Kovács Gyula

Mezőgazdasági őstermelő

Vaja

Akinek szívéhez közel áll a föld, csak az tudja megmondani, miért is lehet azt szeretni. De nem elég csak beszélni róla, a föld azért van, hogy megműveljék, és gyümölcseit élvezze az ember. Aki nincs ennek a tudásnak birtokában, honnan tudhatná, mennyi munka, mennyi jóleső fájdalom, fáradság, öröm, verejték, netán bosszúság van egy kosár piros szabolcsi alma, hamvas szilva vagy egy gyönyörű kívánatos dinnye mögött. Ha már megízleljük, elfelejtünk minden bosszúságot, fáradtságot. Így van ezzel Kovács Gyula is, akinek életeleme a föld, nem is tudna már élni nélküle. Életének hajnalán a megye másik szegletéhez, az egykori záhonyi almaátrakó vidékéhez kötődött. Ahol a keskeny és széles nyomtávú sínek összetalálkoztak egykor, ahol Szabolcs aranya, az alma, vagont cserélve elhagyta az országot. Tiszaszentmárton a kicsi falucska, ahol 1944-ben született kilencgyermekes családban. Édesapja világháborúban szerzett rokkantsága miatt hamar meg kellett tanulniuk minden földmunkát. „Tettük ezt mindaddig, amíg a téeszesítés miatt elvették a nyolc hektár földünket. Utána napszámba voltunk kénytelenek elmenni, nyolcéves koromtól, reggeltől estig a földeken dolgoztam, hogy a testvéreimmel és édesanyánkkal együtt meg tudjunk élni” – meséli.

Ősei folytán génjeibe mélyen bevésve a föld szeretete, hiszen anyai nagyapja, Galgóczy Bertalan, valamikori nemes család sarja, később a ricsikai báró feles juhásza, akivel Gyula gyerekkorában sokat barangolt a mesés erdős-legelős vidéken. Jól megtanulta, soha nem kell várni, hogy a sült galamb a szájába repüljön. A földművelő munkásnak nem volt igazán becsülete akkoriban – bár ez ma sem sokat változott –, szülei divatos szakmát tanulni adták fiukat, víz- és gázszerelő lett. Budapestről visszavágyott, a kisvárdai Mezőgazdasági Gépállomáson csoportvezetőként dolgozott, mindaddig, amíg gazdálkodó nem lett.

Vajára is a szakmája hozta 1968-ban. Vízművet létesítettek egy állattartó telephez a helyi tsz-ben. Itt találkozott leendő feleségével, Hódi Irénkével, aki állattenyésztőként dolgozott. Baromfitenyésztő szakközépiskolát végzett Hevesen és Vasadon. 41 éve élnek boldog házasságban. Két fiúgyermekük született, Csaba most 40 éves, építőipari szakközépiskolát végzett, majd határőr ezredes lett, családos, két fia van. Gyula örül, hogy kisebbik fia – akit mindenki csak Gyuszinak becéz  –, itt maradt velük a szülői háznál. A 35 éves Gyuszi az ácsmesterséget tanulta, de szakmájában egy napot sem dolgozott. Úgy tűnik, apja föld iránti tisztelete benne kódolódott, hiszen a sok „háztájizás”, amiben a fiúk is felnőttek, munkaszeretetre, életismeretre tanította őket. Gyuszi a földművelési technikák mellett a gépekkel is megtanult bánni, már fiatalon traktort vezetett. A vajai polgármesteri hivatalban hozzáértő munkaerőt kerestek a művelés alatt álló földekhez. Azóta már az Arany kalászos gazdatanfolyamot is elvégezte édesapjával együtt, így olyan hasznos, aktuális információkhoz, pályázatkészítési ismeretekhez, az unóval kapcsolatos tudnivalók birtokába kerültek, amelyek segítik gazdálkodásukat. Gyuszi családjában szintén két kis unokának örvendhetnek, Balázska májusban érkezett a családba. Apa és fia együtt művelik a család földjét, igaz, Gyuszi csak besegít, amennyit az ideje megenged, mert első a munkahelyi kötelessége. A kalászosok és a kukorica mellett mindig van kézimunka-igényesebb növény, 1–2 hektár dohány vagy a család szent növénye, a dinnye, amely még sose hagyta cserben őket, de az idén, amit nem vert el az eső, a vihar, azt megpocsékolta a vad és a belvíz. Gyula egyike azoknak a vállalkozó kedvű gazdáknak, aki a MAGOSZ kezdeményezésére, rögtön becsatlakozott az iskolaalma akcióba. „Talán még az almának lesz ára az idén, mivel az is kevés termett, értékelik a felvásárlók. Ők azok, akiktől mi mindig függünk. A meggyet is kivágták már nagyrészt Vaján. Most úgy érezzük, ettől rosszabb már nem lehet, az agrárium helyzete a mélyponton van. Sok mindent másképpen kellene csinálni, legfőképp a piacvédelem terén kell lépni, hogy ne árasszák el az országot külföldi, silány minőségű termékekkel. Változásokat sürgetünk, bízunk a jelenlegi agrártárcában, a gazdaszövetségben. Nagyon fontos: magyar honban, magyar terméket vásároljanak az emberek. Az utóbbi évek gyakorlata szerint – amire az EU-ba való belépésünk jócskán rátett egy lapáttal – a magyar termékek nem csak az uniós piacokról szorultak ki, hanem még a saját országunk, városunk piacáról is. Vissza kell szerezni a magyar piacainkat. Szükség van a magyar áruk védelmére, mint ahogy a magyar föld védelmére is. Nem szabad idegen kézbe adni a saját földjeinket” – mondja meggyőzően.

