Ősz Zoltán alkotása Petőfi Sándor: ALKONY (részlet) Olyan a nap, mint a hervadt rózsa, Lankadtan bocsátja le fejét; Levelei, a halvány sugárok, Bús mosollyal hullnak róla szét. Néma, csendes a... Tartalom megtekintése
Kovács Gyula
Mezőgazdasági őstermelő
Vaja
Akinek szívéhez közel áll a föld, csak az tudja megmondani, miért is lehet azt szeretni. De nem elég csak beszélni róla, a föld azért van, hogy megműveljék, és gyümölcseit élvezze az ember. Aki nincs ennek a tudásnak birtokában, honnan tudhatná, mennyi munka, mennyi jóleső fájdalom, fáradság, öröm, verejték, netán bosszúság van egy kosár piros szabolcsi alma, hamvas szilva vagy egy gyönyörű kívánatos dinnye mögött. Ha már megízleljük, elfelejtünk minden bosszúságot, fáradtságot. Így van ezzel Kovács Gyula is, akinek életeleme a föld, nem is tudna már élni nélküle. Életének hajnalán a megye másik szegletéhez, az egykori záhonyi almaátrakó vidékéhez kötődött. Ahol a keskeny és széles nyomtávú sínek összetalálkoztak egykor, ahol Szabolcs aranya, az alma, vagont cserélve elhagyta az országot. Tiszaszentmárton a kicsi falucska, ahol 1944-ben született kilencgyermekes családban. Édesapja világháborúban szerzett rokkantsága miatt hamar meg kellett tanulniuk minden földmunkát. „Tettük ezt mindaddig, amíg a téeszesítés miatt elvették a nyolc hektár földünket. Utána napszámba voltunk kénytelenek elmenni, nyolcéves koromtól, reggeltől estig a földeken dolgoztam, hogy a testvéreimmel és édesanyánkkal együtt meg tudjunk élni” – meséli.
Ősei folytán génjeibe mélyen bevésve a föld szeretete, hiszen anyai nagyapja, Galgóczy Bertalan, valamikori nemes család sarja, később a ricsikai báró feles juhásza, akivel Gyula gyerekkorában sokat barangolt a mesés erdős-legelős vidéken. Jól megtanulta, soha nem kell várni, hogy a sült galamb a szájába repüljön. A földművelő munkásnak nem volt igazán becsülete akkoriban – bár ez ma sem sokat változott –, szülei divatos szakmát tanulni adták fiukat, víz- és gázszerelő lett. Budapestről visszavágyott, a kisvárdai Mezőgazdasági Gépállomáson csoportvezetőként dolgozott, mindaddig, amíg gazdálkodó nem lett.
Vajára is a szakmája hozta 1968-ban. Vízművet létesítettek egy állattartó telephez a helyi tsz-ben. Itt találkozott leendő feleségével, Hódi Irénkével, aki állattenyésztőként dolgozott. Baromfitenyésztő szakközépiskolát végzett Hevesen és Vasadon. 41 éve élnek boldog házasságban. Két fiúgyermekük született, Csaba most 40 éves, építőipari szakközépiskolát végzett, majd határőr ezredes lett, családos, két fia van. Gyula örül, hogy kisebbik fia – akit mindenki csak Gyuszinak becéz –, itt maradt velük a szülői háznál. A 35 éves Gyuszi az ácsmesterséget tanulta, de szakmájában egy napot sem dolgozott. Úgy tűnik, apja föld iránti tisztelete benne kódolódott, hiszen a sok „háztájizás”, amiben a fiúk is felnőttek, munkaszeretetre, életismeretre tanította őket. Gyuszi a földművelési technikák mellett a gépekkel is megtanult bánni, már fiatalon traktort vezetett. A vajai polgármesteri hivatalban hozzáértő munkaerőt kerestek a művelés alatt álló földekhez. Azóta már az Arany kalászos gazdatanfolyamot is elvégezte édesapjával együtt, így olyan hasznos, aktuális információkhoz, pályázatkészítési ismeretekhez, az unóval kapcsolatos tudnivalók birtokába kerültek, amelyek segítik gazdálkodásukat. Gyuszi családjában szintén két kis unokának örvendhetnek, Balázska májusban érkezett a családba. Apa és fia együtt művelik a család földjét, igaz, Gyuszi csak besegít, amennyit az ideje megenged, mert első a munkahelyi kötelessége. A