Ősz Zoltán alkotása Petőfi Sándor: ALKONY (részlet) Olyan a nap, mint a hervadt rózsa, Lankadtan bocsátja le fejét; Levelei, a halvány sugárok, Bús mosollyal hullnak róla szét. Néma, csendes a... Tartalom megtekintése
Deme László
Pincérmester, a Kraszna Vigadó tulajdonosa
Kocsord
A községen átvezető 49-es számú főútvonal okán Kocsord méltán pályázhatna a „kanyarfalva” cím elnyerésére. A település egyik hangulatos terének peremén, messziről is jól láthatóan magasodik az impozáns kivitelezésű építmény, amit tulajdonosa 1991. április 27-én, akkor még csak presszóként nyitott meg. A közelgő 24. évfordulón az akkori első vendégei már rá sem ismernének a korábbi kis épületre, ami mára a térség legjobb éttermévé nőtte ki magát.
Deme László, a jó üzleti érzékkel megáldott tulajdonos negyvenkilenc évvel ezelőtt született Baktalórántházán. A megyeszékhelyen, a Bánki Donát Ipari Szakközépiskolában érettségizett. Egy sikeresen elvégzett OKJ-s vendéglátóipari-tanuló tanfolyamot követően, mint pincér tette meg későbbi szakmája első, önálló lépéseit. Az akkor még üzemelő vajai Nádas Csárdában töltött időt követően bevonult sorkatonai szolgálatra. Leszerelése után ismét dolgozni kezdett a szakmában, s munka mellett megszerezte az üzletvezetői képesítést, ami újabb lökést adott a számára, réges-régi álma valóra váltásához. Ezek sorában szerepelt egy olyan társ megtalálása is, aki minden téren támogatja elképzeléseit, ugyanakkor a szárnyaló „kék madarak” számát a realitások talaján tartja. Az ifjú pár, Deme László és Viga Erika a boldogító „igen”- t huszonhat évvel ezelőtt mondta ki egymás szemébe nézve.
A változások szelét az elsők között megérző László belevágott magánszférai kalandjába: azt látta, hogy a rendszeresen betérő vendégek örömmel vennék, ha itt lehetne enni is valamit, s nem kellene keresgélniük egy másik helyet. Ezek a gondolatok és a rendelkezésre álló anyagi fedezet késztették Lászlót arra, hogy elképzelései szerint kibővítse a meglévő kis építményt. Az étterem névválasztása is a tulajdonos fantáziáját dicséri, ahogy ő mondta:”Nem akartam semmilyen sablonos, vagy átlagos – tizenkettő egy tucat – nevet festetni a homlokzatra. Így, a közelben lévő Kraszna folyó lett a névadó”. Azóta már szerte az országban ismertté vált a kocsordi „Kraszna Vigadó”. Riportalanyunk gondolati tervkészlete kiapadhatatlan, ma már a létesítmény szolgáltatási körének bővítése jár a fejében. Őt hallgatva biztosra vehető, rövid időn belül a betérő vendégek ámuldozva nézik majd a megváltozott, de mégis ismerős vendéglátóhelyet. „Érzékeny a világ” mondja László, majd kiegészíti mondatait: ”A törzsvendégek – olyanok is, akik ritkán járnak errefelé – örülnek, hogy itt vannak.” A fogadó mai formájában is alkalmas különféle – üzleti, céges, vállalkozási, családi és baráti – rendezvények kulturált, kívánság szerinti rendben történő, minőségi lebonyolítására.
László elmondja, hogy a vállalkozóvá válás során valamilyen formában az egész család mindig bekapcsolódott a vendéglátásba. A “gyerekek”: Erika, 25, öccse, László, 23 évesen hasonló, de mégis más területen képzelik el az életüket, ami nem mond annak ellent, hogy – szabad idejüktől függően – ne segítenének be szüleik munkájába. A fogadóban dolgozók is szinte családtagok.
