Tüttő József alkotása Szinte meggyötört arcok, holott egy életút harcosai a születéstől a végsőkig. Egyetlen ember akinek annyiszor változik az arca, ahány állomást tudhat maga mögött. Hogy sejthetnénk gyermekkorban, milyen ... Tartalom megtekintése
Pénzes Ottó
Tanár, a Művészetbarát Egyesület elnöke
Mátészalka
Az életét teszi rá, hogy Mátészalkát olyan kapcsolati hálóval ölelje körbe, amelyben a lokálpatriotizmus felülírja a politikai nézeteket. Pénzes Ottó, a Művészetbarát Egyesület elnöke, tanár, egy egészen kivételes külsejű és belső tartalommal telített történelem szaktanterembe vezet. A Képes Géza Általános Iskolában nemcsak a tanár úr szavait hallom, miszerint Mátészalka a világ közepe, hanem soha nem tapasztalt lüktetést érzek. A történelmet élő valóságként, a múlt értékeinek üzeneteként bemutató tanár, internetes könyvszerző, és a szatmári várost a kultúra hazai térképén jól láthatóan elhelyező, komoly megbecsülésnek örvendő pedagógussal beszélgethetek. Nyugodt, magabiztos, hihetetlen lexikális és elemző értékeket vonultat fel. A szaktanterem egyik falán Somogyi Győző impozáns tablója, a Magyar Királyok Arcképcsarnoka látható. Pianínó a sarokban, és a történelemórákon rendre játszik a Tanár Úr – így, nagy betűvel – és olyan kíváncsiságot ébreszt a tanulás, a múlt megismerése és annak mai életünkbe történő beépítése iránt, hogy hálásak lehetnek azok a szülők, akiknek gyermekei Pénzes Ottótól látják a történelem, a hagyományok, a közélet, a művészetek és a cselekvő hagyományápolás nem megszokott formáit.
Az az érzésem, vagy nem 24 órából áll a napja, vagy teljesen másképp osztja be az idejét, mint sokan mások. A portré terjedelmi keretei szűkre szabják a nagyívű életpályát, amelyre rácsodálkoztak már többek közt Makovecz Imre építész, akit atyai jóbarátjának, szellemi mesterének mondhatott, aztán Müller Péter, Jókai Anna, Korniss Péter, Kocsis Zoltán, Sebestyén Márta, Szörényi Levente, Kő Pál, Jankovics Marcell, Bagdy Emőke, Mácsai Pál, Somló Tamás, Kepes András, Melocco Miklós, Grétsy László, Vekerdy Tamás – hosszú még a sor. Találkozások Mátészalkán című kötetének előszavában Vasvári Pál jazzmuzsikus, a Magyar Jazz Quartet alapítója ajánlása kifejezi az idelátogatók mély tiszteletét. „Egy poros kisvárost vártam, helyette megismertem egy vendégszerető, nagy és komoly polgári kultúrával rendelkező európai települést.”
Mécsvilág címen lapot szerkesztett, helytörténeti könyvet írt, internetes történelemkönyvet állított össze, ásatást szervezett a tanítványaival, megosztva ezzel a kutatás, a felfedezés izgalmát. Az 1956-os forradalom emlékére kaput emeltek, a posta falán Kézy László és Dorogi Károly 48-49-es honvéd szabadságharcosok emlékművét helyezték el. Haranglábat építettek a temetőben. Olyan történelemszemlélettel vértezi fel diákjait, amivel egész életükre megtanulják becsülni az értékeket, a szűkebb haza áldozatkész polgárait megismerni és piedesztálra emelni. Ékes példa erre a Fényes Napok programsorozat, amelynek első perctől kezdve egyik szervezője. Ismert, hogy a közvilágítás a mai Magyarországon először Mátészalkán indult el 1888-ban. Bíró Lajos szobrászművész egy mécsest tartó kisfiút álmodott meg, Buzogány Béla színművész, színházigazgató pedig szakrális tartalommal emelte a technikatörténeti eseményt a város, a közösség ünnepévé. A közösségépítés már a felső tagozaton kezdődik, ugyanis a gyerekek fagyipénzüket is odaadták egy általuk is fontosnak tartott cél megvalósításához: Somogyi Győző festőművész elkészíthesse a város neves szülöttének, a mohácsi csata hősének, Szalkai László esztergomi érsek, főkancellárnak a portréját, amelyet maga Erdő Péter bíboros áldott meg.
