Kósa Attila

Kereskedelmi igazgató

Györtelek

A nyírmeggyesi Parmen Zrt. termékeinek széles skáláját, színes palettáját tárja elém. A konzervgyártással foglalkozó cég a térség kertészeti kultúráihoz alkalmazkodva vásárolja és dolgozza fel mindazt, ami mifelénk terem. A kereskedő pedig piacot keres közel és távol. Egészen a messzi Baltikumig ismerik a Parmen logójával megjelölt befőttesüvegeket. Kósa Attila szavaiból elém rajzolódik munkaadója tevékenysége, figyelmem azonban elkalandozik. Követi tekintetemet a háta mögött a falon függő képre.
− Megnéztem az interneten a többit is − adok új irányt a beszélgetés folytatásának.
− Az eddigi munkáimból láthatott válogatást, ez is közülük való − pihen meg rajta a szeme. Egyáltalán nem esik nehezére a témaváltás. A képen két karcsú nőalak. Mozdulataik, testtartásuk mint játszadozó delfineké. A kandallóban meghitten lobogó tűz lángjának fényétől szinte életre kelnek. A testeket megrajzoló ívek, mint a vízben fodrozódó hullámokon megcsillanó fény.
Kósa Attila a szomszédban lakó szülei közül az édesapja pályájához maradt közel. Ő − divatos szóval − az “input” oldalon állt, konzervgyárak beszállítójaként, felvásárlókat koordinálva. A gimnazista kamaszt azonban annak idején az alkalmazott grafika vonzotta.
− Szabó Gábor tanár úr látta meg bennem a tehetséget − fordul ismét felém. − A mátészalkai Esze Tamás Gimnázium másodéves növendékeként már bejártam Nyíregyházára a rajz tanszékre, hogy fejlesszem a tudásomat. Ám mindössze 18 diákot vettek fel, és a száznál is több jelentkezőből én nem kerültem közéjük.
Nincs lemondás a hangjában. A Mezőgazdasági Főiskolán szerzett végül diplomát, és megtalálta helyét a társadalmi munkamegosztásban. A tehetség, az igazi tehetség egyik legfontosabb ismérve, hogy utat talál magának a kibontakozásra. Kósa Attila nemhogy nem tette le az ecsetet, a festést ugyanott folytatta, ahol abba se hagyta.

− Még talán jobb is így, mert a művészvilágban több erőfeszítést kell tenni az érvényesülés, a megélhetés érdekében, időnként méltatlan módon − összegzem, amit a munkásságáról mesél.
− Én is így látom − mosolyog egyetértően. − A szülői házból hozott tapasztalatok és a tanult szakmám biztonságot ad. Sokáig magam is gazdálkodtam, ma már inkább csak a kis bogyós fajtagyüjteményemben lelem örömömet.
Teljesen elnavigálunk a termeléstől és a kereskedelemtől. Ismét a festménye felé fordulva elmondom neki, amit már akkor gondoltam, amikor a neten nézegettem a képeket.
− Olyan mozdulatokat gondolok az alkotás módjára, mintha egy kard hegyére kötözte volna az ecsetet. Lendületes ívekből kelnek életre ezek az ugyancsak lendületes ívben mozduló lánytestek.
− Mástól is hallottam már, hogy sajátságos az ecsetkezelésem. Én ilyen vagyok… Hadd tegyem hozzá, még a szakmában megszokott és használt különleges festőszerszámokat se nagyon használom.
− Végül is akad aki egyszerűen az ujját “alkalmazza”, vagy az ecset másik végét − gondolkodom hangosan.
Mielőtt elmerülnénk a módszertanban, kezembe veszem az asztalon heverő profi munkára is alkalmas Nikon fényképezőgépet. Érti a célzást.
− Igen, mondják a barátaim is, hogy az ecsetet felcseréltem objektívre. Nem cseréltem fel, egyszerűen arról van szó, hogy az objektívvel éppúgy megragadható a bennünket körülvevő világ és mindkettővel ábrázolható.
Kézbe vesz egy nagyalakú nyomatot. A háttérben esküvői jelenet elmosódott vonalakkal ifjú pár. Az előtérben nagyon is élesen egy mosolygó, mégis szomorú leányarc.
− Azelőtt egy hónappal halt meg a kedvese − kommentálja a felvételt.
Az első kép, amely megállásra késztet, elgondolkodtatóan szomorú. Az összes többi − azok is, amelyeken ő maga van − vidám, dinamikus, adrenalintól fűtött mosolygós embereket ábrázol. Közöttük is a legfelszabadultabbak, amelyeken ketten kedvesével, a Mátészalkán kozmetikusként dolgozó Zemlényi Judittal néznek a lencsébe.

