Tüttő József alkotása Szinte meggyötört arcok, holott egy életút harcosai a születéstől a végsőkig. Egyetlen ember akinek annyiszor változik az arca, ahány állomást tudhat maga mögött. Hogy sejthetnénk gyermekkorban, milyen ... Tartalom megtekintése
Dr. Kovács Árpád
Állami Számvevőszék nyugalmazott elnöke,
Vaja
A kívülálló számára első hallásra érthetetlennek tűnhet az, hogy mi vonzotta Vajára, mi vitte rá arra dr. Kovács Árpádot, hogy személyiségének varázsával, széles ismeretsége néhány tagjának a bevonásával ebben a szabolcsi nagyközségben, – ma már városban – önzetlenül támogassák a helyi polgárok egyre és egyre sokasodó célkitűzéseinek megvalósítását? A megfejtés kulcsa ez esetben a vajai emberek mentalitása. Ha egyszer valamit a fejükbe vesznek, akkor azt akár tűzön-vízen át, de véghezviszik. A másik a ma már sok helyütt ritka közösségi összefogás. Mindezen igen szimpatikus jellemzők lehettek azok, amik erre a településre vonzották. Hiszen ő maga fővárosi származású, felesége pedig dunántúli.
Az Állami Számvevőszék nyugalmazott elnöke minden bizonnyal ismeri Vaja korai történelmét is, hisz’ azokban az adatokban már fellelhetők a helyi lakosok főbb jellemzői. Ezekkel mélyrehatóbban – korábban – még Fényes Elek részletesen is foglalkozott a több mint 150 esztendeje megjelent Geográfiai Szótárában. Természetesen a tényszerű, dokumentumokkal igazolt adatok mellett. Érdekességként említhető meg az, hogy országos vásártartási jogukat a vajaiak Zsigmond királytól kapták.
A királyi írásos engedélyt a levéltárban őrizték. A többi, érdekesebbnél érdekesebb történésről, a mezővárosi lét kiemelő rangjáról, az állattenyésztés mellett a gyümölcs, almatermesztés térhódításáról a városavató ünnepségen tartott beszédében dr. Németh Péter – nyugalmazott megyei múzeumigazgató – részletesen szólt. Méltatta a vajaiak mindazon jó tulajdonságait, amikről már korábban is szóltunk. Ide kívánkozik egy kis történet: egy ismert nyíregyházi asszony mondta dr. Németh Péternek a következőket: „Tudja, én nagyon hálás vagyok a vajai múzeumnak. A gyermekeim ott ismerkedtek meg a hazaszeretet ízével.” S valóban: a várkastélyban megforduló fiatalok ezrei itt találják magukat testközelben a magyar történelem egy szeletével. Dr. Németh Péter ünnepi beszédét ezen gondolatokkal zárta. „…Vaja vezetői és lakói szeretik ezt az írásosan is több mint 700 éve lakott helyet, szeretnek itt élni, dolgozni, az itt élők szorgalmából lett a hajdani mezővárosból mára városi rangú település.”
Dr. Kovács Árpád – a városavató ünnepség szónoka – ezekkel a gondolatokkal vezette be ünnepi beszédét:
„Minden helység, nagyközség, település számára különleges jelentőséggel bír, ha városként tekintenek rá. Magánemberként hosszú ideje járok már ide, s elmondhatom, hogy barátaim fogadnak itt.
Személyes kötődésem révén nagy örömömre szolgál, hogy Vajának most lehetősége nyílt arra, hogy városi rangot kapjon nagy léptékű fejlődésének elismeréseként, amelyet több évtizede jómagam is figyelemmel kísérhettem. Az pedig külön megtiszteltetés számomra, hogy ezen a városavató ünnepségen én szólhatok néhány szót.
