Jármi

A gombostűtől a repülőgépig  szinte minden megtalálható a jármi Vasudvarban. Kovácsék vasudvarában. A házigazda duplán kovács, illetve Kovács. A neve és az eredeti foglalkozása egybevág. S mestersége címere, a fújtató ma is megtalálható − mi több: működik is − az udvar egy kisebb helyiségének szegletében.

Szatmárból, Beregből és máshonnan is gyakran jönnek ide a vevők hiánycikknek számító csavarokért, pántokért, építkezéshez szükséges anyagokért. Jármi község szélén, közvetlenül a Mátészalka felé vezető út mentén található Kovács János Vasudvara. (Írhatjuk nagy betűvel, hiszen ez a cég, pontosabban a családi vállalkozás elnevezése.)

A kövesút mentén hatalmas, esztétikus, figyelemfelkeltő, de figyelmet el nem vonó tábla hirdeti, hogy itt a Vasudvar, érdemes itt a gépkocsival utazóknak megállni, a busszal utazók pedig alkalomadtán visszatérhetnek ide. A bejárat mellett fák, virágok vonzzák a tekintetet, a lakás szép és otthonos.

Az utcára néző üvegfal keretei fémből vannak, a házigazda kezemunkája látható itt is. Az egyik szobában mutatós virágtartók, kovácsolt vasak, díszítő elemek nyújtanak szép látványt. Egy zöld színű kandalló előtt hosszú percekre érdemes megállni. A gyönyörű és hasznos létesítményt persze egy másik szakma kitűnő művelője építette. Az előszobában formás, karcsú agyagkorsók, “csecses” korsók sorakoznak. A háziasszony gyűjtőszenvedélyének is köszönhetően. S még megemlíthető, hogy Kovács úr képeket és festményeket gyűjt. Hasznos hobbiként.

Még mielőtt végigmennénk az udvaron és bemutatnák a vállalkozót, meg a vállalkozást, említsük meg azt, hogy ezt a nagy értéket két állat (is) őrzi. Az egyik egy nem különösebben érdekes német juhászkutya. A másik állat azonban ritka hazánkban. Ez a kaukázusi farkaskutya. Borjú nagyságú, és valóban a szürke farkasra emlékeztet. Barátságtalan, nem csóválja a farkát, mély hangján morog az idegenre, s gyermekujj nagyságú fogait csattogtatja. Persze neki ez a dolga.

Az udvaron egy kis bolt, jókora eladótérrel. Aztán jönnek a műhelyek, a raktárak. Többnyire fedett helyen áll a készlet, hogy ne marja a rozsda, hogy ne romoljon a minőség.

A kert végében, egy jól körbekerített részen egy új beruházás nyomai bontakoznak ki. Egy jókora daru is itt található, építőanyagokat, majd tonnányi vasakat repíthet a magasba. Korszerű kisüzemet, vagy középüzemet képzelhetünk ide, ha Kovács úr megkapja a kellő támogatást. E sorok írójának bőven van összehasonlítási alapja. Így bátran mondhatja: a jelenlegi Vasudvar a megvalósult üzemcsarnokkal akkora lehet, mint az egykori SZÁÉV, vagy KEMÉV lakatosüzeme. Akkora méreteit, és talán jelentőségét illetően is.

Ami pedig a családot illeti: a feleség mindenes a vállalkozásban, a fiú főleg a műhelyért és a szállításért felel. A lány a boltot vezeti, s a bolti pénztárt kezeli.

S próbáljuk meg felvázolni Kovács úr életútját. A helyi tsz-ben kovács, később ezermester, még később műhelyvezető volt. A hetvenes évek közepén sokáig vezette a gépműhelyt. Előtte persze a lakatos- és a hegesztő-szakmát is elsajátította.

Mindent tud erről az ősi alapanyagról, a vasról. Természetes, hogy a lovak patkolásához is ért. Hangsúlyozza, hogy kovácsfújtatóját újabban ventilátor hajtja. Szerénytelenség nélkül állítja, hogy néhány munkája igen mutatós, a vasból ugyanis sok mindent „ki lehet hozni”. A paposi református templom haranglábjának elkészítése például mesterségbeli tudást, kézügyességet igényelt. Vásárosnaményban a butiksor kirakatait is sikerült jól megcsinálnia, jóleső érzés tölti el, ha elsétál, vagy gépkocsival elsuhan itt.

Téved, aki azt hiszi róla, hogy újgazdag. Már 1972-ben elkezdte az iparűzést másodállásban. Sokat dolgozott hétvégeken is, s állatokat tartott, kitartó munkával gyűjtötte a pénzt, így jött össze az alaptőke a vállalkozáshoz. Vállalkozása 1991-től működik Vasudvarként.

A kezdetben sokan túl merésznek tartották, hogy belevágott ebbe az üzletbe. A kétkedők azt mondták: „Ki jön ide vásárolni, rendelni?” De jönnek, jó a kereslet. Sőt, néhány megrendelést kénytelen volt visszautasítani. Ezért is akar egy 400 négyzetméter alapterületű létesítményt építeni. Tervei szerint műhely, raktár, iroda és szociális helyiség lesz benne. Ha terve valóra válik, újabb tíz embernek ad majd munkát.

Gyakran van beszerző körúton, üzleti úton. Különösen Borsodban és Nógrádban építette ki kapcsolatait. Ezeknek a kapcsolatoknak a vásárolók, a megrendelők is hasznát veszik.

(Szatmári Almanach 1. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 1994.)