Vaja

Magas, sportos fiatalember Ficsor László, Vaja jegyzője. A korábbi években hol lemerült a tó fenekére, hol meg felült a magas lóra.

A művészet, a zene is közel áll hozzá. Az emlékezetes budapesti magyar-brazil futballmeccsen a jó hírű Nyíregyházi Ifjúsági Zenekar tagjaként fújta a marsot száz meg százezer tévénéző szeme láttára, füle hallatára.

Mindez a szép közelmúlt. Mostanában szaktudását, szellemi és fizikai erejét Vaja szolgálatába állítja. Érdekességként említhető, hogy ebben a szép és híres községben öt pályázó közül nyerte el a jegyzői állást. Bizonyára nem véletlen, hogy rá esett a választás. Az sem véletlen , hogy a nagyközségben őt választották a Vajai Múzeum Baráti Körének tiszteletbeli elnökévé.

A tipikus városi fiatalemberből (Nyíregyházán született, most is ott él az édesanyjával) hogyan lett a falu jegyzője? Be tud-e illeszkedni ebbe a miliőbe? A válasz: igen. Annál is inkább, mivel Vaja városias nagyközség. Idén (1995-ben) május 1-jén módjában állt megismerkedni, összebarátkozni a település értelmiségi dolgozóival. Úgy érzi, befogadták, megértik egymást. Az utca emberével, az „átlagpolgárokkal” is jól kijön.

Tegyük még hozzá: számára nem volt ismeretlen a falusi élet, amikor idejött. Az Államigazgatási Főiskola elvégzése után, 1993-ban Nyírpazonyban állt munkába előadóként. A jegyzői munkát is gyakorolta a népművészetéről híres Paszabon. Mondhatni: államigazgatási, jegyzői tapasztalatokkal gazdagodva érkezett Vajára. Talán előnyére válik, hogy a főiskolán elsősorban a jogi ismeretek és a szervezési dolgok érdekelték. Szerveznivalója ezen a településen is bőven akad. Főleg mostanában, ebben a pénzszűke világban, amikor viszonylag kevés pénzből sok mindent kell, vagy kellene megvalósítani.

Szervezi, irányítja a polgármesteri hivatal igazgatási munkáját, az állampolgárok által közismertebb ügyintézői munkát. Közvetve, vagy közvetlenül más helybeli ügyek intézésébe, szervezésébe is bekapcsolódik. Itt van például a szociális otthon megszervezése, pontosabban megteremtése.

Igény van rá. De mekkora igény! A magukra maradt idős emberek száma magas, a nyugdíjuk alacsony. A terv az, hogy egy üresen álló épületet felújítanak, átalakítanak, s itt helyezik el a szóban forgó öregeket. S nem csak a vajaiakat. A környező 4-5 falu idős emberei is ide jöhetnek, jöhetnének… A helyi önkormányzat tárgyalásokat folytat a Népjóléti Minisztériummal. Jó volna, de még milyen jó volna, ha a minisztérium anyagi támogatást adna 4-5-6 szabolcsi falu idős embereinek életéhez.

A szociális otthon jó néhány helybeli embernek munkahelyet is teremtene. Bekerülhet majd a nagyközség monográfiájába, hogy az otthon létrejötténél bábáskodott a helység jegyzője is. Az a jegyző, aki a XIX. század jegyzőmodelljét még ma is időszerűnek tartja, igaz, modern formában.

Véleménye szerint valamennyi településre érvényes: a jó jegyző éppen olyan fontos, mint a jó polgármester. Hozzáteszi: Vaján alpolgármester és aljegyző is van. Szerinte jó csapat intézi a település ügyes-bajos dolgait.

A huszonöt éves jegyző tizenéves korában szerette meg a sportot, a mozgást. Úszott, búvárúszó is volt. Versenysportja volt a tájékozódási búvárúszás. (Keveset tudunk erről a sportágról.) A laikusok is elképzelhetik: erő, ügyesség, találékonyság is kell e sportág gyakorlásához. A tájékozódási búvárúszók több esetben egy szál kötélen függve templomtornyokat, magas épületeket tataroztak. A jegyző úrnak azonban mostanában nem a vízisport a kedvenc időtöltése, hanem a lovaglás…

A zene külön világ, nem kimondottan áll közel a sporthoz. Hasznát és fontosságát mindenki egyaránt elismerheti. Történt pedig, hogy a külföldön is jól ismert Nyíregyházi Ifjúsági Fúvószenekar és Mazsorett Csoport tagokat toborzott. A híres, nevezetes Tonté László karnagy volt a vezető.

Ficsor László is jelentkezett a zenekarba és a kürtjével szolgálta a zeneszeretők népes táborát. Az ifjúsági zenekarból „kiöregedett”, de a családban most is van egy képviselője a zenének: a húga, Erika zenetanárnő, zongora szakon végzett. Itt említjük, hogy bátyja, József a Spartacus diszkoszvetője, a barcelonai olimpiára is kijutott. Van egy nővére is, Piroska, aki kereskedő.

Édesanyja Nyíregyházán él lakótelepi lakásban. Ide jár haza, ám többnyire csak hétvégeken.

Ha a terveiről kérdezzük, ezt mondja: első éves hallgató a jogi egyetem levelező tagozatán, Szeretné megszerezni a jogi diplomát, pontosabban a szaktudást, aminek jegyzőként is hasznát veszi. S talán egyszer csak Vaján telepszik le…

 (Szabolcs-Szatmár-Beregi Almanach 3. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 1995.)