Tüttő József alkotása 50x30cm, olaj/MDF. “Lisztománia, üzenet a Liszt érzékenyeknek!!” Rossz vicc, kicsit megengedtem magamnak az áthallás mókáját. Tüttő József jó humorral sajátos komponálással terítette elénk nagy zeneköltőnk jellemzőit: az... Tartalom megtekintése
Pénzes Ottó
Tanár, a Művészetbarát Egyesület elnöke
Mátészalka
Az életét teszi rá, hogy Mátészalkát olyan kapcsolati hálóval ölelje körbe, amelyben a lokálpatriotizmus felülírja a politikai nézeteket. Pénzes Ottó, a Művészetbarát Egyesület elnöke, tanár, egy egészen kivételes külsejű és belső tartalommal telített történelem szaktanterembe vezet. A Képes Géza Általános Iskolában nemcsak a tanár úr szavait hallom, miszerint Mátészalka a világ közepe, hanem soha nem tapasztalt lüktetést érzek. A történelmet élő valóságként, a múlt értékeinek üzeneteként bemutató tanár, internetes könyvszerző, és a szatmári várost a kultúra hazai térképén jól láthatóan elhelyező, komoly megbecsülésnek örvendő pedagógussal beszélgethetek. Nyugodt, magabiztos, hihetetlen lexikális és elemző értékeket vonultat fel. A szaktanterem egyik falán Somogyi Győző impozáns tablója, a Magyar Királyok Arcképcsarnoka látható. Pianínó a sarokban, és a történelemórákon rendre játszik a Tanár Úr – így, nagy betűvel – és olyan kíváncsiságot ébreszt a tanulás, a múlt megismerése és annak mai életünkbe történő beépítése iránt, hogy hálásak lehetnek azok a szülők, akiknek gyermekei Pénzes Ottótól látják a történelem, a hagyományok, a közélet, a művészetek és a cselekvő hagyományápolás nem megszokott formáit.
Az az érzésem, vagy nem 24 órából áll a napja, vagy teljesen másképp osztja be az idejét, mint sokan mások. A portré terjedelmi keretei szűkre szabják a nagyívű életpályát, amelyre rácsodálkoztak már többek közt Makovecz Imre építész, akit atyai jóbarátjának, szellemi mesterének mondhatott, aztán Müller Péter, Jókai Anna, Korniss Péter, Kocsis Zoltán, Sebestyén Márta, Szörényi Levente, Kő Pál, Jankovics Marcell, Bagdy Emőke, Mácsai Pál, Somló Tamás, Kepes András, Melocco Miklós, Grétsy László, Vekerdy Tamás – hosszú még a sor. Találkozások Mátészalkán című kötetének előszavában Vasvári Pál jazzmuzsikus, a Magyar Jazz Quartet alapítója ajánlása kifejezi az idelátogatók mély tiszteletét. „Egy poros kisvárost vártam, helyette megismertem egy vendégszerető, nagy és komoly polgári kultúrával rendelkező európai települést.”
Mécsvilág címen lapot szerkesztett, helytörténeti könyvet írt, internetes történelemkönyvet állított össze, ásatást szervezett a tanítványaival, megosztva ezzel a kutatás, a felfedezés izgalmát. Az 1956-os forradalom emlékére kaput emeltek, a posta falán Kézy László és Dorogi Károly 48-49-es honvéd szabadságharcosok emlékművét helyezték el. Haranglábat építettek a temetőben. Olyan történelemszemlélettel vértezi fel diákjait, amivel egész életükre megtanulják becsülni az értékeket, a szűkebb haza áldozatkész polgárait megismerni és piedesztálra emelni. Ékes példa erre a Fényes Napok programsorozat, amelynek első perctől kezdve egyik szervezője. Ismert, hogy a közvilágítás a mai Magyarországon először Mátészalkán indult el 1888-ban. Bíró Lajos szobrászművész egy mécsest tartó kisfiút álmodott meg, Buzogány Béla színművész, színházigazgató pedig szakrális tartalommal emelte a technikatörténeti eseményt a város, a közösség ünnepévé. A közösségépítés már a felső tagozaton kezdődik, ugyanis a gyerekek fagyipénzüket is odaadták egy általuk is fontosnak tartott cél megvalósításához: Somogyi Győző festőművész elkészíthesse a város neves szülöttének, a mohácsi csata hősének, Szalkai László esztergomi érsek, főkancellárnak a portréját, amelyet maga Erdő Péter bíboros áldott meg.
Kávéházat álmodott – ami egyszer talán épület formájában is elkészül, hiszen Makovecz Imre ajándék-terve rendelkezésre áll –, ahol a művészet, az irodalom, a helytörténet, a kultúra művelői és „fogyasztói”, az érdeklődő helybeliek személyesen találkozhatnak, vitathatják meg műveiken keresztül, hol a helyünk a világban? Miért születtünk magyarnak és ez milyen felelősséget ró ránk? A Pódiumbeszélgetések olyan remek találkozásoknak adnak otthont és keretet, amely Mátészalkát, a végek városát központi szereppel ruházza fel. Olyan művészek, tudósok, köztük zongoraművész, sokszorosan kitüntetett karnagy, kórusalapító, színészek, és közéleti emberek indultak el innen, meghódítani a világot jelentő deszkákat, a tudományok fellegvárait, akikre méltán dagad a honfiúi önbizalomtól a helyiek keble. Teremtő és bölcső város ez, amelynek értékei elvitathatatlanok, és a szülők gyakran a gyerekeik füzeteit, könyveit lapozgatva, elbeszéléseiket hallgatva, a kulturális programokat látogatva, ráéreznek, milyen nagyszerű dolog Szatmár „fővárosának” tagjává válni. Mert nem elég itt lakni, a lokálpatrióta cselekvő hagyományőrzéséről ismerhető fel. Makovecz Imre így fogalmazott: „Ahol élsz, ott kell otthon lenned a világban.”
Kipárnázott gyermekkort kapott Bodai Emma és dr. Pénzes András fia, amit igyekezett is meghálálni szüleinek. Nejével, Papp Erika iskolavédőnővel folytatták a fészekmeleg családépítést. Három gyerekük született: Máté (32) jazz, zongora szakon végzett, Petra (30) néprajzos a szentendrei skanzenben, aki két unokával gazdagította a nagyszülőket, Mór (2), Anna Léna (8 hónapos). Bence a harmadik, alkalmazott grafikus. Családszeretete és lokálpatrióta elkötelezettsége révén kivételes életpályát rajzolt meg Pénzes Ottó.
Hasonló
Bálint Pál
Radványi Ildikó
Lőrincz Károly
Dr. Vékony Miklós
Dr. Bálint István
Dr. Cservenyák László PhD
Horváth Gábor
Láng Károly
Muskovszky János
Szováti Tibor
Szilágyi János
Dr. Szilágyi Dénes
Puskás Barnabás
Nagy Miklós
Kiss Ferenc
Dr. Kelemen Barnabás
Dr. Kárpáti József
Dr. Hauser Tibor
Farkas József
Dr. Cservenyák László
Lisztománia

