Győrtelek

A „majdnem város” Győrtelek község klasszikus arcvonásokkal rendelkező, fanyar, szívből jövő humorral megáldott jegyzője 1950. március 9-én született Kiss Ilona és Tóth Mihály egyetlen fiaként. Édesanyja ma már nyugdíjas háztartásbeli, édesapja, a volt tsz-tag, 55 évesen távozott körükből. Felesége, Hegyaljai Olga, az önkormányzat gondnokságának vezetője. Idősebbik gyermekük, Csaba, 28 éves, Nyíregyházán dolgozik tanári diplomájának megfelelően számítástechnikai programozóként. Leányuk, Anita 21 éves, és a Nyíregyházi Főiskola hallgatója számítástechnika–könyvtár szakon.

Tóth Károly 1968-ban érettségizett a nyíregyházi Széchenyi István Közgazdasági Szakközépiskolában, majd az OTP fehérgyarmati fiókjában helyezkedett el mint hitel ügyintéző. A kötelező sorkatonai szolgálat munkáját 1971–73-ban szakította meg. Leszerelése után az akkori Járási Hivatal igazgatási osztályán, Mátészalkán mint igazgatási előadó tevékenykedett. Számára az itt végzett munka jelentette és jelenti ma is köztisztviselői pályája kezdetét. A kor szokásainak megfelelően, 1977-ben munka mellett végzi el a tanácsakadémiát, a későbbi Államigazgatási Főiskola elődjét. A hivatal felszámolását követően, 1983-tól a Közös Községi Tanács igazgatási csoportját vezeti Ököritófülpösön. Még abban az évben különbözeti vizsgát tesz az Államigazgatási Főiskolán, majd 1989-ben megbízott tanácsi vb-titkár lett.

A rendszerváltozást követően 1990-ben már a győrteleki székhelyű körjegyzőség körjegyzője, majd a település kiválása után 2000-től a község jegyzője. Ugyanebben az évben – ötvenévesen – közigazgatási szakvizsgát tesz az akkori körülményeknek megfelelően.

A község lakóinak a megélhetését az egykori tsz biztosította. Ennek az 1997-ben bekövetkezett felszámolása óta a családok napi szociális gondjai csak szaporodtak. A visszakapott, általában 17 és 25 aranykoronás földeken egyéni gazdálkodás keretében kukoricát és búzát termesztenek. Az a 6 magángazdálkodó, aki rendelkezik a földműveléshez szükséges gépekkel, végzi a falu gazdái számára a szántási, vetési boronálási munkálatokat. A munkaképes lakosság fő foglalkoztatója az ápoló-gondozó otthon és az önkormányzat. A két intézmény közel száz család megélhetését biztosítja.

A közel 1800 főt számláló lakosság részére évente 50 millió forintot fizetnek ki segély címén. Az etnikai kisebbséget közel 700 személy jelenti a faluban. Győrtelek helyzetét mindennél jobban illusztrálja az, hogy törekvéseik ellenére szerepelnek a legelmaradottabb térségek listáján.

Az évi 215 millió forintos költségvetésből csak pályázati pénzek megszerzésével tudnak előbbre lépni, így a modern irodatechnikát – ha a helyzet megkívánja – pályázatok írására használják fel. E munkájuk eredményeként sikerült a saját pénzforrásukat kiegészítve például a felső tagozatos iskolaépületben tornatermet kialakítani. Ugyancsak pályázati pénzek megszervezésével építették ki a községben a telefon- és gázvezeték-hálózatot.

Az összesen 9 tanteremben 180 gyermek tanul. Az 50 személyre tervezett óvodában rendszeresen 60, vagy annál több az ott nevelt palánták száma. A községnek saját orvosi rendelője van, vállalkozó orvossal. A védőnői hálózat körzeti rendszerben működik a faluban. Pályázaton kapott pénzen cserélték ki 2002-ben a községháza számítástechnikai berendezéseit, így ma az ott dolgozók a legmodernebb gépeken végezhetik mindennapi munkájukat, amit korlátlan internet-hozzáférés is segít.

Győrtelek községben az utak szilárd burkolatúak. Minden utcában a vezetékes ivóvíz, a villany, a telefon és a gáz rendelkezésre áll. Készen van és használják a szennyvízhálózat gerincvezetékét, amihez a csatlakozó részeket még ebben a ciklusban szeretnék kiépíteni. Ebben számítanak a szomszédos községek – Géberjén, Fülpösdaróc és Tunyogmatolcs – önkormányzatainak és lakosainak segítségére is.

Terveik közt szerepel még a műemlékké nyilvánított Csizmadia-kúria felújítása, ahol a községháza működhetne. Jelenleg 22 millió forintjuk van erre a célra, de a bekerülési költség 40 millió fölött van. A további támogatásokra már beadták a pályázatukat. A 49-es főútvonal nagy forgalma miatt szeretnék kiépíteni a kerékpárutat, hisz nem jobb a helyzet itt sem, mint a szomszédos településeken. Szeretnének előbbre lépni a Holt-Szamos hasznosításában, de erre a kizárólagos állami tulajdon miatt jelenleg kicsi az esélyük.

Tóth Károly úr büszkén említi, hogy 20 község összefogásával kiépítették a kistérségi informatikai hálózatot, ami 54 tévécsatorna elérését, 7 rádióadó vételét, internetszolgáltatást, helyi távbeszélő forgalmat tenne lehetővé.

Kevéske szabad idejében horgászik, és szívesen publikál a Jegyző című szakmai lapban. Győrtelek község jegyzője 30 éve a közt szolgálja. Teszi mindezt emberségből, hivatása szeretetéből fakadóan.

 (Szabolcs-Szatmár-Beregi Almanch 16. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2003.)