Vaja

A Szatmár kapujában fekvő – lassan-lassan várossá váló – település, a közel négyezres lélekszámú Vaja, olyasmire lehet büszke, amire kevés a példa. Történetesen arra, hogy választott első emberük, Tisza Sándor ennek a választási ciklusnak a végén kerek évfordulót tudhat maga mögött: immár húsz éve annak, hogy a köz szolgálatába lépett.

Tisza Sándor igen fiatalon érezte meg azt a felelősséget, amivel egy közéleti szereplést vállaló embernek rendelkeznie kell. S ez a megfontoltság és komolyság vezérli minden tettében és mondatában. Érezhetően tisztában van a közösen elért, kiszenvedett és kiharcolt eredmények jelentőségével, ugyanakkor nincs magától elragadtatva. Józanságát az országos nagypolitika számos résztvevője joggal irigyelheti. Vaja polgármestere a hivatali ranglétra fokait bejárva jutott fel a csúcsra, s ahogy félig komolyan mondta, akár nyugdíjba is mehetne a bársonyszékből.

Tisza Sándor egy igazi tősgyökeres vajai család tagja, olyané, amelyikben a köz szolgálata szinte már hagyományosnak számít. Felmenői közül többen, különbözőképpen tettek szülőföldjük javára.

A polgármester úr, számba véve az elért eredményeket, és a még sorakozó feladatokat, a következőket mondja el: az egykori Rákóczi-várkastélyt országosan a hatodik helyre sorolták a felújítandók közül.

A Kincstári Vagyon-igazgatósággal közös pályázatukon, a Széchenyi terv keretein belül jutottak hozzá a szükséges pénzeszközökhöz. A több lépcsőben megvalósított felújítás a 2003. december 15-re tervezett műszaki átadással zárul, majd jövő márciusban – egy nagyszabású ünnepi rendezvény keretében – adják azt át a nagyközönség számára. Az eddigi munkálatok során a tetőteret beépítették, ott szálláshelyeket alakítottak ki. Lefedték az északi tornyot, ami egykoron bástyaként látta el védelmi feladatait. Restaurálták a mennyezeti freskót, ami a nikápolyi csatát örökíti meg.

Tisza Sándor itt említi meg a helyi múzeum igazgatójának, Molnár Sándornak a nevét, aki – édesapja örökébe lépve – mindenre kiterjedően ismeri az egész felújítás történetét, és aki féltő gonddal vigyázza a múzeum ritka kincseit.

Tisza Sándor szól arról is, hogy elindultak a várossá válás útján. A törvényben megfogalmazott feltételeket egymás után teljesítik, s már csak egy sikeres pályázat hiányzik, ahhoz, hogy Vaja beléphessen a rangos települések sorába. Ide tartozóan említi meg az elmúlt évek alatt kifejlesztett infrastruktúrát: „a valamennyi otthonra kiterjedő vezetékes víz-, gáz-, telefon- és szennyvízhálózatot.” A százszázalékosan szilárd burkolattal ellátott és kiszélesített utakat, a felújított hidakat, amik után az autóbusz-közlekedés mindenfelé megindulhatott a faluban.

Céltámogatási pályázatból nyert pénzből felújították az általános iskola „C”-szárnyát, emellett biztosították az oktatás színvonalának emelését, a személyi és tárgyi feltételek megteremtését. Elkészítették a településrendezési tervüket is, amiben egy központi épületbe álmodták össze az önkormányzat valamennyi részegységét.

Vaja lakossága büszke szociális létesítményeire is, amik közül elsőként említendő a harmincnégy személyes idősek otthona. Ezt a községi önkormányzat egy alapítvány keretében üzemelteti. Az ottani ellátásra mi sem jellemzőbb, hogy a megüresedő helyekre nem kell hirdetés útján keresni a jelentkezőket.

A szociális ellátások körébe sorolja a polgármester úr azt is, hogy náluk alig 4–5 százalékos a munkanélküliség, azaz, ha valaki dolgozni akar, talál munkát magának. A hivatal mellett több kft., kisvállalkozás is biztosít lehetőséget a tisztességes pénzkeresetre. Két vállalkozás is foglalkoztat csökkent munkaképességű dolgozókat a nagyközségben.

Tisza Sándor polgármester megemlíti, hogy a 15 százalékos kisebbségi népesség beilleszkedését az önkormányzat számos intézkedéssel segíti. Ezek közül kiemelt fontossággal bír a tanulási kedv támogatása, hisz a munkahely nélküliség egyik fő okát az alacsony iskolázottsági szint jelenti. S ma már a munkáltatók kényük-kedvük szerint válogathatnak az üres álláshelyekre jelentkezők között…

Vaja egyik – országosan is híres – büszkesége a TÓ! Azon állóvizeink egyike, amelyik még ősállapotában megmaradt. A polgármester úr szívügyének tekinti a csodálatos természeti környezet megóvását, ezzel együtt a tó értelmes és célszerű hasznosítását.

Az önkormányzat tervei között szerepel a már régóta időszerű, 800 adagos iskolai konyhaépület felújítása a szintén fontos sportcsarnok átépítésével egyetemben. A régi „szocreál” stílusban épült művelődési ház helyére egy korszerű építményt terveznek építeni. Mindezeket különféle pályázatok segítségével.

A polgármester úr családszerető ember is. Fiával rendszeresen focizik, leányát maga viszi zongoraórákra.

(Szabolcs-Szatmár-Beregi Almanch 17. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2004.)