Az a lapály valamikor igen nagy lábon élt

A Patakhát (vagy Patak-hát) az Ecceri fiú falujának egyik jelentős területe A szekeresi útról le kell térni és az onnan kiinduló földút elvisz akár Kisnaményba, akár Darnóra. Attól függ, hogy... Tartalom megtekintése
Pengefogú hódok, félszarvú óriások

Rövidgatyában a csinárok földjén nyár elején a kömörei határban Szeretem a május végét, a júniust. Az egyre hosszabbodó nappalok időszaka, még este kilenckor is világos van. Megyünk a fény felé.... Tartalom megtekintése
Toronyóra a templom mennyezetén

Sankt Wolfgang, Salzkammergut gyöngyszeme IMG_0707 IMG_0722 IMG_0713 IMG_0712 IMG_0715 IMG_0716 IMG_0726 IMG_0731 IMG_0735
A magyar jakobinusok a kuffsteini vár börtönében

IMG_0669 IMG_0631 IMG_0628 IMG_0635 IMG_0639 IMG_0649 IMG_0646 IMG_0638 IMG_0665 IMG_0663 IMG_0653 IMG_0691
Rózsa Sándor talpig nehéz vasban

Egy magyar rablóvezér a császár kuffsteini várbörtönében IMG_0627 IMG_0633 IMG_0634 IMG_0694
A császár kaiserschmarrnija Bad Ischlben

Ferenc József királyunk kedvenc fürdővárosa ma is az ínyencek zarándokhelye Az osztrák sógoroknak persze császár, így aztán nem is király-, hanem császármorzsa a magyar neve a képen látható ételkölteménynek. A... Tartalom megtekintése
Hitler Sasfészke Berchteschgadenben

Elérhetetlen, megközelíthetetlen, bevehetetlen… Már-már népmesei jelzők is feltűnnek az egykori náci vezető Salzburg mellett, ám mégis Bajorországban felépített rejtekhelyével kapcsolatos legendákban. Még a háború után is jó ideig megismerhetetlen volt... Tartalom megtekintése
Mert fontos a pihenés, a csend, a természet

Néha jól esik csak úgy leülni a kerítés elé a régi padkára, elcsevegni semmiségekről Ülni, nem gondolkodni, és csak bámulni a semmibe. Talán a szemben lévő domboldalt figyelni, melyet színes vadvirágok... Tartalom megtekintése
Alkonyattól pirkadatig

Tüttő József alkotása60x90cm Olaj/MDF. A téma örök, a feldolgozások többsége ismert, de ez az egyéni, összetéveszthetetlen stílre fel kell kapni a fejet!!! A komor színhasználattal az állatok robusztussága is alátámasztott, a... Tartalom megtekintése