Lőrincz Károly

A Magyar Köztársasági Arany Érdemkereszt kitüntetettje,

Mátészalka

A csapatjátékosként végzett kiemelkedő munka, az egyéni felelősség vállalása és a remek vezetői adottságok révén kapta meg életpályája elismeréséül a Magyar Köztársasági Arany Érdemkeresztet Lőrincz Károly, az Ecsediláp-Krasznabalparti Vízgazdálkodási Társulat közelmúltban nyugállományba vonult igazgatója. Azon kevés vezetők közt a helye, akinek a rendszerváltás után nem kellett saját kezűleg lebontania azt, amit fáradságosan felépített. Küzdelmes évtizedeket tudhat maga mögött. Mindebben nagyszerű társa a felesége, akivel harmincöt esztendeje kötötték össze az életüket.

Felnőtt, családos gyermekek és a nagyszülők mindennapjait bearanyozó unokák teljesítik ki mindazon emberi törekvéseket, amelyeket valaki megfogalmaz magának indulása idején.

Szamosszegen, 1947. november elsején született Losonczi Zsuzsanna és Lőrincz Károly fiaként.

Az ÉVISZ-ben érettségizett. Vízmestergyakornokként tért haza Mátészalkára. A Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság III. Számú Szakaszmérnökségén külső geodéziai munkákat végzett a szatmárcsekei rizstelepen, emellett csatornák állapotát mérte fel. Technikusi oklevelének megszerzése után az egymást követő belvízhullámok már felügyelőhelyettesi munkakörben találták a Szamos-Krasznaközi felügyelőségen, majd felügyelő lett a szakaszmérnökség Krasznabalparti, később a Tisza-Szamosközi öblözetében, ahol már nemcsak a vízelvezetés, hanem a vízkormányzás, vízvisszatartás követelményeit is megtanulta. 1979-től a szakaszmérnökség vízgazdálkodási helyettese. Érdeklődése a belvíz, a belvíz elleni védelem, vízkormányzás felé irányul, azonban az 1977-es, 1978-as, 1980-as nyári árvíz és az 1985. évi jeges árvíz a Kraszna, a Túr védőtöltésein találja szakasz-védelemvezetőként, koordinátorként. Olyan csapatot sikerült összekovácsolnia, amelynek tagjai bármilyen időben és bármilyen védelmi szakaszon bevethetők az ár- és a belvíz ellen.

A tanulásra is szorított időt, és a Budapesti Műszaki Egyetem Építőmérnöki Karán kezdte el tanulmányait, majd mélyépítő mérnöki diplomát szerzett Debrecenben. Hirtelen mélyvízbe került, hisz a jól együttműködő, remek csapatot ott kellett hagynia az éppen gazdálkodási gondokkal küzdő Ecsediláp-Krasznabalparti Vízgazdálkodási Társulat ügyvezető igazgatói megbízásáért. A társulat taggyűlése 1985. április 19-én felvette a jól képzett szakembert.

Lőrincz Károly akkor szembesült a ténnyel: a több mint négyszáz embert foglalkoztató társulatnak munkája van, de pénze nincs. Forrásteremtésre közcélú feladatokat és vállalkozói megbízásokat kellett szereznie. A közelgő rendszerváltás a szomszédos társulatokat a felszámolás felé sodorta, ám az Ecsediláp-Krasznabalparti Vízgazdálkodási Társulat az ő vezetésével megtalálta az utat a tartós működőképességhez, sőt szakmai, technikai megújhodáshoz is.

Tanulás, szakmai képzés, gazdasági társaságok alakításával kapacitásnövelés, vállalkozás a távközlési ágazatban – árokásástól a telefonkészülék megszólalásáig.

Hazánkban az elsők közt építettek optikai távközlési hálózatot. A társulat ebben a tíz évben tanult meg pályázatot készíteni – akár angolul is, és ezzel a vállalkozással sikerült egyben tartani szakmai kapacitását és máig ható eredményeket elérni.

1997-ben a vállalkozói munkákat külön társaságba szervezte, és a vezetését is Lőrincz Károly látta el. Ám a meglazult tagi kapcsolat újjáélesztésére másfajta kommunikációs stratégiát dolgoztak ki. Az önkormányzatoknak ugyanis a belvízvédekezésről is gondoskodniuk kellett. A veszélyhelyzet ébrentartását célzó helyi megbeszélések, a tapasztalatok átadása érdekében régiós vonatkozásban Lőrincz Károly dolgozta ki, Püspökladány székhellyel.

