Tóth Áron

Vállalkozó, kisebbségi elnök,

Nagyecsed

Sokoldalú, sokaknak használó ember Tóth Áron, nagyecsedi vállalkozó, a cigány kisebbségi önkormányzat elnöke. Példamutató életet él a családjával.

A közéleti munkából alaposan kiveszi a részét. Ennek azért is van különös jelentősége, mert Nagyecseden mintegy kétezer roma él. Többségük hátrányos körülmények között. Kell hát nekik a segítség. Tóth Áron a kisvárosban a nagy önkormányzatnak is tagja. Mi több: a nagy önkormányzatban három bizottságban is tevékenykedik. A bizalom, a megbízhatóság jele ez.

Ő vezeti a szociális és egészségügyi bizottságot. Tagja a településfejlesztési bizottságnak, valamint az ifjúsági és sportbizottságnak is. Egyik legfontosabb eredményének tartja, hogy a városi művelődési házban kisebbségi irodát nyitottak.

Állandó jelleggel, stabil állással két roma fiatalt alkalmaznak itt. Mindkettő érettségizett. Ők intézik a romák ügyes-bajos dolgait. A korszerű irodán két számítógép is van. Egyiket a nagy önkormányzat adta, a másikat pályázaton nyerték. A művelődési házban, illetve az irodán egész évben zajlik az élet.

Hosszan lehet sorolni, hogy az elmúlt években mi mindent tett a romákért a kisebbségi önkormányzat, illetve annak elnöke. Bő öt évvel ezelőtt például beindították a roma gimnáziumot. Azóta több roma fiatal érettségizett levelező úton.

Eredmény ez, hiszen tudás nélkül még nehezebben boldogulnak a kisebbséghez tartozók. Felzárkóztató tanfolya­mok is voltak, ezeknek is nagy a jelentőségük, hiszen a szakma vagy az autóvezetői jogosítvány megszerzéséhez kell a nyolc osztály. Az oktatásban vannak eredmények, a munkahelyteremtésben sajnos nincsenek. A városban működik egy kis műszergyár, de csak kevés embernek ad munkát.

A szociális segély és a közgyógyellátás intézése szinte napi feladat. Sok a rászoruló. A nagy önkormányzat családsegítő szolgálatával közösen 2005 őszén egészségügyi előadást tartottak a telepen.

Követendő kezdeményezés: szintén 2005 őszén a roma lakosság körében tisztasági versenyt hirdettek. A kisebbségi önkormányzat kiosztott 50 sarlót, ezeket a parlagfű irtására használják. Az egyéb tevékenységek közé tartozik a természetbeni juttatás. Nemrégen egy nyíregyházi karitatív szervezet bébiételt, tejport és egyéb élelmiszert juttatott a kisebbségi önkormányzatnak. A szállítmányt az elnök személyesen osztotta szét. Pályázati pénzek elnyerésével a nagy és a kisebbségi önkormányzat sokat javíthat a romák helyzetén. Érthető, hogy a pályázatokra nagy figyelmet fordítanak Tóth Áronék. Ki akarnak használni minden adódó lehetőséget.

Lehet pályázni például közmunkaprogramra vagy közhasznúmunka-programra. Nyertes pályázatok esetén a képzetlen romák is munkát és kenyeret kapnak. Ám nem csak kenyéren él az ember. A szórakozásra, az emberi, etnikai összetartozásra is gondolnak. Beszélgetésünk idején már készültek a Mikulás-napra, hogy ajándékokkal örvendeztessék meg a roma gyermekeket. Köztudott, hogy a romák jelentős része vallásos.

A karácsonyra is nagyban készülnek. A családok, a nagycsaládok ünnepére. Hagyomány már, hogy a városi művelődési házban közös karácsonyfát állítanak fel a romák. Végül, de nem utolsósorban említést érdemel, hogy a hátrányos helyzetben élő romák jelentős része kénytelen leszázalékoltatni magát, jó esetben eléri egy munkahelyen a nyugdíjkorhatárt. A nyugdíjak intézését is segíti a kisebbségi önkormányzat elnöke.

Tóth Áron fiatal korától sokat dolgozik. Rakosgatta a forintokat, így vitte valamire. Pilisvörösváron szerezte meg a kőműves szakmát. Sokáig az építőiparban dolgozott. Élete azokban az években tipikus volt. Vonattal ingázott Pestre. Részt vett komplett lakótelepek építésében. Lakás, iskola, óvoda épült keze munkája nyomán.

