Kocsord

Tisztes megélhetést nyújtott a családnak a középparaszti birtok. Mennyit gürcölt az apa és az anya, hogy a gyermekek indulásához a föld megteremje, amire szükség van. A föld persze csak annak ad, aki jó gazda módjára törődik vele. Ezért oltották be a föld szeretetével a kocsordi szülők Jakab Zsigmondot. A mindig betűre éhes fiú inkább a tudományokhoz vonzódott, de a szülői akarat akkoriban megfellebbezhetetlen tekintélynek bizonyult. Így aztán 1959-ben elkezdte a szülőkkel a gazdálkodást. A téeszesítés zűrzavaros esztendeiben ismét megpendítette tanulási szándékát, de az engedély a kazincbarcikai vasbetonszerelő szakmáig terjedt. Ez is jobb a semminél – gondolta -, bár fogalma sem volt, mire vállalkozik.

A szakmát mesterien kitanulta, még jóval a társai előtt átvette a szakmunkás-bizonyítványt. Szinte észrevétlenül átállt a falusi életmódról a városira. Budapestre került, metrót épített a Baross téren, a Kálvin téren, az Astoriánál. Jelen lehetett a hatvanas évek közepén a Nemzeti Színház robbantásánál. Tudását igyekezett csiszolgatni, a Kvassay Jenő Híd-vízműépítő Technikumban. Munkahelyi vezetői meglátták benne a mindig többre, jobbra törekvő embert és marasztalták a székes fővárosban. Őt azonban a szíve hazahúzta és a Felső-Tisza Vidéki Vízügyi Igazgatóság mátészalkai telepén helyezkedett el. Egy év sem telt el munkába állása után, amikor 23 éves korában kinevezték építésvezetőnek.

A szó legszorosabb értelmében véve mélyvízbe került, hiszen a ’70-es árvíz idején igen fontos feladatokkal bízták meg az igencsak fiatal vezetőt. Személyesen irányította a tunyogmatolcsi gátszakadás helyreállítását, még a tévéhíradó is bemutatta. Jakab Zsigmond építette meg az ország legnagyobb áteresztőképességű (percenként 200 köbméter/sec) zsilipjét Garbolcon és az ő nevéhez fűződik az ország leghosszabb (125 méter) zsilipjének létesítése Szamossályiban. A vízügyi igazgatóság lelkiismeretes munkáját többszöri kitüntetéssel ismerte el, kétszer a miniszter tüntette ki.

Megtalálta a helyét az iparban. Alkotott, épített. Nem zárkózott el a helyi közélettől soha, 1976-tól tanácstag, végrehajtó bizottsági tag a helyi tanácsban, majd elnökhelyettes. S amikor beköszöntött az átalakulás időszaka, polgármesternek jelölték. Ismerték a falubeliek, elismerték a Kocsordért végzett munkáját, és bizalmat szavaztak neki.

Nem bújhatott ki a bőréből a választások után sem. Bizonyára nem véletlen, hogy a műszaki területen vette észre legelőször az elmaradást. A korábbi ismereteit kamatoztatva leburkoltatta a temetőben az utat, szilárd ruhát kaptak a település sáros utcái, lefektették a gázvezetéket, városi szintű szemétszállítást szerveztek. Pótolták a még hiányzó járdákat a forgalmas útszéleken.

Régi vágya teljesült a helybelieknek a telefon bekötésével, és az már új idők új szele, hogy helyi tévéstúdiót hoztak létre. A kábeltévén nemcsak a műholdas programokat nézhetik, hanem a helyi adást is a kocsordiak. Sőt, telefonos fórumot szerveztek: a lakosok élő adásban telefonon kérdezhettek a stúdióban ülő szakembertől. Olyan jól sikerült a falutévé bemutatkozása, hogy kiszorítani látszik a piacról a hagyományos médiát: a Kocsordi csíkos − az itt nagy számban fogható halról kapta a nevét − mindössze egy számot élt meg, pedig nemcsak küllemében, hanem tartalmában is nívós helyi újságként startolt.

Már csak a szennyvízvezeték maradt hátra, melynek az építése folyamatban van. Kerékpárutat alakítanak ki az igencsak nagy területű faluban. Év végére fogászati rendelőt kap a község.

Melyik településen van iskolató? Bizonyára csak a kocsordiak válaszolhatnának igennel: vadkacsa fürdik benne, hamarosan hattyú is lesz. Hét mázsa halat telepítettek és gyermek horgászversenyt szerveztek a partján. Az ’50-es években lerombolt székely emlékmű tervezésével az Európa-szerte ismert Makovecz Imrét bízták meg.

A polgármesternek hiába van hivatalos fogadóideje, az emberek legszívesebben este itthon keresik meg. Más a hivatal, ott ezer dolog feszélyezi a betérőt, családi körben viszont nyugodtan elmondhatja, ami a szívét nyomja. Még tán olyanról is beszél, amit Jakab Zsigának mond és nem a polgármesternek.

Felesége a szomszédos Hajdúból, Esztárról érkezett erre a vidékre. A kocsordi iskolában a betűvetésre tanítja a kisgyerekeket. Roland fiuk negyedéves a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem matematika-számítástechnikai szakán. Kornél érettségire készül, őt a jogi vagy a közgazdasági pálya érdekli.

− Gondolkodásomat nagy mértékben alakította a szüleimnél látott takarékosság, a föld, az ember szeretete. Megbecsülni a kicsit, hogy lassan, de biztosan törekedjünk a többre. Nem alkudhatunk meg a helyzettel, hogy falun élünk és ezért kevesebbel kell beérnünk. Ahol az anyagi javakat megtermelik, ott ugyanolyan joguk van az embereknek a komforthoz, a szolgáltatáshoz, a városi kényelemhez. Ezért munkálkodtam az eddigi négy esztendő alatt és ez vezérelne legközelebb is.

(Szatmári Almanach 1. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 1994.)