Mátészalka

A falu társadalmi életének központja volt a szeszfőzde, itt találkoztak, politizáltak, vitatkoztak a helybeliek, mióta világ a világ. Gyerekkorára így emlékszik dr. Cservenyák László, a mátészalkai Szatmári Múzeum igazgatója. Szülőfalujában, Nyírcsaholyban az édesapja vezeti azt a szeszfőzdét, ami egykor a nagyapa tulajdona volt, majd államosították azt. Az édesapja, Cservenyák Gábor a szemlélő szerepét öltötte magára, látott-hallott mindent, de nemigen ártotta magát a politikába. A hozzá betérő vendégek viszont töviről-hegyire elmesélték gondjukat-bajukat. Nemigen él széles Szatmárban olyan ember, akit ő legalább névről vagy hírből ne ismerne. Az édesanya, Alexa Veronika, a háztartás vezetésén kívül anyai gondossággal és szeretettel a gyerekek nevelésével foglalkozott.

Cservenyák László, mióta az eszét tudja, a katedráról álmodott. Akárcsak a nővére, Katalin, aki orosz-német szakos tanárként oktatja a debreceni Fazekas gimnáziumban a diákokat. László Nyírcsaholyban született 1961. december 12-én. A mátészalkai Esze Tamás Gimnáziumban érettségizett 1980-ban, majd a felderítőknél szolgált, mint előfelvételis katona. A nyíregyházi Bessenyei György Tanárképző Főiskola földrajz-rajz szakán 1985-ben vehette át oklevelét. A néprajz, a népművészet már főiskolás évei alatt is izgatta, akkoriban jött „divatba” Erdély. László is többször járt ott terepgyakorlaton, kiránduláson. Látott egy meseszép könyvet a csángókról, s a népi kultúra iránti érdeklődése egyre inkább elmélyült.

Az 1985-ös esztendő a magánéletében is fordulópontot hozott. Az ősi városok találkozóján, Sárospatakon a kezébe került az Ifjúsági Magazin, a címoldalán csinos ikerlányokkal. László szívét megdobogtatták, és egy másodperc alatt elhatározta: valamelyiküket oltár elé vezeti… Így ismerkedett meg Farkas Ritával, a sárospataki tanítóképző hallgatójával, akivel hetedhét országra szóló menyegzőn keltek egybe. Rita görög, László római katolikus, a menyasszony családjában több pap él, és hét lelkipásztor előtt mondták ki a holtomiglan-holtodiglant.

Rita ma a mátészalkai 5-ös iskolában alsósokat tanít, amint visszamegy a gyermekgondozási szabadságról. A nagyobbik fiuknak a Gábor Áron neveket adták − a Cservenyák nagyapa iránti tiszteletből a Gábort − és a kisebbiket Olivérnek keresztelték, a Farkas nagyapa után. A hagyomány még a családi kapcsolatokat is áthatja.

Már 1986-ban beiratkozott László a Kossuth Lajos Tudományegyetem néprajzkutató szakára, egyéni levelezőként. 1991-ben államvizsgázott. Közben 1989-ben Farkas József, a nagy hírű múzeumigazgató meghívta maga mellé munkatársnak, s majdani utódjának. Nem is csalódott benne, mert a fiatalember szerteágazó kutatásokba kezdett. Igyekezett gyarapítani a Szatmári Múzeum kincseit. Fáradhatatlanul szervezte és teszi ezt ma is a közművelődési és a tudományos területen. Azt szeretné, ha a gyerekek érdeklődőkké, múzeumbarátokká válnának.

Tanári munka ez a javából, csak ez a katedra sokkal tágabb horizontra enged kitekintést. 1992. január elsejétől kinevezték igazgatónak. Porcelánt, képet, bronz gyertyatartót, szőttest, hímzést ma is kínálnak megvételre, elsősorban a lecsúszott, elszegényedett réteg tagjai közül. Most például szenzációs ajánlatra kell válaszolniuk: vadászhintót, szánt és gavallérkocsit, mintegy 2 millió forint értékben vehetne a Szatmári Múzeum, ha lenne rá pénze. A gödöllői eladó Kocs községnek is feltette a kérdést, s most már csak abban kell dűlőre jutni, előteremthető-e ennyi pénz a múzeum gyarapítására? Pedig a népi közlekedés tárgyai, a szekérmúzeumként ismert kiállítási anyag országosan is egyedülálló.

Cservenyák László a tudomány oldaláról is közelíti a népi hagyományokat. Tavaly jelent meg a Nyírcsaholy történetét feldolgozó monográfiája, most a szatmári balladákról ír könyvet. Bölcsészdoktori értekezésének címe: Etnokulturális folyamatok egy szatmári település társadalmában. Célja a kandidátusi fokozat megszerzése. Németből már letette, angolból készül a nyelvvizsgára.

Nagy szeretettel beszél mesteréről és professzoráról, Ujváry Zoltánról, akinek a tanári, baráti támogatása biztos támasz számára a tudományos pályán.

A mátészalkai Rotary Klub elnöke, a Mahatma Gandhi emberjogi szervezet főtitkár-helyettese. Általában afrikai tagok mellett Cservenyák László a nyírcsaholyi szlovákság, a cigányság, a kisebbségek gondjairól beszélhet. Korábban festett, alapító tagja a szalkai irodalmi körnek, zongorázik, a szalkai színházban is fellép rendezvényeken. 1978-tól több mint 10 éven át egy rockzenekar billentyűseként szórakoztatta a szatmári fiatalokat.

(Szatmári Almanach 1. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 1994.)