Tüttő József alkotása Szinte meggyötört arcok, holott egy életút harcosai a születéstől a végsőkig. Egyetlen ember akinek annyiszor változik az arca, ahány állomást tudhat maga mögött. Hogy sejthetnénk gyermekkorban, milyen ... Tartalom megtekintése
Jakab Károly
Menedzser, szövetkezeti elnök,
Jármi
Fejlődőképes település Jármi, melynek nemcsak a fő-, hanem a mellékutcái is szépen rendezettek. Öröm a faluban szétnézni. Az új iskola szomszédságában a Kölcsey út sarkán áll a Jakab család szép lakása. A kerítést trombitavirág szövi be, az udvaron sok virág, értékes örökzöldek, cserjék. Látszik, hogy a házigazda kertészmérnök.
Jakab Károly 1944-ben, Kántorjánosiban született. Itt töltötte gyermekkorát testvéreivel, Erzsébettel és Istvánnal. Édesapja gazdálkodó ember, majd a termelőszövetkezetben állattenyésztési brigádvezető volt. Édesanyja, Konc Zsuzsanna Nagydobosról került a faluba. A Jakab és a Konc család is azon tehetősebb családok közé tartozott, ahol már 1945 előtti években is megvolt a lehetőség és igény arra, hogy gyermekeiket taníttassák. Így kerültek ki tanítók, lelkészek a családból. Természetesnek tűnt tehát, hogy szülei őt is az általános iskola elvégzése után középiskolába küldjék. Pedig nagyot fordult addigra a világ. Az 50-es évek testet, lelket megnyomorító túlkapásai szülei, nagyszülei fölött sem múltak el nyomtalanul.
A jó nevű és hírű nyíregyházi Kertészeti Technikumba került, ami igazi „jellemformáló kohó” volt számára. Ma is meghatódva beszél osztályfőnökéről, Bárány Gyuri bácsiról, aki több volt mint tanár, pótolta a szülőt, a barátot is. Itt érettségizett és kapott technikusi oklevelet 1962-ben. Apja kívánságára a tanárképző főiskola biológia-technika szakára jelentkezett és nyert felvételt.
Szeptemberben azonban egy merész gondolattal a tanárképző helyett az akkor induló Felsőfokú Mezőgazdasági Technikumba jelentkezett át, és itt végzett hatvanötben. Majd a főiskolává válás után ugyanott szerezte meg a kertész üzemmérnöki szak mellé a növényvédő üzemmérnöki szakot is. A jármi téesz ösztöndíjasaként került a nagyüzembe, ahol gyakornoki éveit is töltötte, s ahol főagronómusként, főkertészként, főmezőgazdászként dolgozott. Ezerkilencszáznyolcvanötben a szövetkezet elnöke lett.
A napi munka mellett végezte Budapesten a mérnöktovábbképző négyéves kurzusát. Sokat nélkülözte ilyenkor a család, amelyre csak az esti órákban, vagy hétvégén tudott időt szakítani. Pedig saját bevallása szerint is családcentrikus. Felesége Szűcs Mária magyar-történelem szakos tanárnő, nagyecsedi származású. Hogyan találtak egymásra? Gyerekkori szerelem − mondja tömören a házigazda. Feleségének Kántorjánosiban voltak rokonai, itt ismerkedtek meg. Ezerkilencszázhatvannyolcban kötöttek házasságot, fogták meg egymás kezét, s nem engedték el azóta sem. Házasságukból annak idején két fiú született. Az idősebb fiú, Károly Róbert már végzett jogász, ügyvédjelöltként dolgozik Szegeden, s készül a szakvizsgára. A kisebbik, Zoltán még egyetemista, jogot hallgat, ugyancsak Szegeden.
A fiúkról szólva érdekes epizódként említi, hogy István öccse is iskoláival, szakmaválasztásával mindenben az ő nyomdokait követte. A privatizációval a kántorjánosi, régi, kiterjedt gazdaságot újra birtokba vette. Közel 100 hektár − szántó, gyümölcsös, erdő − amelyen most gazdálkodik.
