Lőkös Mihály

Vállalkozó

Nagyecsed

szszb_33_es_lokos_mihaly.jpgEgy városnéző túra legfontosabb állomásai lehetnének azok az építmények, vagy felújítások, melyek a Lőkös és társa Kft. nevéhez köthetők. A mögöttünk hagyott években, évtizedekben hozzájárultak ahhoz, hogy a lápszéli település szépüljön és gazdagodjon általuk.

A vállalkozó terepjárójával hajtunk. A kormánynál a fiatalabbik veje, Mosolygó Péter. Nevéhez méltóan optimizmust sugárzó ember. Lassít egy-egy objektumnál, apósa sorolja: ez itt a családsegítő központ, mindjárt látjuk a bölcsődét, következik az orvosi rendelő… Nem győzök jegyzetelni. A közösségi ház, az iskola… Társaságunkban van Mészáros Gábor alpolgármester, egyszerűbb, ha az ő összefoglalóját idézem: “mindig az elsők között jött számításba a cég, ha valami fontos dolog volt készülőben Nagyecseden, és soha nem csalódtunk egymásban.”

A cégtábla egy tüzép telep kapuja mellett látható a kerítésen. Semmi rendkívüli, a kor követelményeinek megfelelő árúválaszték mutatja magát a hosszú udvaron. Ami nem mindennapos, arra az irodában derül fény. Lőkös Mihály felé szeretet és tisztelet árad a bentlévőktől. Bemutat a másik vejének is, Papp Sándornak hívják. Ha van ízig-vérig családi vállalkozás akkor a Lőkös és társa Kft. mindenképpen az. Itt dolgozik az egyik lánya is, Mosolygóné Enikő, a tíz éves Lara, és az öt esztendős  Eszter édesanyja. A másik lánya Pappné Emese, a mátészalkai Polgármesteri Hivatalban a pénzügy munkatársa. Ő az édesanyja az egyetlen fiúunokának, a 13 éves Dávidnak.

A házigazda a teljes család bemutatását a feleségével, lánykori nevén Bíró Katalinnal folytatja. Velős rövidséggel csak így: “ő a Főnök”. Ezt már az ő irodájában mondja, ahol hellyel kínál. Óvatosan lépked, minden mozdulatára vigyáz, időnként úgy tűnik, mintha fájdalmat érezne. Mielőtt folytatná családja, és a cége bemutatását, egy rövid mondattal utal rá, hogy négy éve utolérte őt is egy, a menedzserekre gyakran leselkedő betegség. A párja az, aki a kft.-vel kapcsolatos feladatokban segítségére van ezekben a nehéz időkben. 1974-ben kötötték össze az életüket. Lőkös Mihály szobafestő és mázoló szakmát szerzett, később pedig mestervizsgával tett tanúbizonyságot hozzáértéséről. Az életpálya egy vállalkozó lelkületű ember fejlődésének története, az önmegvalósítás példája. “Ahol munkát vállaltam, ott magától értetődően más szakmák mestereire és várt feladat, és hamarosan öszeállt az a csapat, amelynek tagjaival komplex megbízatásokat is megvalósítottunk.” A rendszerváltás előtti kisiparos, a rendszerváltás utáni vállalkozó elődje. A ma is létező és tegyük hozzá prosperáló cég 2001-ben alakult. 300 millió körüli éves árbevételével, harminc alkalmazottjával nem csak a városban, hanem a kistérségben is a nagyok egyike.

Az irodában, sőt a hozzá vezető folyosón is vadásztrófeák vonzzák a látogató tekintetét, és idéznek szép emlékeket tulajdonosuknak. Lőkös Mihály arca a tárgyilagos termelési és kereskedelmi ismertető után felszabadulttá és mosolygóssá válik. Szívesen mond el néhány kalandját. “Azt a gímszarvast a lápban lőttem, mutat a gyönyörű agancsra a falon.” “Akkora volt, mint egy ló” igazolja az élményt Enikő, aki benéz egy pillanatra a szobába. “A Főnök 200 méterről meglövi az őzet”, csatlakozik hozzá a férje. A Főnök… A vőnek is főnök. A kétségbevonhatatlan tekintélyű családfő. Képeket nézegetünk egy albumban. A vadászbarátok között láthatóan a középpontban. “Mindenki kapott abból a szarvasbikából” nevet, amikor felteszem a kérdést elég naívan: mi lett azzal a rengeteg hússal. Természetesen a vejei is vadásznak. Fájdalom ide vagy oda, manapság is kimegy a lesre.

Csapong a beszélgetésünk család, szakma, vadászat, főzés között, ám kiderül, a fábiánházi lovardát látni kell, hogy a vendég ne maradjon le projektjeik közül arról, ami csúcstrófeának számít.

A láp égerfái után egy kőhajításnyira már akácok és homokdombok között hajtunk. A lovarda kerítése, az épületek, mind mind bontott téglából készültek. A komplexum összes része olyan tervek alapján valósult meg, amelyek minden nemzetközi szabványnak megfelelnek. Meghökkentő, hogy a kifutó talaja pontosan hány összetevő által lesz alkalmas a tréningre, és ezek után talán érthető, hogy az istálló padozata pata-barát aszfalt.

Az egykori szobafestő és mázoló, aki már ifjú korában is más szakmák tudóival ment dolgozni, itt se nagyon bízott semmit másra. A kovácsolt vas, a míves famunka, és minden, ami a lovak és gazdáik kényelmét szolgálja, a csapatot dicsérik, Lőkös Mihály csapatát. Hazafelé hajtva még lassítunk egy egy épületnél “és ezt is mi csináltuk, igaz, Főnök?” fordul a Mosolygó vő az apósához.

“Ez az én kis birodalmam” összegzi a látottakat vendéglátóm. Derű ül az arcán. A fiatalember szolgálatkészen nyitja ki a kocsit mellette. Ekkorra már a az iroda ajtajában várja a család, a kft…

Szerző: 2018. 01. 17.
Ha még nincs közöttünk, csatlakozzon most az Unokáink is olvasni fogják oldal kedvelőihez a Facebookon!

Hasonló

Valahol a Hargitán

Ősz Zoltán alkotása Pasztell, 2009. Talán minden mese így kezdődik,” hogy valahol messze, az üveghegyen is túl” …valóban, a távolság, az érzékelhető messzeség, amit csak szemünk képes befogni a mindenek... Tartalom megtekintése

Hitler Sasfészke Berchteschgadenben

Elérhetetlen, megközelíthetetlen, bevehetetlen… Már-már népmesei jelzők is feltűnnek az egykori náci vezető Salzburg mellett, ám mégis Bajorországban felépített rejtekhelyével kapcsolatos legendákban. Még a háború után is jó ideig megismerhetetlen volt... Tartalom megtekintése

Alkonyattól pirkadatig

Tüttő József alkotása60x90cm Olaj/MDF. A téma örök, a feldolgozások többsége ismert, de ez az egyéni, összetéveszthetetlen stílre fel kell kapni a fejet!!! A komor színhasználattal az állatok robusztussága is alátámasztott, a... Tartalom megtekintése

Karcolatok…

Huszár Boglárka alkotása 60×45 cm. Olaj, vászon. Arannyá vált a test, mint istenek szobrai a csendesen pislogó gyertyafényekben, amik hidegen sütnek és égetnek, marva a szem zugait, és piszkálva a... Tartalom megtekintése