Dr. Kovács Árpád

Állami Számvevőszék nyugalmazott elnöke,

Vaja

A kívülálló számára első hallásra érthetetlennek tűnhet az, hogy mi vonzotta Vajára, mi vitte rá arra dr. Kovács Árpádot, hogy személyiségének varázsával, széles ismeretsége néhány tagjának a bevonásával ebben a szabolcsi nagyközségben,  – ma már városban – önzetlenül támogassák a helyi polgárok egyre és egyre sokasodó célkitűzéseinek megvalósítását? A megfejtés kulcsa ez esetben a vajai emberek mentalitása. Ha egyszer valamit a fejükbe vesznek, akkor azt akár tűzön-vízen át, de véghezviszik. A másik a ma már sok helyütt ritka közösségi összefogás. Mindezen igen szimpatikus jellemzők lehettek azok, amik erre a településre vonzották. Hiszen ő maga fővárosi származású, felesége pedig dunántúli.

Az Állami Számvevőszék nyugalmazott elnöke minden bizonnyal ismeri Vaja korai történelmét is, hisz’ azokban az adatokban már fellelhetők a helyi lakosok főbb jellemzői. Ezekkel mélyrehatóbban – korábban – még Fényes Elek részletesen is foglalkozott a több mint 150 esztendeje megjelent Geográfiai Szótárában. Természetesen a tényszerű, dokumentumokkal igazolt adatok mellett. Érdekességként említhető meg az, hogy országos vásártartási jogukat a vajaiak Zsigmond királytól kapták.

A királyi írásos engedélyt a levéltárban őrizték. A többi, érdekesebbnél érdekesebb történésről, a mezővárosi lét kiemelő rangjáról, az állattenyésztés mellett a gyümölcs, almatermesztés térhódításáról a városavató ünnepségen tartott beszédében dr. Németh Péter – nyugalmazott megyei múzeumigazgató – részletesen szólt. Méltatta a vajaiak mindazon jó tulajdonságait, amikről már korábban is szóltunk. Ide kívánkozik egy kis történet: egy ismert nyíregyházi asszony mondta dr. Németh Péternek a következőket:  „Tudja, én nagyon hálás vagyok a vajai múzeumnak. A gyermekeim ott ismerkedtek meg a hazaszeretet ízével.” S valóban: a várkastélyban megforduló fiatalok ezrei itt találják magukat testközelben a magyar történelem egy szeletével. Dr. Németh Péter ünnepi beszédét ezen gondolatokkal zárta. „…Vaja vezetői és lakói szeretik ezt az írásosan is több mint 700 éve lakott helyet, szeretnek itt élni, dolgozni, az itt élők szorgalmából lett a hajdani mezővárosból mára városi rangú település.”

Dr. Kovács Árpád – a városavató ünnepség szónoka – ezekkel a gondolatokkal vezette be ünnepi beszédét:
 „Minden helység, nagyközség, település számára különleges jelentőséggel bír, ha városként tekintenek rá. Magánemberként hosszú ideje járok már ide, s elmondhatom, hogy barátaim fogadnak itt.

Személyes kötődésem révén nagy örömömre szolgál, hogy Vajának most lehetősége nyílt arra, hogy városi rangot kapjon nagy léptékű fejlődésének elismeréseként, amelyet több évtizede jómagam is figyelemmel kísérhettem. Az pedig külön megtiszteltetés számomra, hogy ezen a városavató ünnepségen én szólhatok néhány szót.