Kávéházat álmodott – ami egyszer talán épület formájában is elkészül, hiszen Makovecz Imre ajándék-terve rendelkezésre áll –, ahol a művészet, az irodalom, a helytörténet, a kultúra művelői és „fogyasztói”, az érdeklődő helybeliek személyesen találkozhatnak, vitathatják meg műveiken keresztül, hol a helyünk a világban? Miért születtünk magyarnak és ez milyen felelősséget ró ránk? A Pódiumbeszélgetések olyan remek találkozásoknak adnak otthont és keretet, amely Mátészalkát, a végek városát központi szereppel ruházza fel. Olyan művészek, tudósok, köztük zongoraművész, sokszorosan kitüntetett karnagy, kórusalapító, színészek, és közéleti emberek indultak el innen, meghódítani a világot jelentő deszkákat, a tudományok fellegvárait, akikre méltán dagad a honfiúi önbizalomtól a helyiek keble. Teremtő és bölcső város ez, amelynek értékei elvitathatatlanok, és a szülők gyakran a gyerekeik füzeteit, könyveit lapozgatva, elbeszéléseiket hallgatva, a kulturális programokat látogatva, ráéreznek, milyen nagyszerű dolog Szatmár „fővárosának” tagjává válni. Mert nem elég itt lakni, a lokálpatrióta cselekvő hagyományőrzéséről ismerhető fel. Makovecz Imre így fogalmazott: „Ahol élsz, ott kell otthon lenned a világban.”
Kipárnázott gyermekkort kapott Bodai Emma és dr. Pénzes András fia, amit igyekezett is meghálálni szüleinek. Nejével, Papp Erika iskolavédőnővel folytatták a fészekmeleg családépítést. Három gyerekük született: Máté (32) jazz, zongora szakon végzett, Petra (30) néprajzos a szentendrei skanzenben, aki két unokával gazdagította a nagyszülőket, Mór (2), Anna Léna (8 hónapos). Bence a harmadik, alkalmazott grafikus. Családszeretete és lokálpatrióta elkötelezettsége révén kivételes életpályát rajzolt meg Pénzes Ottó.
Hasonló
Bálint Pál
Radványi Ildikó
Lőrincz Károly
Dr. Vékony Miklós
Dr. Bálint István
Dr. Cservenyák László PhD
Horváth Gábor
Láng Károly
Muskovszky János
Szováti Tibor
Szilágyi János
Dr. Szilágyi Dénes
Puskás Barnabás
Nagy Miklós
Kiss Ferenc
Dr. Kelemen Barnabás
Dr. Kárpáti József
Dr. Hauser Tibor
Farkas József
Dr. Cservenyák László
Az út
Hegyet hágék, lőtőt lépék, a sárkány farkán túráztam
Megtépett sziklák, leszakadt hegyormok, madeirai séta egy csángó ima ritmusára Légvonalban… Ha valahol tényleg látni is lehet, mit jelent ez a kifejezés, az a Ponta de São Lourenço, azaz a... Tartalom megtekintése
Pomaranski Luca portréja
Huszár Boglárka alkotása Csak általánosságban szabad beszélni, én mégis a portrézást találom a legizgalmasabb alkotói munkának. Huszár Boglárka ragyogó képet festett Lucáról, aki csak éppen bekukkantott a vászonra, hogy ... Tartalom megtekintése
Győr Bécsi kapu tér. Egy csepp harmónia
Hargitai Beáta alkotása Győr talán legszebb tere a Bécsi kapu tér. Szinte minden épülete műemlék, barokk, copf, és kora klasszicista stílusú homlokzatokkal. (Wikipédia) A tér ragyogása, elegánsan hangolt épületei a ... Tartalom megtekintése
Egy kis nyelvészkedés a Piña Coladaval kapcsolatban
Szűrt ananászt jelent magyarul, szögezném le Móricka kedvéért… …akinek mint tudjuk, mindenről ugyanaz jut eszébe. Felhívnám továbbá a figyelmét az “ ñ ” betű kalapocskájára, ami által “ ny “-ne... Tartalom megtekintése
Történetek a füstölődő szalonnatáblák mellől
A régi házak padlásai mindig is kincseket rejtettek és rejtenek magukban Éreztem én ezt már gyerekkoromban, ugyanis állandóan azon siránkoztam, hogy mikor mehetek már fel én is a hijúba, ami... Tartalom megtekintése
Pince bejárat, Tokaj
Bíró Ernő alkotása 30×42 cm, akvarell Ebben a rémítően szomorkás időben vágyódva nézhetünk erre a Bíró Ernő által megpingált képre. Kirobbanó fényekben pompázik a pince tetején dúsan hajtó ... Tartalom megtekintése
Emlék
Ősz Zoltán alkotása 25×30 cm, pasztell. 2024 “Jaj, a gyerekkor mily tündéri kor volt: egy ködbe olvadt álom és való, ha hullt a hó az égből, porcukor volt, s a... Tartalom megtekintése
Csend a sziklák tövében
Biszák László alkotása 35x60cm. Lüktető világunk tele van meglepetéssel, olyannyira, hogy belefér bármilyen szokatlan torz, pszicho, sci fi, csak rettentsen! Nehéz elhatárolódni, nehéz kimaradni, így azután egyszer... Tartalom megtekintése
Rekviem-féle egy pót-nagyapához, és az ő Erdélye egy évszázadához
Tata nyáron mindig a garázs tetején ült. Ült és nézett le az utcára, élvezte a nyarat, az árnyékos szőlőlugasban, ami teljesen befutotta a garázs lapos tetejét, árnyas kuckót formálva. Ha... Tartalom megtekintése