Veress Zoltánné

Pedagógus

Vaja

szszb 28 ncsé Veress Zoltánné196.jpgEgy fényképes tablót ad a kezembe, hellyel kínál a nappaliban. Belelapozva látom, ez az utolsó nyolcadik osztály tanulóinak, a 26 gyermeknek a fényképe, mellette egy igaz mondat, amely a gyermekre jellemző. Mindez tőlük, szeretett tanítójuknak. Lehet-e ettől szebb, és szívből jövőbb ajándék egy tanító számára? Valóban, ez Veress Zoltánné, Ica néninek a legkedvesebb, amit a közel 40 év alatt kapott. Számára a tanítás nemcsak munka, hanem életcél, és életpálya volt! Nézegetés közben mesél: minden gyermeket lehet szeretni. Egyiket ezért, a másikat azért, megtalálni, és erősíteni benne azt, amiben tehetséges. Ica néni életének eseményei három település köré sűrűsödnek. A szülőföld, Fábiánháza, ahol 1946-ban meglátta a napvilágot Szabó Sándor és Szabó Ida szülők legkisebb lányaként. Az a csodálatos, szabad, gyermekkor! Lánytestvéreivel, Jucikával és Idával, örökre feledhetetlen! A sok szép mellett mégis nyomot hagynak a rossz dolgok, amelyekben akkortájt is volt részük a családoknak.

Földbirtokos szülei nehezen tudták megérteni az idők szavát. Gyerekként megélte a téeszesítést, az agitálásokat. Mára a nagybirtokból az a talpalatnyi maradt, ami a szüleinek is kijár, a nyugalom szigete, a temető, ahol ismerősökkel találkozva, elbeszélgetik a múltat. Ma is szereti ezt a falut, amely egy csodálatos férjet is adott neki, akivel 40 évig éltek boldog házasságban. Igaz, Veress Zoltánnal már Nyírbátorban, a középiskolája városában, a Báthori István Gimnáziumban ismerkedett meg, ahol 65-ben érettségizett. Ica néni életében mindig voltak olyan egyéniségek, akik hatással voltak élettörténetének alakulására. Komáromi Erzsébet tanárnő különösen meghatározó. Már akkor eldöntötte, ő is tanító lesz. Jakab Ilona tanárnő, vagy Laci bácsi, akinek köszönheti örök szeretetét a kézilabdával. A tanítóképzőben Sárdi Béla tanár úr és Löwei Jenőné tanárnő, akinek mindent elmondhatott. Porcsalmán tapasztalta meg harmadéves tanítóképzősként a kemény életet a második osztállyal.

Nyírparasznya mégis a legkedvesebb falu, amelynek kis iskolájában mindaz megtörtént vele, amiért elmondhatja, érdemes volt élnie! Az élet más munkahelyen már nem tudja ugyanazokat a szép dolgokat újra megteremteni! Nemcsak az igazi tanítói pályafutása, a vezetői vénája kibontakoztatásáról adott itt bizonyságot, hanem gyermekszeretetéről, a mélyebb és megértőbb, akkor még merőben más tanár-diák kapcsolatról is. Meséli a könyvre-való, sok történetet. Férjével teljesen együtt lélegeztek az iskola, a falu történéseivel, melyeket szinte ő alakított, csapatvezető tanárként.  A nyírparasznyai iskola legfényesebb korában mindenhová eljutottak a gyerekekkel, a szülőkkel. Mai napig tartja a kapcsolatot Laczkó Istvánné Klárival, akivel együtt kezdték a szakmát. Volt tanítványokat említ: Orosz Attanáz püspököt és Bunyós Pityut. Visszagondolva, 68-ban, amikor államvizsgát tett a Felsőfokú Tanítóképző Intézetben Nyíregyházán, még azt sem tudta, hogy a világon van ez az ezer-lelkes kis település. „Már menyasszonya voltam a férjemnek, amikor mint végzett agrármérnököt megkérdezték, elvállalná-e a helyi tsz főagronómusi munkakörét. Motorra pattantunk, megnéztük a helyszínt, dolgos, egyszerű embereket találtunk. Bár a zötyögős úton még a rendszámot is elhagytuk, a lakhatás is körülményes volt, mégis, innen már csak az itt eltöltött közel 20 év kezdődött el. Minden fontos dolog itt történt vele. A házasságkötés, itt születtek a gyermekek, 69-ben Zoltán, majd 74-ben Kinga. Innen indultak ők is az életnek, hordta őket Mátészalkára és Vásárosnaményba zenét tanulni. A családi kirándulásokkal Európa országaiban pótolhatatlan emlékeket gyűjtöttek. Zoltán ma családjával Mátészalkán.él, a Hoyá-ban dolgozik. A falusi vendéglátásban is próbál boldogulni, tagja a vajai tárogató együttesnek, felesége középiskolai tanár. Kinga lánya kétdiplomás zenetanárnő Miskolcon. Férje a Borsod megyei Levéltár igazgatója.