A mai napig híve az egymást segítő szövetkezésnek, hisz az érdekeken alapuló társulás nem idegen a magyar paraszttól, szögezi le meggyőződéssel. A farmgazdaság és gazdálkodás, valamint azok szövetségének jó példáját látta azon a háromhetes tanulmányúton, amelyet Franciaországban töltött. Az itt látottak jobban megerősítették eddigi hitét. Ennek ismeretében, valamint az erdőművelésre vonatkozó hatályos törvények betartásával kezdte meg családi, baráti alapon az erdőszövetkezet létrehozását, melyhez − látva ennek előnyeit − az erdőtulajdonosok nagy része is csatlakozott. A megyében első között alakult meg 1992-ben a „Jánosierdő” szövetkezet, amelyet eredményesen vezet.
Több lábon állás mindig is jellemezte a házigazdát. Ezért is indította újra egy társulási formában a termelőszövetkezet műanyagüzemét, ahol az elhasznált műanyaghulladék újrafelhasználása folyik. A gazdasági hasznosítás mellett nagy az üzem környezetvédelmi jelentősége is. Kár, hogy ezt a kormány Magyarországon még nem dotálja. Egész életfilozófiáját, eddigi munkáját, a jövőre vonatkozó terveit is nagyszerűen fejezi ki az angol gondolkodótól származó idézet, ami évek óta irodájában van − mondja végezetül. „Aki két kalászt termel ott, ahol eddig csak egy termett, többet tesz hazája javára, mint egy hadvezér, aki száz csatát nyert.”
(Szabolcs-Szatmár-Beregi Almanach 4. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 1996.)
Hasonló
Az út
Hegyet hágék, lőtőt lépék, a sárkány farkán túráztam
Megtépett sziklák, leszakadt hegyormok, madeirai séta egy csángó ima ritmusára Légvonalban… Ha valahol tényleg látni is lehet, mit jelent ez a kifejezés, az a Ponta de São Lourenço, azaz a... Tartalom megtekintése
Pomaranski Luca portréja
Huszár Boglárka alkotása Csak általánosságban szabad beszélni, én mégis a portrézást találom a legizgalmasabb alkotói munkának. Huszár Boglárka ragyogó képet festett Lucáról, aki csak éppen bekukkantott a vászonra, hogy ... Tartalom megtekintése
Győr Bécsi kapu tér. Egy csepp harmónia
Hargitai Beáta alkotása Győr talán legszebb tere a Bécsi kapu tér. Szinte minden épülete műemlék, barokk, copf, és kora klasszicista stílusú homlokzatokkal. (Wikipédia) A tér ragyogása, elegánsan hangolt épületei a ... Tartalom megtekintése
Egy kis nyelvészkedés a Piña Coladaval kapcsolatban
Szűrt ananászt jelent magyarul, szögezném le Móricka kedvéért… …akinek mint tudjuk, mindenről ugyanaz jut eszébe. Felhívnám továbbá a figyelmét az “ ñ ” betű kalapocskájára, ami által “ ny “-ne... Tartalom megtekintése
Történetek a füstölődő szalonnatáblák mellől
A régi házak padlásai mindig is kincseket rejtettek és rejtenek magukban Éreztem én ezt már gyerekkoromban, ugyanis állandóan azon siránkoztam, hogy mikor mehetek már fel én is a hijúba, ami... Tartalom megtekintése
Pince bejárat, Tokaj
Bíró Ernő alkotása 30×42 cm, akvarell Ebben a rémítően szomorkás időben vágyódva nézhetünk erre a Bíró Ernő által megpingált képre. Kirobbanó fényekben pompázik a pince tetején dúsan hajtó ... Tartalom megtekintése
Emlék
Ősz Zoltán alkotása 25×30 cm, pasztell. 2024 “Jaj, a gyerekkor mily tündéri kor volt: egy ködbe olvadt álom és való, ha hullt a hó az égből, porcukor volt, s a... Tartalom megtekintése
Csend a sziklák tövében
Biszák László alkotása 35x60cm. Lüktető világunk tele van meglepetéssel, olyannyira, hogy belefér bármilyen szokatlan torz, pszicho, sci fi, csak rettentsen! Nehéz elhatárolódni, nehéz kimaradni, így azután egyszer... Tartalom megtekintése
Rekviem-féle egy pót-nagyapához, és az ő Erdélye egy évszázadához
Tata nyáron mindig a garázs tetején ült. Ült és nézett le az utcára, élvezte a nyarat, az árnyékos szőlőlugasban, ami teljesen befutotta a garázs lapos tetejét, árnyas kuckót formálva. Ha... Tartalom megtekintése