Pénzes Ottó

Tanár, a Művészetbarát Egyesület elnöke

Mátészalka

Az életét teszi rá, hogy Mátészalkát olyan kapcsolati hálóval ölelje körbe, amelyben a lokálpatriotizmus felülírja a politikai nézeteket. Pénzes Ottó, a Művészetbarát Egyesület elnöke, tanár, egy egészen kivételes külsejű és belső tartalommal telített történelem szaktanterembe vezet. A Képes Géza Általános Iskolában nemcsak a tanár úr szavait hallom, miszerint Mátészalka a világ közepe, hanem soha nem tapasztalt lüktetést érzek. A történelmet élő valóságként, a múlt értékeinek üzeneteként bemutató tanár, internetes könyvszerző, és a szatmári várost a kultúra hazai térképén jól láthatóan elhelyező, komoly megbecsülésnek örvendő pedagógussal beszélgethetek. Nyugodt, magabiztos, hihetetlen lexikális és elemző értékeket vonultat fel. A szaktanterem egyik falán Somogyi Győző impozáns tablója, a Magyar Királyok Arcképcsarnoka látható. Pianínó a sarokban, és a történelemórákon rendre játszik a Tanár Úr – így, nagy betűvel – és olyan kíváncsiságot ébreszt a tanulás, a múlt megismerése és annak mai életünkbe történő beépítése iránt, hogy hálásak lehetnek azok a szülők, akiknek gyermekei Pénzes Ottótól látják a történelem, a hagyományok, a közélet, a művészetek és a cselekvő hagyományápolás nem megszokott formáit.

Az az érzésem, vagy nem 24 órából áll a napja, vagy teljesen másképp osztja be az idejét, mint sokan mások. A portré terjedelmi keretei szűkre szabják a nagyívű életpályát, amelyre rácsodálkoztak már többek közt Makovecz Imre építész, akit atyai jóbarátjának, szellemi mesterének mondhatott, aztán Müller Péter, Jókai Anna, Korniss Péter, Kocsis Zoltán, Sebestyén Márta, Szörényi Levente, Kő Pál, Jankovics Marcell, Bagdy Emőke, Mácsai Pál, Somló Tamás, Kepes András, Melocco Miklós, Grétsy László, Vekerdy Tamás – hosszú még a sor. Találkozások Mátészalkán című kötetének előszavában Vasvári Pál jazzmuzsikus, a Magyar Jazz Quartet alapítója ajánlása kifejezi az idelátogatók mély tiszteletét. „Egy poros kisvárost vártam, helyette megismertem egy vendégszerető, nagy és komoly polgári kultúrával rendelkező európai települést.”

Mécsvilág címen lapot szerkesztett, helytörténeti könyvet írt, internetes történelemkönyvet állított össze, ásatást szervezett a tanítványaival, megosztva ezzel a kutatás, a felfedezés izgalmát. Az 1956-os forradalom emlékére kaput emeltek, a posta falán Kézy László és Dorogi Károly 48-49-es honvéd szabadságharcosok emlékművét helyezték el. Haranglábat építettek a temetőben. Olyan történelemszemlélettel vértezi fel diákjait, amivel egész életükre megtanulják becsülni az értékeket, a szűkebb haza áldozatkész polgárait megismerni és piedesztálra emelni. Ékes példa erre a Fényes Napok programsorozat, amelynek első perctől kezdve egyik szervezője. Ismert, hogy a közvilágítás a mai Magyarországon először Mátészalkán indult el 1888-ban. Bíró Lajos szobrászművész egy mécsest tartó kisfiút álmodott meg, Buzogány Béla színművész, színházigazgató pedig szakrális tartalommal emelte a technikatörténeti eseményt a város, a közösség ünnepévé. A közösségépítés már a felső tagozaton kezdődik, ugyanis a gyerekek fagyipénzüket is odaadták egy általuk is fontosnak tartott cél megvalósításához: Somogyi Győző festőművész elkészíthesse a város neves szülöttének, a mohácsi csata hősének, Szalkai László esztergomi érsek, főkancellárnak a portréját, amelyet maga Erdő Péter bíboros áldott meg.