Elmondhatom gondolataimat az itt élőkről, múltról, fejlődésről, erőfeszítésről, az elért eredményekről és az emberi értékekről.” Bevezetőjét követően dr. Kovács Árpád így folytatta:
„II. Rákóczi Ferenc államalkotó szellemisége most is érezhetően jelen van itt, s nem csak azért, mert Vay Ádám testvéreivel együtt a fejedelem hívéül szegődött. A későbbi évtizedek, évszázadok szempontjából is meghatározóvá vált, hogy a szabadságharc íve innen, e kastély falai közül indul, és itt zárul, s innen vezet az út a felemelkedést hozó megbéküléshez. Vaja egy eszmeiség, szellemiség átvételét is jelentette, amely aztán hagyományként élt és él tovább.” Részletesen szólt a történelmi fejlődés lépcsőfokairól, a sikerekről, a kudarcokról, a harcokban elesettekről, s mindezek mellett a „Rákóczi-kultusz” tradíciójának ápolásáról. Ezt követően már a közelebbi múlt történéseivel foglalkozott beszédében, amelyek közül néhány adatot kívántunk kiemelni. Meg kell említenünk az 1980-as és az azokat követő éveket is. Szólnunk kell a cigány lakosság megsegítéséről, a cigánytelep felszámolásáról, az új utcasorok megnyitásáról. Itt látszik a lakosság elkötelezett igyekezete, az integráció és az esélyegyenlőség érdekeinek szem előtt tartása. 1981-ben következett a vezetékes ivóvízhálózat teljes kiépítése, majd 2000-re a szennyvízhálózat létrehozása. Beindult a kommunális hulladékgyűjtés is 1992 óta. Az egy évvel később átadott vezetékes gázhálózat teljes lefedettséget biztosít a településen. Hallgassuk ismét dr. Kovács Árpád ünnepi szavait: „Nagyra becsülendő mindaz, amit ez a közösség megvalósított. A kialakított értékek megőrzése mellett a városfejlesztés, a gazdaságélénkítés, a természeti értékek védelme, a kistérségi erőforrások és pályázati lehetőségek kihasználása a jövőben is sok feladatot és kihívást jelent majd. Kívánom, hogy ezek a célok és tervek mind az elképzeléseik szerint valósuljanak meg.”
(Északkeleti Almanach 26. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2010.)
Hasonló
Az út
Hegyet hágék, lőtőt lépék, a sárkány farkán túráztam
Megtépett sziklák, leszakadt hegyormok, madeirai séta egy csángó ima ritmusára Légvonalban… Ha valahol tényleg látni is lehet, mit jelent ez a kifejezés, az a Ponta de São Lourenço, azaz a... Tartalom megtekintése
Pomaranski Luca portréja
Huszár Boglárka alkotása Csak általánosságban szabad beszélni, én mégis a portrézást találom a legizgalmasabb alkotói munkának. Huszár Boglárka ragyogó képet festett Lucáról, aki csak éppen bekukkantott a vászonra, hogy ... Tartalom megtekintése
Győr Bécsi kapu tér. Egy csepp harmónia
Hargitai Beáta alkotása Győr talán legszebb tere a Bécsi kapu tér. Szinte minden épülete műemlék, barokk, copf, és kora klasszicista stílusú homlokzatokkal. (Wikipédia) A tér ragyogása, elegánsan hangolt épületei a ... Tartalom megtekintése
Egy kis nyelvészkedés a Piña Coladaval kapcsolatban
Szűrt ananászt jelent magyarul, szögezném le Móricka kedvéért… …akinek mint tudjuk, mindenről ugyanaz jut eszébe. Felhívnám továbbá a figyelmét az “ ñ ” betű kalapocskájára, ami által “ ny “-ne... Tartalom megtekintése
Történetek a füstölődő szalonnatáblák mellől
A régi házak padlásai mindig is kincseket rejtettek és rejtenek magukban Éreztem én ezt már gyerekkoromban, ugyanis állandóan azon siránkoztam, hogy mikor mehetek már fel én is a hijúba, ami... Tartalom megtekintése
Pince bejárat, Tokaj
Bíró Ernő alkotása 30×42 cm, akvarell Ebben a rémítően szomorkás időben vágyódva nézhetünk erre a Bíró Ernő által megpingált képre. Kirobbanó fényekben pompázik a pince tetején dúsan hajtó ... Tartalom megtekintése
Emlék
Ősz Zoltán alkotása 25×30 cm, pasztell. 2024 “Jaj, a gyerekkor mily tündéri kor volt: egy ködbe olvadt álom és való, ha hullt a hó az égből, porcukor volt, s a... Tartalom megtekintése
Csend a sziklák tövében
Biszák László alkotása 35x60cm. Lüktető világunk tele van meglepetéssel, olyannyira, hogy belefér bármilyen szokatlan torz, pszicho, sci fi, csak rettentsen! Nehéz elhatárolódni, nehéz kimaradni, így azután egyszer... Tartalom megtekintése
Rekviem-féle egy pót-nagyapához, és az ő Erdélye egy évszázadához
Tata nyáron mindig a garázs tetején ült. Ült és nézett le az utcára, élvezte a nyarat, az árnyékos szőlőlugasban, ami teljesen befutotta a garázs lapos tetejét, árnyas kuckót formálva. Ha... Tartalom megtekintése