Jakab Károly

Menedzser, szövetkezeti elnök,

Jármi

szszb_04-162_jakab_karoly.jpgFejlődőképes település Jármi, melynek nemcsak a fő-, hanem a mellékutcái is szépen rendezettek. Öröm a faluban szétnézni. Az új iskola szomszédságában a Kölcsey út sarkán áll a Jakab család szép lakása. A kerítést trombitavirág szövi be, az udvaron sok virág, értékes örökzöldek, cserjék. Látszik, hogy a házigazda kertészmérnök.

Jakab Károly 1944-ben, Kántorjánosiban született. Itt töltötte gyermekkorát testvéreivel, Erzsébettel és Istvánnal. Édesapja gazdálkodó ember, majd a termelőszövetkezetben állattenyésztési brigádvezető volt. Édesanyja, Konc Zsuzsanna Nagydobosról került a faluba. A Jakab és a Konc család is azon tehetősebb családok közé tartozott, ahol már 1945 előtti években is megvolt a lehetőség és igény arra, hogy gyermekeiket taníttassák. Így kerültek ki tanítók, lelkészek a családból. Természetesnek tűnt tehát, hogy szülei őt is az általános iskola elvégzése után középiskolába küldjék. Pedig nagyot fordult addigra a világ. Az 50-es évek testet, lelket megnyomorító túlkapásai szülei, nagyszülei fölött sem múltak el nyomtalanul.

A jó nevű és hírű nyíregyházi Kertészeti Technikumba került, ami igazi „jellemformáló kohó” volt számára. Ma is meghatódva beszél osztályfőnökéről, Bárány Gyuri bácsiról, aki több volt mint tanár, pótolta a szülőt, a barátot is. Itt érettségizett és kapott technikusi oklevelet 1962-ben. Apja kívánságára a tanárképző főiskola biológia-technika szakára jelentkezett és nyert felvételt.

Szeptemberben azonban egy merész gondolattal a tanárképző helyett az akkor induló Felsőfokú Mezőgazdasági Technikumba jelentkezett át, és itt végzett hatvanötben. Majd a főiskolává válás után ugyanott szerezte meg a kertész üzemmérnöki szak mellé a növényvédő üzemmérnöki szakot is. A jármi téesz ösztöndíjasaként került a nagyüzembe, ahol gyakornoki éveit is töltötte, s ahol főagronómusként, főkertészként, főmezőgazdászként dolgozott. Ezerkilencszáznyolcvanötben a szövetkezet elnöke lett.

A napi munka mellett végezte Budapesten a mérnöktovábbképző négyéves kurzusát. Sokat nélkülözte ilyenkor a család, amelyre csak az esti órákban, vagy hétvégén tudott időt szakítani. Pedig saját bevallása szerint is családcentrikus. Felesége Szűcs Mária magyar-történelem szakos tanárnő, nagyecsedi származású. Hogyan találtak egymásra? Gyerekkori szerelem  − mondja tömören a házigazda. Feleségének Kántorjánosiban voltak rokonai, itt ismerkedtek meg. Ezerkilencszázhatvannyolcban kötöttek házasságot, fogták meg egymás kezét, s nem engedték el azóta sem. Házasságukból annak idején két fiú született. Az idősebb fiú, Károly Róbert már végzett jogász, ügyvédjelöltként dolgozik Szegeden, s készül a szakvizsgára. A kisebbik, Zoltán még egyetemista, jogot hallgat, ugyancsak Szegeden.

A fiúkról szólva érdekes epizódként említi, hogy István öccse is iskoláival, szakmaválasztásával mindenben az ő nyomdokait követte. A privatizációval a kántorjánosi, régi, kiterjedt gazdaságot újra birtokba vette. Közel 100 hektár  − szántó, gyümölcsös, erdő  − amelyen most gazdálkodik.

A mai napig híve az egymást segítő szövetkezésnek, hisz az érdekeken alapuló társulás nem idegen a magyar paraszttól, szögezi le meggyőződéssel. A farmgazdaság és gazdálkodás, valamint azok szövetségének jó példáját látta azon a háromhetes tanulmányúton, amelyet Franciaországban töltött. Az itt látottak jobban megerősítették eddigi hitét. Ennek ismeretében, valamint az erdőművelésre vonatkozó hatályos törvények betartásával kezdte meg családi, baráti alapon az erdőszövetkezet létrehozását, melyhez  − látva ennek előnyeit  − az erdőtulajdonosok nagy része is csatlakozott. A megyében első között alakult meg 1992-ben a „Jánosierdő” szövetkezet, amelyet eredményesen vezet.

Több lábon állás mindig is jellemezte a házigazdát. Ezért is indította újra egy társulási formában a termelőszövetkezet műanyagüzemét, ahol az elhasznált műanyaghulladék újrafelhasználása folyik. A gazdasági hasznosítás mellett nagy az üzem környezetvédelmi jelentősége is. Kár, hogy ezt a kormány Magyarországon még nem dotálja. Egész életfilozófiáját, eddigi munkáját, a jövőre vonatkozó terveit is nagyszerűen fejezi ki az angol gondolkodótól származó idézet, ami évek óta irodájában van  − mondja végezetül. „Aki két kalászt termel ott, ahol eddig csak egy termett, többet tesz hazája javára, mint egy hadvezér, aki száz csatát nyert.”

 (Szabolcs-Szatmár-Beregi Almanach 4. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 1996.)
Szerző: 2018. 01. 17.
Ha még nincs közöttünk, csatlakozzon most az Unokáink is olvasni fogják oldal kedvelőihez a Facebookon!

Hasonló

Az út  

Tüttő József alkotása Szinte  meggyötört  arcok,  holott  egy  életút  harcosai  a  születéstől  a  végsőkig.  Egyetlen  ember  akinek  annyiszor változik az  arca,  ahány állomást  tudhat  maga mögött.  Hogy sejthetnénk  gyermekkorban,  milyen ... Tartalom megtekintése

Pomaranski Luca portréja

Huszár Boglárka alkotása Csak általánosságban  szabad  beszélni, én  mégis  a portrézást  találom a legizgalmasabb alkotói  munkának.  Huszár  Boglárka  ragyogó   képet festett  Lucáról,  aki csak  éppen  bekukkantott  a  vászonra, hogy ... Tartalom megtekintése

Pince bejárat, Tokaj

Bíró  Ernő alkotása 30×42 cm, akvarell Ebben a rémítően  szomorkás időben  vágyódva  nézhetünk  erre  a  Bíró Ernő  által   megpingált  képre. Kirobbanó  fényekben  pompázik   a  pince  tetején  dúsan  hajtó ... Tartalom megtekintése

Emlék

Ősz Zoltán alkotása 25×30 cm, pasztell. 2024 “Jaj, a gyerekkor mily tündéri kor volt: egy ködbe olvadt álom és való, ha hullt a hó az égből, porcukor volt, s a... Tartalom megtekintése

Csend a sziklák tövében

Biszák László alkotása 35x60cm. Lüktető  világunk   tele  van  meglepetéssel,  olyannyira,  hogy  belefér  bármilyen  szokatlan  torz,  pszicho,  sci fi,  csak  rettentsen! Nehéz  elhatárolódni,  nehéz kimaradni,  így  azután     egyszer... Tartalom megtekintése