Veress Zoltánné

Pedagógus

Vaja

Egy fényképes tablót ad a kezembe, hellyel kínál a nappaliban. Belelapozva látom, ez az utolsó nyolcadik osztály tanulóinak, a 26 gyermeknek a fényképe, mellette egy igaz mondat, amely a gyermekre jellemző. Mindez tőlük, szeretett tanítójuknak. Lehet-e ettől szebb, és szívből jövőbb ajándék egy tanító számára? Valóban, ez Veress Zoltánné, Ica néninek a legkedvesebb, amit a közel 40 év alatt kapott. Számára a tanítás nemcsak munka, hanem életcél, és életpálya volt! Nézegetés közben mesél: minden gyermeket lehet szeretni. Egyiket ezért, a másikat azért, megtalálni, és erősíteni benne azt, amiben tehetséges. Ica néni életének eseményei három település köré sűrűsödnek. A szülőföld, Fábiánháza, ahol 1946-ban meglátta a napvilágot Szabó Sándor és Szabó Ida szülők legkisebb lányaként. Az a csodálatos, szabad, gyermekkor! Lánytestvéreivel, Jucikával és Idával, örökre feledhetetlen! A sok szép mellett mégis nyomot hagynak a rossz dolgok, amelyekben akkortájt is volt részük a családoknak.

Földbirtokos szülei nehezen tudták megérteni az idők szavát. Gyerekként megélte a téeszesítést, az agitálásokat. Mára a nagybirtokból az a talpalatnyi maradt, ami a szüleinek is kijár, a nyugalom szigete, a temető, ahol ismerősökkel találkozva, elbeszélgetik a múltat. Ma is szereti ezt a falut, amely egy csodálatos férjet is adott neki, akivel 40 évig éltek boldog házasságban. Igaz, Veress Zoltánnal már Nyírbátorban, a középiskolája városában, a Báthori István Gimnáziumban ismerkedett meg, ahol 65-ben érettségizett. Ica néni életében mindig voltak olyan egyéniségek, akik hatással voltak élettörténetének alakulására. Komáromi Erzsébet tanárnő különösen meghatározó. Már akkor eldöntötte, ő is tanító lesz. Jakab Ilona tanárnő, vagy Laci bácsi, akinek köszönheti örök szeretetét a kézilabdával. A tanítóképzőben Sárdi Béla tanár úr és Löwei Jenőné tanárnő, akinek mindent elmondhatott. Porcsalmán tapasztalta meg harmadéves tanítóképzősként a kemény életet a második osztállyal.

Nyírparasznya mégis a legkedvesebb falu, amelynek kis iskolájában mindaz megtörtént vele, amiért elmondhatja, érdemes volt élnie! Az élet más munkahelyen már nem tudja ugyanazokat a szép dolgokat újra megteremteni! Nemcsak az igazi tanítói pályafutása, a vezetői vénája kibontakoztatásáról adott itt bizonyságot, hanem gyermekszeretetéről, a mélyebb és megértőbb, akkor még merőben más tanár-diák kapcsolatról is. Meséli a könyvre-való, sok történetet. Férjével teljesen együtt lélegeztek az iskola, a falu történéseivel, melyeket szinte ő alakított, csapatvezető tanárként.  A nyírparasznyai iskola legfényesebb korában mindenhová eljutottak a gyerekekkel, a szülőkkel. Mai napig tartja a kapcsolatot Laczkó Istvánné Klárival, akivel együtt kezdték a szakmát. Volt tanítványokat említ: Orosz Attanáz püspököt és Bunyós Pityut. Visszagondolva, 68-ban, amikor államvizsgát tett a Felsőfokú Tanítóképző Intézetben Nyíregyházán, még azt sem tudta, hogy a világon van ez az ezer-lelkes kis település. „Már menyasszonya voltam a férjemnek, amikor mint végzett agrármérnököt megkérdezték, elvállalná-e a helyi tsz főagronómusi munkakörét. Motorra pattantunk, megnéztük a helyszínt, dolgos, egyszerű embereket találtunk. Bár a zötyögős úton még a rendszámot is elhagytuk, a lakhatás is körülményes volt, mégis, innen már csak az itt eltöltött közel 20 év kezdődött el. Minden fontos dolog itt történt vele. A házasságkötés, itt születtek a gyermekek, 69-ben Zoltán, majd 74-ben Kinga. Innen indultak ők is az életnek, hordta őket Mátészalkára és Vásárosnaményba zenét tanulni. A családi kirándulásokkal Európa országaiban pótolhatatlan emlékeket gyűjtöttek. Zoltán ma családjával Mátészalkán.él, a Hoyá-ban dolgozik. A falusi vendéglátásban is próbál boldogulni, tagja a vajai tárogató együttesnek, felesége középiskolai tanár. Kinga lánya kétdiplomás zenetanárnő Miskolcon. Férje a Borsod megyei Levéltár igazgatója.