Kovács Gyula a saját maga szerencséjének a kovácsa, egy többgenerációs földművelő család sokadik láncszemeként viszi, majd adja tovább saját gyermekeinek a szerzett tapasztalatokat, a földművelés tudományát!

(Északkeleti Almanach 27. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2011.)

Hasonló

Égi áldás az özvegyasszony házasságára

Ilus málnát, szamócát, medvehagymát árult a piacon, de Károly inkább a kezét kérte meg Ilus még akkor sem tudott örülni, mikor a postás meghozta az első nyugdíját. Minek? Éppen annyit... Tartalom megtekintése

Virágvasárnap Vatikánban a Szent Péter téren

Pálmaágakból lefektetett szőnyeg a Bazilika lépcsőin, olajágakkkal integető ünneplők Ilyen meghívót kap a vendég, ha a jó sorsa Rómában egy zarándokszállásra viszi. A Casa per ferie delle Suore Missionarie Pallottine néhány... Tartalom megtekintése

Varázslat

Huszár Boglárka alkotása 60×60 cm. olaj, vászon. Nem is tudom mióta  áll  ez  a  nagyon  régi  épület,  kicsit  elvarázsolt  szépségével   kastély,  kicsit  bástya szerű  repkénnyel  befutott oldalával.  Az idő ... Tartalom megtekintése

Az út  

Tüttő József alkotása Szinte  meggyötört  arcok,  holott  egy  életút  harcosai  a  születéstől  a  végsőkig.  Egyetlen  ember  akinek  annyiszor változik az  arca,  ahány állomást  tudhat  maga mögött.  Hogy sejthetnénk  gyermekkorban,  milyen ... Tartalom megtekintése

Hegyet hágék, lőtőt lépék, a sárkány farkán túráztam

Megtépett sziklák, leszakadt hegyormok, madeirai séta egy csángó ima ritmusára Légvonalban… Ha valahol tényleg látni is lehet, mit jelent ez a kifejezés, az a Ponta de São Lourenço, azaz a... Tartalom megtekintése

Pomaranski Luca portréja

Huszár Boglárka alkotása Csak általánosságban  szabad  beszélni, én  mégis  a portrézást  találom a legizgalmasabb alkotói  munkának.  Huszár  Boglárka  ragyogó   képet festett  Lucáról,  aki csak  éppen  bekukkantott  a  vászonra, hogy ... Tartalom megtekintése

Győr Bécsi kapu tér. Egy csepp harmónia

Hargitai Beáta alkotása Győr talán legszebb tere a Bécsi kapu tér. Szinte minden épülete műemlék, barokk, copf, és kora klasszicista stílusú homlokzatokkal. (Wikipédia) A tér  ragyogása,  elegánsan hangolt  épületei  a ... Tartalom megtekintése

Egy kis nyelvészkedés a Piña Coladaval kapcsolatban

Szűrt ananászt jelent magyarul, szögezném le Móricka kedvéért… …akinek mint tudjuk, mindenről ugyanaz jut eszébe. Felhívnám továbbá a figyelmét az “ ñ ” betű kalapocskájára, ami által “ ny “-ne... Tartalom megtekintése

Történetek a füstölődő szalonnatáblák mellől

A régi házak padlásai mindig is kincseket rejtettek és rejtenek magukban Éreztem én ezt már gyerekkoromban, ugyanis állandóan azon  siránkoztam, hogy mikor mehetek már fel én is a hijúba, ami... Tartalom megtekintése

Pince bejárat, Tokaj

Bíró  Ernő alkotása 30×42 cm, akvarell Ebben a rémítően  szomorkás időben  vágyódva  nézhetünk  erre  a  Bíró Ernő  által   megpingált  képre. Kirobbanó  fényekben  pompázik   a  pince  tetején  dúsan  hajtó ... Tartalom megtekintése