Mozgalmas színes életet él Kósa Attila a Holt-Szamos parti otthonában. Teszünk egy sétát a havas lucskos avarral borított parton. Beszél a következő nagy szenvedélyéről a motorozásról, a társaságról, amellyel útra kél, ha kinyílik az idő. Fiatalabb korának merészebb stílusáról, a mostanra lenyugodott  tempóról. Elnéz a messzi nádak felé, és magát is meglepi: tavaly nem pecáztam… A kert végén egy bő hektáros földdarabnál megtudom, hogy intenzív öntözött cseresznyéskertet tervez bele. Úgy előtör belőle a kertész, meg a kereskedő, mintha egész délután másról se beszéltünk volna. Állunk a csónakja mellett. Valahonnan az akác teteje felől, mint kis propeller ereszkedik alá egy levél. Röpte a vízben hangtalan pöttyenéssel ér véget. Apró hullámocskák hátán fényívek kelnek életre, mint odabenn, a falon függő kép delfinlányainak testén.

 (Északkeleti Almanach 29. kötet In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2013.)

Hasonló

Égi áldás az özvegyasszony házasságára

Ilus málnát, szamócát, medvehagymát árult a piacon, de Károly inkább a kezét kérte meg Ilus még akkor sem tudott örülni, mikor a postás meghozta az első nyugdíját. Minek? Éppen annyit... Tartalom megtekintése

Virágvasárnap Vatikánban a Szent Péter téren

Pálmaágakból lefektetett szőnyeg a Bazilika lépcsőin, olajágakkkal integető ünneplők Ilyen meghívót kap a vendég, ha a jó sorsa Rómában egy zarándokszállásra viszi. A Casa per ferie delle Suore Missionarie Pallottine néhány... Tartalom megtekintése

Varázslat

Huszár Boglárka alkotása 60×60 cm. olaj, vászon. Nem is tudom mióta  áll  ez  a  nagyon  régi  épület,  kicsit  elvarázsolt  szépségével   kastély,  kicsit  bástya szerű  repkénnyel  befutott oldalával.  Az idő ... Tartalom megtekintése

Az út  

Tüttő József alkotása Szinte  meggyötört  arcok,  holott  egy  életút  harcosai  a  születéstől  a  végsőkig.  Egyetlen  ember  akinek  annyiszor változik az  arca,  ahány állomást  tudhat  maga mögött.  Hogy sejthetnénk  gyermekkorban,  milyen ... Tartalom megtekintése

Hegyet hágék, lőtőt lépék, a sárkány farkán túráztam

Megtépett sziklák, leszakadt hegyormok, madeirai séta egy csángó ima ritmusára Légvonalban… Ha valahol tényleg látni is lehet, mit jelent ez a kifejezés, az a Ponta de São Lourenço, azaz a... Tartalom megtekintése

Pomaranski Luca portréja

Huszár Boglárka alkotása Csak általánosságban  szabad  beszélni, én  mégis  a portrézást  találom a legizgalmasabb alkotói  munkának.  Huszár  Boglárka  ragyogó   képet festett  Lucáról,  aki csak  éppen  bekukkantott  a  vászonra, hogy ... Tartalom megtekintése

Győr Bécsi kapu tér. Egy csepp harmónia

Hargitai Beáta alkotása Győr talán legszebb tere a Bécsi kapu tér. Szinte minden épülete műemlék, barokk, copf, és kora klasszicista stílusú homlokzatokkal. (Wikipédia) A tér  ragyogása,  elegánsan hangolt  épületei  a ... Tartalom megtekintése

Egy kis nyelvészkedés a Piña Coladaval kapcsolatban

Szűrt ananászt jelent magyarul, szögezném le Móricka kedvéért… …akinek mint tudjuk, mindenről ugyanaz jut eszébe. Felhívnám továbbá a figyelmét az “ ñ ” betű kalapocskájára, ami által “ ny “-ne... Tartalom megtekintése

Történetek a füstölődő szalonnatáblák mellől

A régi házak padlásai mindig is kincseket rejtettek és rejtenek magukban Éreztem én ezt már gyerekkoromban, ugyanis állandóan azon  siránkoztam, hogy mikor mehetek már fel én is a hijúba, ami... Tartalom megtekintése

Pince bejárat, Tokaj

Bíró  Ernő alkotása 30×42 cm, akvarell Ebben a rémítően  szomorkás időben  vágyódva  nézhetünk  erre  a  Bíró Ernő  által   megpingált  képre. Kirobbanó  fényekben  pompázik   a  pince  tetején  dúsan  hajtó ... Tartalom megtekintése