Nagy feladatot vállalt a megszűnt vízitársulatok újjászervezésében. Közreműködésével az Erdőháti, a Tiszaháti, a Szenke menti, a Szamos-zugi és az Új Beregi vízitársulatok köszönhetik fejlődésüket neki.

1996–2006 között területi koordinátorként információs feladatot lát el az Észak-alföldi védelmi koordináció (Borsod és Szabolcs megye tizenöt társulata) és a Földművelési és Városfejlesztési Minisztérium között. 1991-től a Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság Szamos-balpari árvízvédelmi vonalán védelemvezető, valamennyi rendkívüli védekezésben részt vett. Jó partnerkapcsolatot épített ki még a Hortobágyi Nemzeti Parkkal és a WWF nemzetközi szervezettel. Három társulat konzorciós összefogásával a cigándi tározó tájgazdálkodási létesítményeinek kivitelezésében szerepelt a szalkai társulat is.

Tevékenységét számos kitüntetéssel ismerte el a szakmai közvélemény. Emberi kapcsolataiban az együttműködésre, a vízügy szeretetére és a víz kincsként kezelésére törekedett régen és ma is.

(Szabolcs-Szatmár-Beregi Almanach 24. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2008.)

Hasonló

Téli alkony

Ősz Zoltán alkotása  Petőfi Sándor: ALKONY (részlet) Olyan a nap, mint a hervadt rózsa, Lankadtan bocsátja le fejét; Levelei, a halvány sugárok, Bús mosollyal hullnak róla szét. Néma, csendes a... Tartalom megtekintése

Buckavidék Fülöpszállás

Bíró Ernő alkotása Ezen a szélfútta  vidéken,  ahol mindig  változik a terep,  ahol a  cipő, és  zokni kérgessé  válnak az  éles  homoktól, nem  egy  sétatér.  Magasan a bucka tetején  kapaszkodnak... Tartalom megtekintése

Charles Bukowski

Biszák  László alkotása Ne szépítsünk,  nem kívánja  meg  tőlünk  senki  sem,  ha  valami, valaki nyers,  nem  bűn!!!  Legyen  egyenes,  őszinte, és  férfias!  Saját  maga is  kegyetlen  őszinteséggel  írta  meg  saját ... Tartalom megtekintése

Sceptrum

Tüttő  József alkotása A fordítás  szerint:   Ősi  hatalmi  jelvény,  ami alá  tartozik  az ítélkezés, igazságosság  a  jogszolgáltatás!!  Jogar!! Életünket  mindig   beszorítani  látszik  rendszabályok  közé,  mivel  bőven  akadnak,  akik ... Tartalom megtekintése

Santa Maria della Salute

Huszár  Boglárka alkotása Mit  kívánunk   egy  festménytől?  Mi keltette  fel a figyelmünket?  Ki  festette?   Ki  Ő?    ….és  még  lehetne   tovább is   faggatnunk  magunkat,  de nem... Tartalom megtekintése

Büszke lázadók

Hargitai Beáta alkotása Kis kitérővel jelentkezem, valami mással, amit tőlem megszoktatok, és a reakciókból olvasva, egyre nagyobb kedvvel festegetek csak úgy szabadon, minden megkötés, és szégyen nélkül. Élvezem a színek... Tartalom megtekintése

Amikor még megénekeltük Romániát

„Szeretem a Nyárád mentét, Gazdag a föld, szelíd az ég” A múlt század hetvenes éveinek a közepétől a nyolcvanas évek végéig hatalmas tömegeket megmozgató fesztiválláz tombolt Romániában. A  több szakaszból... Tartalom megtekintése

Az ínyencek piaca Tiranában

         

Hunyadi János albán fegyverbarátja, Szkander bég

Szent István Bazilika, Budapest

Huszár  Boglárka alkotása Kis  túlzással:  világjáró  Boglárkám    mindig  boldogan  fogadja  be  egy egy  idegen  ország  szépségeit,   áradozik  a helyszínen,  és  a  hazamentett  látnivalók  fotón rögzített  emlékek,  még  nagyobb ... Tartalom megtekintése