Ősz Zoltán alkotása Petőfi Sándor: ALKONY (részlet) Olyan a nap, mint a hervadt rózsa, Lankadtan bocsátja le fejét; Levelei, a halvány sugárok, Bús mosollyal hullnak róla szét. Néma, csendes a... Tartalom megtekintése
Bíró Lajos
Igazgatóhelyettes,
Nagyecsed
Nem tudni, miért, de az avatatlan szemlélőt első pillantásra megtévesztheti a komoly, felelősséggel gondolkodó, 1959. december 3-án, a városban anyakönyvezett tanárember, Bíró Lajos arca. Talán a folyamatosan az újat kutató vegyész mivolta okozza, talán más. 2000-ben elhunyt édesanyja, Tarcsa Irén, nyugdíjas tsz-tag volt. Édesapja, Bíró Mihály, nyugdíjas brigádvezető. Féltestvére, Miklós a Fővárosi Gázművek üzemmérnöke. Feleségével és három gyerekével Budapesten él. Másik féltestvére, Dániel, korán elhunyt.
Bíró úr élete párja Ster Mária, tyukodi származású. Férje mellett matematika–fizika szakos tanár. Gyermekeik közül Tamás, az idősebb, már a továbbtanulás gondjával küszködik. Húga, Mariann, kilencéves, aki ősszel lesz harmadikos.
Bíró Lajos igazgatóhelyettes úr a Nyírbátorban tett érettségi vizsgák után kezdi meg vegyészeti tanulmányait Kazincbarcikán, ahol 1980-ban végez. Az előfelvételisek sorsa őt sem kerüli el. Egyévi, Kiskunfélegyházán eltöltött sorkatonai szolgálatát követően kezdte meg tanulmányait Nyíregyházán, a Bessenyeiben. Friss tanári diplomájával a kezében, 1985-ben lépett be mai munkahelye kapuján. Kutató-kísérletező szelleme egyenesen vezette arra az útra, melynek eredményeként elvégezte a számítástechnika tanári szakot a nyíregyházi főiskola kihelyezett tagozatán 1993-ban. A hatévi tanári munka elismeréseként 1991-től már igazgatóhelyettesként köszönthetjük.
A nagyecsedi Dancs Lajos Általános Iskolában, a vele folytatott beszélgetés során büszkeséggel említi, hogy itt a kémia és a számítástechnika oktatása szaktanteremben folyik. A tanárok és a diákok közös munkáját szertár is segíti. Az igazgatóhelyettes úr a tanítás mellett, 1987 óta, tanítványait felkészíti az országos kémiai tanulmányi versenyekre is. Munkáját rendre siker koronázza, hisz tanulói közül minden évben kerül valaki a legjobbak közé. Szerényen, csak úgy a bajsza alatt szólva említi, hogy 1997-ben felkészítő munkájáért kitüntetést, majd 2001-ben „Arany katedra” emlékplakettet kapott, és Hevesy György-emlékplakettet az Országos Hevesy György Tanulmányi Verseny zsűrijétől, illetve az oktatási minisztertől. Azok a tanítványai, akikbe az átlagostól több szorgalom, kitartás, lelkesedés és hit szorult, ma már neves intézményekben találhatók meg tanárokként és diákokként.
A továbbtanulókat Debrecenben, Budapesten és a magyar vegyészeti képzés fellegvárában, Veszprémben kereshetjük. Nem járunk messze az igazságtól akkor, amikor azt mondjuk Bíró Lajos tanár úrral kapcsolatosan, hogy kevesen vannak azok, akik nála komolyabban veszik és végzik ezt a munkát.
Kérésünkre Bíró Lajos úr megpróbálta összeszámolni az eddig elért országos első helyezéseik számát, de végül is ki kellett egyeznünk a bűvös 12-ben, mivel a gyarló emberi emlékezet hol itt, hol ott hagyott cserben bennünket.
Bíró Lajos igazgatóhelyettes úr szerint az iskola nevesebb tanítványai eddig Mándi Attila, Pataki Zoltán, Murguly Tibor és Mészáros Lajos voltak. A 2003-as országos tanulmányi versenyeken az iskola volt tanulói közül a Porzsolt ösztöndíjasok, Bíró Tamás – riportalanyunk fia – és Végh Róbert képviselték kiemelkedő eredményességgel alma materüket.
