta a szakminisztertől a Mezőgazdaság Kiváló Dolgozója címet, ez Elnöki Tanács elnökétől, Losonczi Páltól a Munka Érdemrend bronz fokozatát 1984-ben. Nemrégiben Arany Díszoklevelet vett át az 50. éves végzés emlékére.

Nyugdíjas éveiben önellátásra rendezkedtek be, aprójószág az udvaron, friss gyümölcs a kertben. Jutka asszonnyal 52 éve társai egymásnak jóban, rosszban. Ők csak a jót látják az életben és nagyon büszkék szerető családjukra, hét unokájukra.

Szerző: 2018. 02. 08.
Ha még nincs közöttünk, csatlakozzon most az Unokáink is olvasni fogják oldal kedvelőihez a Facebookon!

Hasonló

Varázslat

Huszár Boglárka alkotása 60×60 cm. olaj, vászon. Nem is tudom mióta  áll  ez  a  nagyon  régi  épület,  kicsit  elvarázsolt  szépségével   kastély,  kicsit  bástya szerű  repkénnyel  befutott oldalával.  Az idő ... Tartalom megtekintése

Az út  

Tüttő József alkotása Szinte  meggyötört  arcok,  holott  egy  életút  harcosai  a  születéstől  a  végsőkig.  Egyetlen  ember  akinek  annyiszor változik az  arca,  ahány állomást  tudhat  maga mögött.  Hogy sejthetnénk  gyermekkorban,  milyen ... Tartalom megtekintése

Pomaranski Luca portréja

Huszár Boglárka alkotása Csak általánosságban  szabad  beszélni, én  mégis  a portrézást  találom a legizgalmasabb alkotói  munkának.  Huszár  Boglárka  ragyogó   képet festett  Lucáról,  aki csak  éppen  bekukkantott  a  vászonra, hogy ... Tartalom megtekintése

Pince bejárat, Tokaj

Bíró  Ernő alkotása 30×42 cm, akvarell Ebben a rémítően  szomorkás időben  vágyódva  nézhetünk  erre  a  Bíró Ernő  által   megpingált  képre. Kirobbanó  fényekben  pompázik   a  pince  tetején  dúsan  hajtó ... Tartalom megtekintése