Kocsord

Lelkiismeretesen dolgozik, pontos munkát végez, nagy gyakorlattal rendelkezik, s ami igen fontos, szereti szakmáját – ezekkel a szavakkal jellemzi Tóth Ervinné, jegyzőnő munkáját a település első embere, Jakab Zsigmond polgármester. Kettejük, s a képviselő-testület együttgondolkodása révén ma egy teljes infrastruktúrával, korszerű intézményekkel ellátott, további fejlődésre alkalmas települést tudhatnak magukénak Kocsord lakói.

Tóth Ervinné több ízben és minőségben is kivette részét a falu gyarapodását segítő munkából. A rendszerváltás előtt tanácselnökként és vb-titkárként, 1990 után jegyzőként dolgozott s dolgozik ma is szülőfalujáért, az ott élő emberekért.

Honnan indult, hová jutott, mit tart az elmúlt évek legnagyobb eredményeinek, s milyen terveket dédelget? Ezekre a kérdésekre adnak választ a következő sorok.

Tóth Ervinné ezerkilencszáznegyvenkilencben Varga Erzsébetként látta meg a napvilágot a Mátészalkával szomszédos Kocsordon. Mezőgazdaságból élő szülők egyetlen gyermekeként nőtt fel, a szülői házban megtanulta a munka megbecsülését, tiszteletét. Miközben segítette szüleit a gazdálkodásban szabadidejét a szomszédságukban élő varrónőnél töltötte, akitől egészen fiatalon elleste a szakma fortélyait. A tanultakat nagymamája Singerén gyakorolta, s amikor a helyben végzett általános iskola után pályaválasztásra került a sor, nem is volt kérdés, milyen szakiskolában folytatja tanulmányait. A Császy László Gimnázium és Női Szabó Szakközépiskolában szerzett érettségit ezerkilencszázhatvannyolcban.

Sikeres felvételi vizsga után a budapesti Műszaki Egyetem gépészmérnöki szakán kezdte felsőfokú tanulmányait, amelyek egészségi állapota miatt mindössze egy fél évig tartottak. A nyíregyházi divatruházati vállalatnál talált munkát, ahol két évig dolgozott. Édesanyja betegsége kezdetén mint egyedüli gyermek természetes volt számára, hogy hazaköltözik.

A tyukodi konzervgyárban talált munkát, majd a kocsordi tanács igazgatási előadója lett ezerkilencszázhetvenkettő szeptember harmadikán. Egy évvel később letette az egységes községi és az anyakönyvi szakvizsgát s párhuzamosan elvégzett egy gyors-, és gépíró tanfolyamot. Természetesen mindemellett dolgozott s ellátta családját. Az akkori tanácselnök, Kósa Árpád, arra bíztatta a fiatal, igen tehetséges kolléganőt, végezze el a tanácsakadémiát is.

– A három párhuzamosan végzett iskola, s a napi teendők minden időmet lekötötték. Azt válaszoltam a tanácselnöknek, amennyiben kitűnő minősítéssel teszem le az egységes községi szakvizsgát, akkor tovább tanulok.

A szakvizsga kitűnőre sikerült, így egy év előkészítő után megkezdte tanulmányait a tanácsakadémián. A felsőfokú államigazgatási végzettséget adó diplomát ezerkilencszázhetvennyolcban szerezte meg. Később az Államigazgatási Főiskola igazgatásszervezői szakán kiegészítő képzésben vett részt. Ezerkilencszáznyolcvanötben tanácselnökké nevezték ki Kocsordon, amely tisztséget ezerkilencszázkilencven áprilisáig töltötte be.

Tanácselnöksége alatt építették ki a vezetékes vízhálózatot, majd vb-titkársága idején a telefonhálózatot. Ezerkilencszázkilencvenegy január elsején Kocsord jegyzője lett. Az elmúlt egy évtized jelentős fejlődést hozott a község életében, amelyben elvitathatatlan érdemei vannak Tóth Ervinnének. A vezetékes gáz kiépítésével egyidőben bevezették a lakásokba a kábeltelevíziót, később megvalósították a szennyvízberuházást, a település minden útját szilárd burkolattal látták el. Így ma teljes a községben az infrastruktúra. Megépült a ravatalozó, és a falut átszelő főút mentén a kerékpárút. Az évek során megújult s több tanteremmel bővült az általános iskola, s a háziorvosi rendelő mellett gyermekorvosi rendelőt is kialakítottak. Jelentős anyagi segítséget nyújtott az önkormányzat a leégett templom újjáépítéséhez.

Napjainkra olyan helyzetbe került a település, hogy merészebb beruházásokra is gondolhat a faluvezetés. A tervek között szerepel egy modern faluközpont kialakítása, egy idősek nappali ellátását biztosító intézmény s egy szabadidőpark létesítése. Az elképzelések megvalósításában munkát ad a jövőben is Tóth Ervinnének, a falu pénzügyeiért, s az anyagi háttér megteremtéséért felelős jegyzőnek, aki a millennium évében tette le a közigazgatási szakvizsgát. A napi munka mellett időt szakít az állandóan változó jogszabályok nyomon követésére, így meglehetősen kevés ideje marad kedvteléseire, a varrásra és a keresztrejtvényekre.

A nyugodt családi hátteret édesanyja és – ma már nyugdíjas – férje biztosítja számára, akivel ezerkilencszázhetvenhétben kötöttek házasságot. Gyermekük nem született, de férje első házasságából származó két gyermeket neveltek fel közösen, ők már kirepültek a családi fészekből.

 (Szabolcs-Szatmár-Beregi Almanach 13. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2002.)