kalászosok és a kukorica mellett mindig van kézimunka-igényesebb növény, 1–2 hektár dohány vagy a család szent növénye, a dinnye, amely még sose hagyta cserben őket, de az idén, amit nem vert el az eső, a vihar, azt megpocsékolta a vad és a belvíz. Gyula egyike azoknak a vállalkozó kedvű gazdáknak, aki a MAGOSZ kezdeményezésére, rögtön becsatlakozott az iskolaalma akcióba. „Talán még az almának lesz ára az idén, mivel az is kevés termett, értékelik a felvásárlók. Ők azok, akiktől mi mindig függünk. A meggyet is kivágták már nagyrészt Vaján. Most úgy érezzük, ettől rosszabb már nem lehet, az agrárium helyzete a mélyponton van. Sok mindent másképpen kellene csinálni, legfőképp a piacvédelem terén kell lépni, hogy ne árasszák el az országot külföldi, silány minőségű termékekkel. Változásokat sürgetünk, bízunk a jelenlegi agrártárcában, a gazdaszövetségben. Nagyon fontos: magyar honban, magyar terméket vásároljanak az emberek. Az utóbbi évek gyakorlata szerint – amire az EU-ba való belépésünk jócskán rátett egy lapáttal – a magyar termékek nem csak az uniós piacokról szorultak ki, hanem még a saját országunk, városunk piacáról is. Vissza kell szerezni a magyar piacainkat. Szükség van a magyar áruk védelmére, mint ahogy a magyar föld védelmére is. Nem szabad idegen kézbe adni a saját földjeinket” – mondja meggyőzően.
Kovács Gyula a saját maga szerencséjének a kovácsa, egy többgenerációs földművelő család sokadik láncszemeként viszi, majd adja tovább saját gyermekeinek a szerzett tapasztalatokat, a földművelés tudományát!
(Északkeleti Almanach 27. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2011.)
Ha még nincs közöttünk, csatlakozzon most az Unokáink is olvasni fogják oldal kedvelőihez a Facebookon!
Hasonló
Téli alkony
Buckavidék Fülöpszállás
Bíró Ernő alkotása Ezen a szélfútta vidéken, ahol mindig változik a terep, ahol a cipő, és zokni kérgessé válnak az éles homoktól, nem egy sétatér. Magasan a bucka tetején kapaszkodnak... Tartalom megtekintése
Charles Bukowski
Biszák László alkotása Ne szépítsünk, nem kívánja meg tőlünk senki sem, ha valami, valaki nyers, nem bűn!!! Legyen egyenes, őszinte, és férfias! Saját maga is kegyetlen őszinteséggel írta meg saját ... Tartalom megtekintése
Sceptrum
Tüttő József alkotása A fordítás szerint: Ősi hatalmi jelvény, ami alá tartozik az ítélkezés, igazságosság a jogszolgáltatás!! Jogar!! Életünket mindig beszorítani látszik rendszabályok közé, mivel bőven akadnak, akik ... Tartalom megtekintése
Santa Maria della Salute
Huszár Boglárka alkotása Mit kívánunk egy festménytől? Mi keltette fel a figyelmünket? Ki festette? Ki Ő? ….és még lehetne tovább is faggatnunk magunkat, de nem... Tartalom megtekintése
Büszke lázadók
Hargitai Beáta alkotása Kis kitérővel jelentkezem, valami mással, amit tőlem megszoktatok, és a reakciókból olvasva, egyre nagyobb kedvvel festegetek csak úgy szabadon, minden megkötés, és szégyen nélkül. Élvezem a színek... Tartalom megtekintése
Amikor még megénekeltük Romániát
„Szeretem a Nyárád mentét, Gazdag a föld, szelíd az ég” A múlt század hetvenes éveinek a közepétől a nyolcvanas évek végéig hatalmas tömegeket megmozgató fesztiválláz tombolt Romániában. A több szakaszból... Tartalom megtekintése
Az ínyencek piaca Tiranában
Hunyadi János albán fegyverbarátja, Szkander bég
Szent István Bazilika, Budapest
Huszár Boglárka alkotása Kis túlzással: világjáró Boglárkám mindig boldogan fogadja be egy egy idegen ország szépségeit, áradozik a helyszínen, és a hazamentett látnivalók fotón rögzített emlékek, még nagyobb ... Tartalom megtekintése