Elmondhatom gondolataimat az itt élőkről, múltról, fejlődésről, erőfeszítésről, az elért eredményekről és az emberi értékekről.” Bevezetőjét követően dr. Kovács Árpád így folytatta:
 „II. Rákóczi Ferenc államalkotó szellemisége most is érezhetően jelen van itt, s nem csak azért, mert Vay Ádám testvéreivel együtt a fejedelem hívéül szegődött. A későbbi évtizedek, évszázadok szempontjából is meghatározóvá vált, hogy a szabadságharc íve innen, e kastély falai közül indul, és itt zárul, s innen vezet az út a felemelkedést hozó megbéküléshez. Vaja egy eszmeiség, szellemiség átvételét is jelentette, amely aztán hagyományként élt és él tovább.” Részletesen szólt a történelmi fejlődés lépcsőfokairól, a sikerekről, a kudarcokról, a harcokban elesettekről, s mindezek mellett a  „Rákóczi-kultusz” tradíciójának ápolásáról. Ezt követően már a közelebbi múlt történéseivel foglalkozott beszédében, amelyek közül néhány adatot kívántunk kiemelni. Meg kell említenünk az 1980-as és az azokat követő éveket is. Szólnunk kell a cigány lakosság megsegítéséről, a cigánytelep felszámolásáról, az új utcasorok megnyitásáról. Itt látszik a lakosság elkötelezett igyekezete, az integráció és az esélyegyenlőség érdekeinek szem előtt tartása. 1981-ben következett a vezetékes ivóvízhálózat teljes kiépítése, majd 2000-re a szennyvízhálózat létrehozása. Beindult a kommunális hulladékgyűjtés is 1992 óta. Az egy évvel később átadott vezetékes gázhálózat teljes lefedettséget biztosít a településen. Hallgassuk ismét dr. Kovács Árpád ünnepi szavait: „Nagyra becsülendő mindaz, amit ez a közösség megvalósított. A kialakított értékek megőrzése mellett a városfejlesztés, a gazdaságélénkítés, a természeti értékek védelme, a kistérségi erőforrások és pályázati lehetőségek kihasználása a jövőben is sok feladatot és kihívást jelent majd. Kívánom, hogy ezek a célok és tervek mind az elképzeléseik szerint valósuljanak meg.”

(Északkeleti Almanach 26. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2010.)

Hasonló

Téli alkony

Ősz Zoltán alkotása  Petőfi Sándor: ALKONY (részlet) Olyan a nap, mint a hervadt rózsa, Lankadtan bocsátja le fejét; Levelei, a halvány sugárok, Bús mosollyal hullnak róla szét. Néma, csendes a... Tartalom megtekintése

Buckavidék Fülöpszállás

Bíró Ernő alkotása Ezen a szélfútta  vidéken,  ahol mindig  változik a terep,  ahol a  cipő, és  zokni kérgessé  válnak az  éles  homoktól, nem  egy  sétatér.  Magasan a bucka tetején  kapaszkodnak... Tartalom megtekintése

Charles Bukowski

Biszák  László alkotása Ne szépítsünk,  nem kívánja  meg  tőlünk  senki  sem,  ha  valami, valaki nyers,  nem  bűn!!!  Legyen  egyenes,  őszinte, és  férfias!  Saját  maga is  kegyetlen  őszinteséggel  írta  meg  saját ... Tartalom megtekintése

Sceptrum

Tüttő  József alkotása A fordítás  szerint:   Ősi  hatalmi  jelvény,  ami alá  tartozik  az ítélkezés, igazságosság  a  jogszolgáltatás!!  Jogar!! Életünket  mindig   beszorítani  látszik  rendszabályok  közé,  mivel  bőven  akadnak,  akik ... Tartalom megtekintése

Santa Maria della Salute

Huszár  Boglárka alkotása Mit  kívánunk   egy  festménytől?  Mi keltette  fel a figyelmünket?  Ki  festette?   Ki  Ő?    ….és  még  lehetne   tovább is   faggatnunk  magunkat,  de nem... Tartalom megtekintése

Büszke lázadók

Hargitai Beáta alkotása Kis kitérővel jelentkezem, valami mással, amit tőlem megszoktatok, és a reakciókból olvasva, egyre nagyobb kedvvel festegetek csak úgy szabadon, minden megkötés, és szégyen nélkül. Élvezem a színek... Tartalom megtekintése

Amikor még megénekeltük Romániát

„Szeretem a Nyárád mentét, Gazdag a föld, szelíd az ég” A múlt század hetvenes éveinek a közepétől a nyolcvanas évek végéig hatalmas tömegeket megmozgató fesztiválláz tombolt Romániában. A  több szakaszból... Tartalom megtekintése

Az ínyencek piaca Tiranában

         

Hunyadi János albán fegyverbarátja, Szkander bég

Szent István Bazilika, Budapest

Huszár  Boglárka alkotása Kis  túlzással:  világjáró  Boglárkám    mindig  boldogan  fogadja  be  egy egy  idegen  ország  szépségeit,   áradozik  a helyszínen,  és  a  hazamentett  látnivalók  fotón rögzített  emlékek,  még  nagyobb ... Tartalom megtekintése