Kávéházat álmodott – ami egyszer talán épület formájában is elkészül, hiszen Makovecz Imre ajándék-terve rendelkezésre áll –, ahol a művészet, az irodalom, a helytörténet, a kultúra művelői és „fogyasztói”, az érdeklődő helybeliek személyesen találkozhatnak, vitathatják meg műveiken keresztül, hol a helyünk a világban? Miért születtünk magyarnak és ez milyen felelősséget ró ránk? A Pódiumbeszélgetések olyan remek találkozásoknak adnak otthont és keretet, amely Mátészalkát, a végek városát központi szereppel ruházza fel. Olyan művészek, tudósok, köztük zongoraművész, sokszorosan kitüntetett karnagy, kórusalapító, színészek, és közéleti emberek indultak el innen, meghódítani a világot jelentő deszkákat, a tudományok fellegvárait, akikre méltán dagad a honfiúi önbizalomtól a helyiek keble. Teremtő és bölcső város ez, amelynek értékei elvitathatatlanok, és a szülők gyakran a gyerekeik füzeteit, könyveit lapozgatva, elbeszéléseiket hallgatva, a kulturális programokat látogatva, ráéreznek, milyen nagyszerű dolog Szatmár „fővárosának” tagjává válni. Mert nem elég itt lakni, a lokálpatrióta cselekvő hagyományőrzéséről ismerhető fel. Makovecz Imre így fogalmazott: „Ahol élsz, ott kell otthon lenned a világban.”

Kipárnázott gyermekkort kapott Bodai Emma és dr. Pénzes András fia, amit igyekezett is meghálálni szüleinek. Nejével, Papp Erika iskolavédőnővel folytatták a fészekmeleg családépítést. Három gyerekük született: Máté (32) jazz, zongora szakon végzett, Petra (30) néprajzos a szentendrei skanzenben, aki két unokával gazdagította a nagyszülőket, Mór (2), Anna Léna (8 hónapos). Bence a harmadik, alkalmazott grafikus. Családszeretete és lokálpatrióta elkötelezettsége révén kivételes életpályát rajzolt meg Pénzes Ottó.

Hasonló

Téli alkony

Ősz Zoltán alkotása  Petőfi Sándor: ALKONY (részlet) Olyan a nap, mint a hervadt rózsa, Lankadtan bocsátja le fejét; Levelei, a halvány sugárok, Bús mosollyal hullnak róla szét. Néma, csendes a... Tartalom megtekintése

Buckavidék Fülöpszállás

Bíró Ernő alkotása Ezen a szélfútta  vidéken,  ahol mindig  változik a terep,  ahol a  cipő, és  zokni kérgessé  válnak az  éles  homoktól, nem  egy  sétatér.  Magasan a bucka tetején  kapaszkodnak... Tartalom megtekintése

Charles Bukowski

Biszák  László alkotása Ne szépítsünk,  nem kívánja  meg  tőlünk  senki  sem,  ha  valami, valaki nyers,  nem  bűn!!!  Legyen  egyenes,  őszinte, és  férfias!  Saját  maga is  kegyetlen  őszinteséggel  írta  meg  saját ... Tartalom megtekintése

Sceptrum

Tüttő  József alkotása A fordítás  szerint:   Ősi  hatalmi  jelvény,  ami alá  tartozik  az ítélkezés, igazságosság  a  jogszolgáltatás!!  Jogar!! Életünket  mindig   beszorítani  látszik  rendszabályok  közé,  mivel  bőven  akadnak,  akik ... Tartalom megtekintése

Santa Maria della Salute

Huszár  Boglárka alkotása Mit  kívánunk   egy  festménytől?  Mi keltette  fel a figyelmünket?  Ki  festette?   Ki  Ő?    ….és  még  lehetne   tovább is   faggatnunk  magunkat,  de nem... Tartalom megtekintése

Büszke lázadók

Hargitai Beáta alkotása Kis kitérővel jelentkezem, valami mással, amit tőlem megszoktatok, és a reakciókból olvasva, egyre nagyobb kedvvel festegetek csak úgy szabadon, minden megkötés, és szégyen nélkül. Élvezem a színek... Tartalom megtekintése

Amikor még megénekeltük Romániát

„Szeretem a Nyárád mentét, Gazdag a föld, szelíd az ég” A múlt század hetvenes éveinek a közepétől a nyolcvanas évek végéig hatalmas tömegeket megmozgató fesztiválláz tombolt Romániában. A  több szakaszból... Tartalom megtekintése

Az ínyencek piaca Tiranában

         

Hunyadi János albán fegyverbarátja, Szkander bég

Szent István Bazilika, Budapest

Huszár  Boglárka alkotása Kis  túlzással:  világjáró  Boglárkám    mindig  boldogan  fogadja  be  egy egy  idegen  ország  szépségeit,   áradozik  a helyszínen,  és  a  hazamentett  látnivalók  fotón rögzített  emlékek,  még  nagyobb ... Tartalom megtekintése