86-ban, a tsz-világ változásai úgy hozták, hogy férje a vajai tsz-be került. Újabb döntés, építkezni kezdtek, majd költözködtek. 41 évesen került ide tanítani, új emberként kereste a beilleszkedés lehetőségeit. A tantestületben több, nagyszerű kartársa közül Demeterné Ancsát, Béres Andreát és Tisza Lászlóné Évát említi, akikre mindig számíthatott. Bár az éhes élet hajszája sok embert közömbössé tett, ő mindig is szociálisan érzékeny és igazságos maradt.

2008 októberében készületlenül érte az özvegység, mai napig keresi pótolhatatlan, szeretett társát. Férje ott van a kert minden gyümölcsfájában, minden kalászban, erdőik susogásában, a szakmabeli társakkal kikísérletezett 8 új csillagfürt fajtában. Ica néni hozzá hűen, most egy másik szép elhívatásban is keresi élete további értelmét. Megpróbál boldogulni a reá szakadt tennivalókkal, a föld-adta csodálatos, ugyanakkor nehéz feladattal.

Szeretné még látni, unokái hogyan indulnak az életbe. A 17 éves Ákos, és a 12 éves Cseperke egyházi iskolában készülnek a nagybetűs éltre. Marci 5 éves, Lóci 3 éves, óvodások.

Szép virágai, könyvei a tanújelek, nincs egyedül! Sokat dolgozik, folytatja férje művét!

Szerző: 2018. 01. 17.
Ha még nincs közöttünk, csatlakozzon most az Unokáink is olvasni fogják oldal kedvelőihez a Facebookon!

Hasonló

Varázslat

Huszár Boglárka alkotása 60×60 cm. olaj, vászon. Nem is tudom mióta  áll  ez  a  nagyon  régi  épület,  kicsit  elvarázsolt  szépségével   kastély,  kicsit  bástya szerű  repkénnyel  befutott oldalával.  Az idő ... Tartalom megtekintése

Az út  

Tüttő József alkotása Szinte  meggyötört  arcok,  holott  egy  életút  harcosai  a  születéstől  a  végsőkig.  Egyetlen  ember  akinek  annyiszor változik az  arca,  ahány állomást  tudhat  maga mögött.  Hogy sejthetnénk  gyermekkorban,  milyen ... Tartalom megtekintése

Pomaranski Luca portréja

Huszár Boglárka alkotása Csak általánosságban  szabad  beszélni, én  mégis  a portrézást  találom a legizgalmasabb alkotói  munkának.  Huszár  Boglárka  ragyogó   képet festett  Lucáról,  aki csak  éppen  bekukkantott  a  vászonra, hogy ... Tartalom megtekintése

Pince bejárat, Tokaj

Bíró  Ernő alkotása 30×42 cm, akvarell Ebben a rémítően  szomorkás időben  vágyódva  nézhetünk  erre  a  Bíró Ernő  által   megpingált  képre. Kirobbanó  fényekben  pompázik   a  pince  tetején  dúsan  hajtó ... Tartalom megtekintése

Emlék

Ősz Zoltán alkotása 25×30 cm, pasztell. 2024 “Jaj, a gyerekkor mily tündéri kor volt: egy ködbe olvadt álom és való, ha hullt a hó az égből, porcukor volt, s a... Tartalom megtekintése