Hazavágyott a családhoz, abbahagyta az ingázást. Itthon, Nagyecseden dolgozott tovább. Vallotta: „Azt akarom, hogy a gyermekeim ne nélkülözzenek.” Nem is nélkülöztek, mert dolgozott a helyi műszergyárban.

Ma is büszke rá, hogy az üzem vezetői „Kiváló dolgozó” kitüntetésben részesítették. A rendszerváltás után búcsút intett a műszergyárnak, és vállalkozásba kezdett.

A kereskedelmi vállalkozása 1991 óta működik. Nagyecseden övé a Reál Élelmiszer Áruház, és két presszója is van. 2005 augusztusában a fiával közösen megalapította az Építőipari és Kereskedelmi Kft.-t. A felesége és a négy gyermeke a vállalkozásokban dolgozik, alkalmazottaknak is munkát ad. Kereskedelmi tanfolyamot végzett csakúgy, mint a négy gyermeke.

Érthető büszkeséggel mondja, hogy jó kapcsolatokat ápol a város vezetőivel és több céggel, intézménnyel, például a Tüzéppel. Gyakran magyarok is fordulnak hozzá segítségért, mert példamutató életet él.

(Szabolcs-Szatmár-Beregi Almanach 21. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2006.)

Hasonló

Téli alkony

Ősz Zoltán alkotása  Petőfi Sándor: ALKONY (részlet) Olyan a nap, mint a hervadt rózsa, Lankadtan bocsátja le fejét; Levelei, a halvány sugárok, Bús mosollyal hullnak róla szét. Néma, csendes a... Tartalom megtekintése

Buckavidék Fülöpszállás

Bíró Ernő alkotása Ezen a szélfútta  vidéken,  ahol mindig  változik a terep,  ahol a  cipő, és  zokni kérgessé  válnak az  éles  homoktól, nem  egy  sétatér.  Magasan a bucka tetején  kapaszkodnak... Tartalom megtekintése

Charles Bukowski

Biszák  László alkotása Ne szépítsünk,  nem kívánja  meg  tőlünk  senki  sem,  ha  valami, valaki nyers,  nem  bűn!!!  Legyen  egyenes,  őszinte, és  férfias!  Saját  maga is  kegyetlen  őszinteséggel  írta  meg  saját ... Tartalom megtekintése

Sceptrum

Tüttő  József alkotása A fordítás  szerint:   Ősi  hatalmi  jelvény,  ami alá  tartozik  az ítélkezés, igazságosság  a  jogszolgáltatás!!  Jogar!! Életünket  mindig   beszorítani  látszik  rendszabályok  közé,  mivel  bőven  akadnak,  akik ... Tartalom megtekintése

Santa Maria della Salute

Huszár  Boglárka alkotása Mit  kívánunk   egy  festménytől?  Mi keltette  fel a figyelmünket?  Ki  festette?   Ki  Ő?    ….és  még  lehetne   tovább is   faggatnunk  magunkat,  de nem... Tartalom megtekintése

Büszke lázadók

Hargitai Beáta alkotása Kis kitérővel jelentkezem, valami mással, amit tőlem megszoktatok, és a reakciókból olvasva, egyre nagyobb kedvvel festegetek csak úgy szabadon, minden megkötés, és szégyen nélkül. Élvezem a színek... Tartalom megtekintése

Amikor még megénekeltük Romániát

„Szeretem a Nyárád mentét, Gazdag a föld, szelíd az ég” A múlt század hetvenes éveinek a közepétől a nyolcvanas évek végéig hatalmas tömegeket megmozgató fesztiválláz tombolt Romániában. A  több szakaszból... Tartalom megtekintése

Az ínyencek piaca Tiranában

         

Hunyadi János albán fegyverbarátja, Szkander bég

Szent István Bazilika, Budapest

Huszár  Boglárka alkotása Kis  túlzással:  világjáró  Boglárkám    mindig  boldogan  fogadja  be  egy egy  idegen  ország  szépségeit,   áradozik  a helyszínen,  és  a  hazamentett  látnivalók  fotón rögzített  emlékek,  még  nagyobb ... Tartalom megtekintése