A betérő vendégek érzékelik is az „itt, otthon vagyok” mással össze nem téveszthető hangulatát. Étlapjukon megtalálhatók a „napi különlegességek” mellett a közkedveltté vált finomságok, és természetesen a tájjellegű, egyedi ízeket kínáló fogások is. Specialitásaikért az ország túlsó feléről is eljönnek a valaha erre járt, egykori vendégek és azok ismerősei, barátai is! A mester és tulajdonos szakmai hitelességének érzékeltetése végett néhány étel nevét megemlítjük: a „tovább fejlesztett babgulyás”, a „kamionos”, a „kocsordi titok”, a „kocsordi legényfogó leves”, a „Nyíri fatányéros” és egyebek. Hagyományosan készített töltött káposztájukat rendszeresen csomagolva is viszik!
A megyében is tapasztalható az, miszerint mindenki csak „kész” pincért, szakácsot, cukrászt, pultost kíván alkalmazni. Az „utánpótlás nevelés” nehéz, olykor keserves feladatait és teendőit kevesen vállalják magukra. Ennek ellenére László és felesége közel tizenöt éve foglalkozik képzéssel, és nem is minden eredmény nélkül. A közmunkából élő szülők gyerekeinek ez egy kitörési, változtatási lehetőség. Az pedig, hogy ki, miként él azzal, már nem rajtuk múlik. Tanítványaik Baktalórántházáról, Vajáról, Mátészalkáról, Csengerből és a megyeszékhelyről járnak át hozzájuk. Eredményességük a záloga a folyamatos, munka melletti tanulás. László 2008 óta vendéglátó menedzser és 2014-től pincérmester is. Az európai unióban a szakmai képzés és gyakorlati oktatás mestervizsgához kötött.
A Deme család a saját vendéglátói filozófiáját adja át a náluk tanulóknak és dolgozóknak: ”A vendég az első!” A befektetett szellemi energia megtérülése nemcsak időigényes, de nehéz is. Csak hosszú távra érdemes tervezni, de ebben a Kraszna Vigadó tulajdonosa profi. Számukra az igazi elismerés az, amikor a vendég újra és újra visszatér.
Hasonló
Téli alkony
Buckavidék Fülöpszállás
Bíró Ernő alkotása Ezen a szélfútta vidéken, ahol mindig változik a terep, ahol a cipő, és zokni kérgessé válnak az éles homoktól, nem egy sétatér. Magasan a bucka tetején kapaszkodnak... Tartalom megtekintése
Charles Bukowski
Biszák László alkotása Ne szépítsünk, nem kívánja meg tőlünk senki sem, ha valami, valaki nyers, nem bűn!!! Legyen egyenes, őszinte, és férfias! Saját maga is kegyetlen őszinteséggel írta meg saját ... Tartalom megtekintése
Sceptrum
Tüttő József alkotása A fordítás szerint: Ősi hatalmi jelvény, ami alá tartozik az ítélkezés, igazságosság a jogszolgáltatás!! Jogar!! Életünket mindig beszorítani látszik rendszabályok közé, mivel bőven akadnak, akik ... Tartalom megtekintése
Santa Maria della Salute
Huszár Boglárka alkotása Mit kívánunk egy festménytől? Mi keltette fel a figyelmünket? Ki festette? Ki Ő? ….és még lehetne tovább is faggatnunk magunkat, de nem... Tartalom megtekintése
Büszke lázadók
Hargitai Beáta alkotása Kis kitérővel jelentkezem, valami mással, amit tőlem megszoktatok, és a reakciókból olvasva, egyre nagyobb kedvvel festegetek csak úgy szabadon, minden megkötés, és szégyen nélkül. Élvezem a színek... Tartalom megtekintése
Amikor még megénekeltük Romániát
„Szeretem a Nyárád mentét, Gazdag a föld, szelíd az ég” A múlt század hetvenes éveinek a közepétől a nyolcvanas évek végéig hatalmas tömegeket megmozgató fesztiválláz tombolt Romániában. A több szakaszból... Tartalom megtekintése
Az ínyencek piaca Tiranában
Hunyadi János albán fegyverbarátja, Szkander bég
Szent István Bazilika, Budapest
Huszár Boglárka alkotása Kis túlzással: világjáró Boglárkám mindig boldogan fogadja be egy egy idegen ország szépségeit, áradozik a helyszínen, és a hazamentett látnivalók fotón rögzített emlékek, még nagyobb ... Tartalom megtekintése