Bíró Lajos úr elmondása szerint – az országos átlagot meghaladó ütemben és mértékben – évről évre nő a hátrányos helyzetű diákok száma. Az iskolától független körülmények következtében a családokon belüli szociális hátrány halmozottan újratermelődik a térségben, s így egyre nehezebbé válik az eddig elért eredmények megtartása is. Véleménye szerint a komolyan vett és végzett felzárkóztató munka nélkül az érintett százak egyre lejjebb és lejjebb csúsznak a társadalmi létrán.
Saját szakmai területére, a kémia és a számítástechnika oktatására visszatérve elmondja az igazgatóhelyettes úr, hogy a rendelkezésükre álló anyagi keretek maximális kihasználása mellett napirenden van az interneten megjelenő hirdetések figyelése, majd azok értékelése után a pályázatok megírása, amik forrásaivá válhatnak a szükséges technikai fejlesztéseknek. Véleménye szerint tovább kell fejleszteni az iskolát, már csak azért is, mert a történelmi múlt, a név, az elért eredmények erre köteleznek.
Bíró úr terveiről szólva, a tőle már megszokott szerénységgel említi, hogy szeretné mindenek előtt fiát biztos, olyan, neki tetsző pályára állítani, ahol nyiladozó tehetségét kamatoztathatja. Távolabbi célként jelöli meg magának, hogy úgy tudjon dolgozni az iskolában, mint eddig.
Bíró Lajos igazgatóhelyettes úr szeret focizni, kertészkedni, számítógépezni. Nyugodtan mondhatjuk el róla, amit csinál, azt teljes odaadással, tiszta lelkiismerettel teszi.
(Szabolcs-Szatmár-Beregi Almanch 16. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2003.)
Hasonló
Téli alkony
Buckavidék Fülöpszállás
Bíró Ernő alkotása Ezen a szélfútta vidéken, ahol mindig változik a terep, ahol a cipő, és zokni kérgessé válnak az éles homoktól, nem egy sétatér. Magasan a bucka tetején kapaszkodnak... Tartalom megtekintése
Charles Bukowski
Biszák László alkotása Ne szépítsünk, nem kívánja meg tőlünk senki sem, ha valami, valaki nyers, nem bűn!!! Legyen egyenes, őszinte, és férfias! Saját maga is kegyetlen őszinteséggel írta meg saját ... Tartalom megtekintése
Sceptrum
Tüttő József alkotása A fordítás szerint: Ősi hatalmi jelvény, ami alá tartozik az ítélkezés, igazságosság a jogszolgáltatás!! Jogar!! Életünket mindig beszorítani látszik rendszabályok közé, mivel bőven akadnak, akik ... Tartalom megtekintése
Santa Maria della Salute
Huszár Boglárka alkotása Mit kívánunk egy festménytől? Mi keltette fel a figyelmünket? Ki festette? Ki Ő? ….és még lehetne tovább is faggatnunk magunkat, de nem... Tartalom megtekintése
Büszke lázadók
Hargitai Beáta alkotása Kis kitérővel jelentkezem, valami mással, amit tőlem megszoktatok, és a reakciókból olvasva, egyre nagyobb kedvvel festegetek csak úgy szabadon, minden megkötés, és szégyen nélkül. Élvezem a színek... Tartalom megtekintése
Amikor még megénekeltük Romániát
„Szeretem a Nyárád mentét, Gazdag a föld, szelíd az ég” A múlt század hetvenes éveinek a közepétől a nyolcvanas évek végéig hatalmas tömegeket megmozgató fesztiválláz tombolt Romániában. A több szakaszból... Tartalom megtekintése
Az ínyencek piaca Tiranában
Hunyadi János albán fegyverbarátja, Szkander bég
Szent István Bazilika, Budapest
Huszár Boglárka alkotása Kis túlzással: világjáró Boglárkám mindig boldogan fogadja be egy egy idegen ország szépségeit, áradozik a helyszínen, és a hazamentett látnivalók fotón rögzített emlékek, még nagyobb ... Tartalom megtekintése