86-ban, a tsz-világ változásai úgy hozták, hogy férje a vajai tsz-be került. Újabb döntés, építkezni kezdtek, majd költözködtek. 41 évesen került ide tanítani, új emberként kereste a beilleszkedés lehetőségeit. A tantestületben több, nagyszerű kartársa közül Demeterné Ancsát, Béres Andreát és Tisza Lászlóné Évát említi, akikre mindig számíthatott. Bár az éhes élet hajszája sok embert közömbössé tett, ő mindig is szociálisan érzékeny és igazságos maradt.

2008 októberében készületlenül érte az özvegység, mai napig keresi pótolhatatlan, szeretett társát. Férje ott van a kert minden gyümölcsfájában, minden kalászban, erdőik susogásában, a szakmabeli társakkal kikísérletezett 8 új csillagfürt fajtában. Ica néni hozzá hűen, most egy másik szép elhívatásban is keresi élete további értelmét. Megpróbál boldogulni a reá szakadt tennivalókkal, a föld-adta csodálatos, ugyanakkor nehéz feladattal.

Szeretné még látni, unokái hogyan indulnak az életbe. A 17 éves Ákos, és a 12 éves Cseperke egyházi iskolában készülnek a nagybetűs éltre. Marci 5 éves, Lóci 3 éves, óvodások.

Szép virágai, könyvei a tanújelek, nincs egyedül! Sokat dolgozik, folytatja férje művét!

Hasonló

Téli alkony

Ősz Zoltán alkotása  Petőfi Sándor: ALKONY (részlet) Olyan a nap, mint a hervadt rózsa, Lankadtan bocsátja le fejét; Levelei, a halvány sugárok, Bús mosollyal hullnak róla szét. Néma, csendes a... Tartalom megtekintése

Buckavidék Fülöpszállás

Bíró Ernő alkotása Ezen a szélfútta  vidéken,  ahol mindig  változik a terep,  ahol a  cipő, és  zokni kérgessé  válnak az  éles  homoktól, nem  egy  sétatér.  Magasan a bucka tetején  kapaszkodnak... Tartalom megtekintése

Charles Bukowski

Biszák  László alkotása Ne szépítsünk,  nem kívánja  meg  tőlünk  senki  sem,  ha  valami, valaki nyers,  nem  bűn!!!  Legyen  egyenes,  őszinte, és  férfias!  Saját  maga is  kegyetlen  őszinteséggel  írta  meg  saját ... Tartalom megtekintése

Sceptrum

Tüttő  József alkotása A fordítás  szerint:   Ősi  hatalmi  jelvény,  ami alá  tartozik  az ítélkezés, igazságosság  a  jogszolgáltatás!!  Jogar!! Életünket  mindig   beszorítani  látszik  rendszabályok  közé,  mivel  bőven  akadnak,  akik ... Tartalom megtekintése

Santa Maria della Salute

Huszár  Boglárka alkotása Mit  kívánunk   egy  festménytől?  Mi keltette  fel a figyelmünket?  Ki  festette?   Ki  Ő?    ….és  még  lehetne   tovább is   faggatnunk  magunkat,  de nem... Tartalom megtekintése

Büszke lázadók

Hargitai Beáta alkotása Kis kitérővel jelentkezem, valami mással, amit tőlem megszoktatok, és a reakciókból olvasva, egyre nagyobb kedvvel festegetek csak úgy szabadon, minden megkötés, és szégyen nélkül. Élvezem a színek... Tartalom megtekintése

Amikor még megénekeltük Romániát

„Szeretem a Nyárád mentét, Gazdag a föld, szelíd az ég” A múlt század hetvenes éveinek a közepétől a nyolcvanas évek végéig hatalmas tömegeket megmozgató fesztiválláz tombolt Romániában. A  több szakaszból... Tartalom megtekintése

Az ínyencek piaca Tiranában

         

Hunyadi János albán fegyverbarátja, Szkander bég

Szent István Bazilika, Budapest

Huszár  Boglárka alkotása Kis  túlzással:  világjáró  Boglárkám    mindig  boldogan  fogadja  be  egy egy  idegen  ország  szépségeit,   áradozik  a helyszínen,  és  a  hazamentett  látnivalók  fotón rögzített  emlékek,  még  nagyobb ... Tartalom megtekintése