Nagyecsed

A Szolnok megyei Tiszaszőlőst jegyzi szülőhelyeként Nagy Gyula, a Nagyecsed és Vidéke Takarékszövetkezet ügyvezető igazgatója, de igazi otthonként, lakhelyként Mátészalkát tartja a pénzügyi szakember. Bátyjának köszönheti mindezt, aki orvosként Mátészalkán praktizál, s ide kerülése után az egész család, szülei és nővére is átköltözött a szatmári városba.

Mindez Nagy Gyulának is könnyebbséget jelentett, hiszen a középiskolás évekből hármat a karcagi gimnáziumban töltött, majd az utolsó évre Mátészalkára, az Esze Tamás Gimnáziumba „igazolt át”, s ott érettségizett, ballagott. Az érettségit követően nem sokat örülhetett az úgymond szabad életnek, hiszen nemsokára postázták számára a katonai behívót. Nem is akármilyen papírost vehetett át, hiszen a határőrséghez került. Ott, mint ismert, nem huszonnégy hónapot húztak le a bevonultak, hanem még mindezt megfejelték három hónappal, s így Nagy Gyula huszonhét hónapot katonáskodott.

Leszerelése után a mátészalkai illetékhivatalhoz került, de ott még alig melegedett meg alatta a szék, máris váltott. Egy ismerőse ajánlotta be az OTP mátészalkai fiókjába, ahol előbb előadóként, majd később főelőadóként dolgozott, a hetvenes években pedig főtanácsosként. Az újabb váltás a nyolcvanas évek elején következett be, 1981. május 1-től a Meszöv, a Fogyasztási Szövetkezetek Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Szövetségének főrevizora lett. Egy tucat revizor közül ketten foglalkoztak a takarékszövetkezetekkel, a többieké az ÁFÉSZ-ek és a lakásszövetkezetek ellenőrzése volt. A takarékszövetkezetek gazdálkodását, jogszerű működését vizsgálták, általában tizenöt napos ciklusokban. Ebbe beletartozott a felkészülés, az ellenőrzés és a vizsgálat írásba rögzítése is.

Nyolc és fél évi főrevizori munka után hívták a Vállaj és Vidéke Takarékszövetkezethez főkönyvelőnek. Az ottani vezetéssel már jól ismerték egymást, hiszen főrevizori munkája során Vállajra is eljutott. Így elfogadta az akkori elnök invitálását. Két és fél évig töltötte be a főkönyvelői posztot. Akkor ugyanis az ügyvezető nyugdíjba ment, és ezerkilencszázkilencvenegy márciusában Nagy Gyulát választották meg a takarékszövetkezet ügyvezető igazgatójának.

Kétévi vezetői munka után egy házzal odébb tette székhelyét, Nagyecsedre. A Nagyecsed és Vidéke Takarékszövetkezet elnöke, Bíró András más munkahelyet választott, és kérte Nagy Gyulát, pályázza meg az elnöki posztot. A pályázatot rajta kívül még egy jogász adta be, végül őt választották meg ügyvezető igazgatónak. A történet érdekessége, hogy később a Vállaj és Vidéke Takarékszövetkezet beolvadt a nagyecsedi takarékszövetkezetbe, így az ecsediekhez tíz saját tulajdonú egység és tizenegy település tartozik. A harminchárom alkalmazottat foglalkoztató ecsedi takarékszövetkezet ötezer tagot számlál, saját tőkéje százhúsz millió forint.

Nagy Gyula mellett a takarékszövetkezet másik ügyvezető igazgatója Nyíri Gyuláné, aki jelenleg gyesen van, így őt Serényi Attiláné helyettesíti. Az ügyvezető igazgató elmondta, hogy az EU-csatlakozáshoz körülbelül kétszázhetven–háromszáz millió forintos saját tőke szükséges. A takarékszövetkezet távlati tervében az szerepel, hogy folyamatosan növeli saját tőkéjét. Ha nem tudja elérni a csatlakozásnál az előírt tőkenagyságot, akkor várhatóan több takarékszövetkezet összeolvad.

Az ecsedi takarékszövetkezet a hagyományos lakossági pénzintézeti tevékenységet folytatja, a betétgyűjtést, a hitelezést. Emellett vállalkozóknak is nyújtanak hiteleket, főleg a mezőgazdasági és a kereskedelmi szektorban. Amikor Tiszaszőlősről a család Mátészalkára költözött bátyjával szüleinél lakott, majd ezerkilencszázhetvenben, amikor megnősült, felesége szüleihez költözött.

Felesége szalkai, Fábiánházán született, jelenleg a szalkai Esze Tamás Gimnáziumban könyvelő. A házaspár ezerkilencszázhetvenkettőben saját, társasházi lakásba költözött. Egy lányuk született, aki a Bárczy Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskola első éves hallgatója. Nagy Gyula szabadidejét elsősorban a Mátészalkához közeli hobbikertjében tölti. A kétszáz négyszögöles kertben csemegeszőlőt és meggyfát ültetett, ezeket gondozza. Ott szoktak a baráti társasággal szalonnát sütni, főzőcskézni.

Bár orvosai egy ezerkilencszázkilencvennyolcban bekövetkezett agyérgörcs miatt koleszterin- és cukormentes diétát, valamint teljes alkoholtilalmat írtak elő, csak az utóbbi tartja be. „Ha már egy finom nedűt nem lehet megkóstolni, akkor enni se egyem” – mondja mosolyogva. Szerencsére a betegséget gyorsan kiheverte, orvosi kontrollra természetesen kell járnia.

Érdekli a politika, mondja, de a pártokon belüli viszályok már inkább idegesítik. Egyik pártnak sem volt soha tagja, bár igaz, többször is belépésre csábították. Nagyon szeret kirándulni, utazni, kocsikázni. Korábban sportolt, főleg a labdajátékokat szerette, a kézilabdát, a focit, a röplabdát, még harminchét évesen is kézilabdázott.

 (Szabolcs-Szatmár-Beregi Almanach 12. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2001.)